Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-10-17 / 42. szám

1908 október 17.

Mérnöki jelentés.

Ahics Zoltán kir. főmérnök jelentése szerint az utak állapota átlag elég jó volt. Az útépítésekhez szükséges kavics kiszállítása folyamatban. van. Az elkészült munkálatok felülvizsgáltattak.

Állategészségügyi jelentés.

JSigor^'Lajos th. állatorvos jelentése szerint az állategészségügy lényegesen nem változott.

A külföldre irányuló szarvasmarha kivitel nem Öltött oly nagy mérveket. Ausztriába az elmúlt négy hónapban kevésebb állatot eksz- portálunk, mint az előző évek ezen hónapjaiban. Olaszországba a kivitel julius hónapban kezdődött és azóta összesen 2635 drb, még pedig 820 két éven felüli és 1815 drb ~ két éven aluli szarvasmarha szállíttatott el a vármegyebeli rakodó állomásokról. Ezen kiszállított szarvas- marhák származás tekintetében nem mind vármegyénkből valók, hanem nagy részük a vármegyénkben tartott vásárokon vásároltatott meg, illetve elszállítás végett itteni vasútállomásokra hajtatott fel. A kivitt állatoknak 50 százaléka tinó volt s mivel az állatok 90 százaléka augusztus és szeptember hónapban került piacra, vagyis akkor,* midőn az árak már emelkedőben voltak, a pocsékolás sem volt oly arányú, mint azt vélelmezni lehetett. Utóbbiaktól eltekintve is az apadás, minthogy szarvasmarha állományunk a 105000 darabot megközelíti és a múlt évben 6097 darabbal szaporodott, nem mondható lényegesnek és aggodalmat keltőnek.

Pénzügyi jelentés.

Brey Imre 'kir. penzügyigazgato helyettes jelentése szerint szeptember hónapban a különböző adónemekből 499688 kor. 63 fill, folyt be.

Érem-jutalom a magyarosodásért.

Fekete Ágoston prépost, megyebizottsági tag a következő indítványt adta be a legközelebbi közgyűlés elé leendő terjesztés végett. _

»Készíttessen a törvényhatóság az alapítványi összeg rendelkezésre álló kamataiból a magyar nyelv elsajátításában kiváló iskolás gyermekek jutalmazására akár bronz, akár aluminium érmeket nemzeti szinü szalagon • —- s ezeket ossza ki ünnepélyesen a jutalmat érdemlő gyermekek között. A kivitellel bízza meg a törvényhatóság a vármegye, alispánját.«

Az indítvány indokolásában rámutat arra, hogy a magyarositási jutalmak mostani -kiosztásának sem anyagi tekintetben nincs sok értelme, sem pedagógiai szempontból jelentősége. Mert a tanítók lelkes működése folytán az eredmény a magyar nyelv tanításában .igen szép s évről-évre elég nagy számú gyermek szolgál rá akitüntetésre, így a rendelkezésre álló pénzösszeg annyira szétforgácsolódik, hogy abból egy-egy gyermek alig kaphat 1—2 koronánál magasabb jutalmat, sőt az is megtörténik, hogy csak 20—30 filléres - jutalmat nyújt az iskola vezetősége. Az érem azonban állandóan ébren tartaná a gyermekek nemes hiúságát, ambícióját, aminek következtében az eredmény is kétségtelenül fokozódnék.

A pénzügyi szakosztály ülése. A vármegyei pünzügyi szakosztály f. hó 13-án Kovács Seb. Endre vezetésével ülést tartott. Ez alkalommal az 1909. évi költségvetést a következő - kép állapították meg :

Szükséglet: I. a) Tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet illetményei 207.220 kor. b) Dijnokok fizetése 21.170 kor. II. Altiszti és szolgaszemélyzet fizetése és lakpénze 26.880 kor. III. Altiszti és szolgaszemélyzet ruházata 7.2S3 kor. IV. Hivatalos helyiségek bére 4.980 kor. V. Irodai költségek 15.420 kor. 98 fill.,VI Fűtési és világítási költségek 10.560 kor. 80 fill. VII, a) Utiátalányok 15.500 kor. b) Napidijak és útiköltségek 5.200 kor. VIII. Épületek fenntartása 7.763 kor. IX. Különféle egyéb kiadások 9.880 kor. X. Rabtartási költségek 100 kor. XI. Hivatalos lap költségei 500 kor. XII. Átmeneti kiadások 16.317 kor. 11 fill. XIII. Beruházások 1.900 kor. Összesen 350.624 kor. 89 fill.

Fedezet: I. aj Állami rendes javadalmazás 110.149 kor. b) Állami pótjavadalmazás 183.410 kor. 20 fill. II. Ingatlanok jövedelme 950 kor. III. Alapok járulékai 4 863 kor 69 fill. IV. Különféle egyéb bevételek 252 kor. V. Pótadó 2°/0 48,800 koií VI. Téritmények 2.200 kor. Összesen 350.624 kor. 89 fill.

Ezután letárgyalták a háztartási alap 1907. évi számadását s azt 403,947*95 bevétellel, 396,446-49 kiadással, 7501-46 maradványnyal, 44,750'57 cselekvő vagyonnal, 23,587-65 szenvedő vagyonnal, 21.162 92 tiszta cselekvő vagyonnal elfogadták.

Megállapították a katonabeszáll. alap 1909. évi költségvetését is.

Kimondták, hogy pótadóul ház és házosztály adó után 6#/0, földadó után 0'55#|o, egyéb adó után 1 -2°J0-ot vetnék ki.

Végül a szakosztály ama kijelentéssel, hogy ilyen jól előkészített költségvetést már évek óta nem tárgyalt, elismerését fejezte ki a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számi . vevőségnek.

KÖZÉRDEK

VÁROSI ÉLET.

A városi virilisták. A válaszlás alá nem eső városi képviselők 1909. évi névjegyzékének kiigazítására választott küldöttség 1908. ? évi október hó 26 án és 27-én, mindkét napon d. e. 11-től 12 óráig, a városházán, a polgármesteri hivatalos helyiségban tartja üléseit.

A küldöttségnek, amely a névjegyzéket hivatalból állitja össze, ülései nyilvánosak s mihdazok, akik adójuk kétszeres beszámításának kedvezményét igénybe venni kivánják, vagy általában a névjegyzékre vonatkozólag észrevételeket tenni óhajtanak, ezt az ülések tartama alatt á küldöttség előtt megtenni jogosultak.

HÍREK.

Csak egy virágszálat!

Az emberi érzések egyik legnemesebbike a könyörület, amely a szivekben az elhagyottak, a szegények és- a betegek iránt él és amely az embert közel viszi az örök szeretet forrásához,, az ő Te^emtőjéhez.

Az emberi szívnek erre a nemes tulajdonságára építi vállalkozását a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület, amely a könyörületes szivek adományából akar istápolója lenni, menedéket és gyógyulást nyújtani a szegénysorsu tüdőbetegeknek

Szivet facsaró olvasmány a tüdővész terjedéséről és pusztításáról összeállított statisztika. Rettenetes a pusztítás, melyet a rémes kór hazánk* népében véghez visz. Evenkint nyolcvanezer ember hal meg az országban tüdővészben, de mielőt.t a halál angyala lezárná áldozatai szemét, ezt a megváltást a kór természete szerint egy hosszú ideig tartó, kínos betegség előzi meg, amely hosszú -időre munka és keresetképtelenné teszi azt, akit megtámadott.

Ezeken akar a szanatórium egyesület segíteni olyképen, hogy a társadalom minden rétegének adományából tüdőbeteg gyógyító házakat állít fel, melyekben a szegénysorsu tüdőbetegeket ápolja, őket a haza munkabíró polgáraivá, a társadalom hasznos tagjaivá tenni és nekik a haza és családjuk érdekében egészségüket és keresetképességüket visszaadni igyekszik. Az egyesület már állított fel égy tüdőbeteg gyógyító házat, ahol állándóan száz szegénysorsu beteget ápol.

Hogy minél több ilyen gyógyító ház létesülhessen és minél több élet legyen megmenthető, az egyesület a belügyminiszter engedélyével évenkint országos gyűjtést rendez és pedig halottak napján, amikor az elmúláson elmélkedünk és siratjuk elköltözött szeretteinket. A folyó évben, mint erről nem rég már irtunk, gyüjtőtarsolyokkal történik a gyűjtés, melyekkel folyó hó 25-től november 4-ig önként vállalkozó jótékony urhölgyek fogják felkeresni és adakozásra felszólítani a nemes szlvü emberbarátokat.

A tarsolyokat Simontsíts Elemér alispán már szétküldte a járási hatóságoknak, meleghangú felhívásban • felkérvén a főszolgabirákat és polgármestert a gyűjtés széles körű és oly mérvben való foganatosítására, hogy annak eredményes volta minél inkább biztosittathassék.

A gyűjtésnek nagyobb sikere érdekében Apponyi Gézáné grófnő, az Szanatórium-Egyesület társelnöke, főispánunk minden szépért és nemesért lelkesülő neje, f. hó 15-ére értekezletre hívta össze a szekszárdi hölgyeket, akik előtt özv. Simontsits Béláné lelkes szép beszédben ismertette az egyesület magasztos célját és a segítés módját. Javaslatára felkérték a felekezetek lelkészeit, hogy október 25 és november 4 ike között a templomokban való gyűjtést engedjék meg. A mondott időközbe eső vasárnapokon a templomok bejáratánál is fognak tehát lelkes hölgyek gyűjteni a szerencsétlen embertársaink javát szolgáló egyesület részére.

Már most szives figyelmébe ajánljuk a közönségnek az egyesület támogatását és az egyesület kiáltványának szavaival zárjuk be sorainkat: »Asszonyok! Leányok! Jó lelkek! Kössetek a halottasoknak szánt koszorúba egy szál virággal kevesebbet s azt ajánljátok fel a halál pitvarában levő tüdőbetegek meggyógyulására.«

— Felmentés és kinevezés. Gróf Apponyi Géza főispán, Hercog Ede kórházi alorvost saját kérelmére állásától felmentette ; Steinfeld

Géza és Macavén Brutus szigorló orvosokat pedig kórházi alorvosokká ideiglenesen kinevezte:

— Ipartanáos megalakítsa. A Tolnavármegye területén. 1 909. évben működni hivatott ipartanács a közigazgatási bizottság által ujjáala- kittatott. Rendes tagok ; André István és Mehr- werth Ferenc, póttagok Ferner Mihály és Mayer János szekszárdi lakosok lettek

— Eljegyzések. Fricker Ede hőgyészi r. k. tanító eljegyezte Herbek József hőgyészi szem- lész leányát, Annuskát. — Fischer Sámuel szekszárdi máv.' hivatalnok eljegyezte Wollák t Malvint Budapestről. — Marth Sándor szekszárdi sütő eljegyezte Szekszárdon Kral Annát.

— Adomány. Wéber János, a bonyhádi kerület tevékeny országgyűlési képviselője, a i závodi függetlenségi és 48-as olvasókörnek, melynek diszelnöke, 100 koronát küldött.

— Közigazgatási pótbejárás. Pallós Ignác építési vállalkozó, a pécs—bátaszéki h. érdekű vasút tervezőjének kérelmére a kereskedelmi miniszter a pécs—bátaszéki helyiérdekű vasút közigazgatási pótbejárását elrendelte s annak vezetésével dr. Hegyeshálmy Lajos miniszteri tanácsost bízta meg. A bejárás október 27-én délelőtt 9 órakor veszi kezdetét Pécs szabad kir. város városházának üléstermében. Bátaszék és Báta községek érdekeltsége részéről a bejárás október 31-én délelőtt 8 órakor lesz a bátaszéki községháznál.

— Pápai Ünnepély. A szekszárdi belvárosi elemi iskolák tegnap ünnepelték a pápa 50 éves jubileumát. A belvárosi templomban hallgatott ünnepélyes szent mise után a gyermekek a hitoktatók, tanítók és tanítónők vezetésével a kath. kör dísztermébe vonultak, hol pápai himnusz- szál kezdődött szép ünnepélyt tartottak. Vár• konyi Sándor tanító a pápa gyermekéveinek történetét adta elő, dr. Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnök' a jubileum jelentőségét magyarázta a gyermekeknek, végül a himnuszt énekelték. Közben kis leányok és fiuk verseket szavaltak szépen, értelmesen.

— A városok segítése. A versed tisztviselők kezdeményezésére folyó hó 14-én Budapesten 15 rendezett tanácsú városból és 10 törvényhatósági városból összegyűltek a városi tisztviselők, akik a városi tisztviselők fizetésének javításáról tanácskoztak. Ez az értekezlet magánjellegű volt és csak előkészítő értekezlet gyanánt szolgált a városok ko'ngresszusához, amelyet október 26-án fognak Budapesten megtartani. Ugyanakkor megalakul a polgármesterek országos egyesülete is. A tisztviselők értekezlete az elfogadott határozati javaslatban köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek a 2 milliónak a költségvetésbe való felvételéért és kérte,, hogy ezt, mint első segítséget kizárólag a városi tisztviselők fizetésének és lakbérilletményeinek kiegészítésére fordítsa. A tisztviselők 15-én tisztelegtek a miniszterelnöknél, aki kijelentette, hogy a legjobb indulattal fogadja kérésüket és kijelentette, hogy rajta lesz, hogy a belügyminiszterrel egyetértőleg, akit természetesen ebben a kérdésben a döntő szó illet, kérésüket lehetőleg teljesítsék. A küldöttség ezután gróf Andrássy Gyula belügyminisztert és Hadik János belügyi államtitkárt kereste fel.

— A múzeumok ós könyvtárak országos szövetsége Szombathelyen foiyó hó 11-én tartotta 1908. évi közgyűlését, melyen a muzem- bizottság megbízásából Kovách Aladár múzeumi igazgatóőr is részt vett. Szombathely város közönsége fényes és lelkes fogadtatásban részesítette a szövetségi tagokat és kiküldötteket. A közgyűlés dr. Wlassics Gyula v. b. t.'t. elnöklésével leginkább múzeumi szakügyekkel foglalkozott s tisztikarát újjáalakította. Az ülés végén jelentette az elnök, hogy a szövetséget három helyre hívták meg 1909 évre, mely kijelentés után mindegyik hely kiküldöttje is felszólalt, Tolnavármegye muzeumbizottságának kiküldöttje'rs Szekszárd mellett. A közgyűlés a felszólalások után tekintettel arra, hogy Erdélyben -még nem volt szövetségi közgyűlés s ott a nemzetiségiek törekvéseinek ellensúlyozására nagy szükség van arra, hogy a magyar ^tudományos közművelődési tényezők országos szövetsége mielőbb megjelenjen, szótöbbséggel Nagyenyed mellett döntött. Biztos remény van azonban, hogy 1910-ben Szekszárdira fog jönni a szövetség.

— Főispáui látogatás. Gróf Apponyi Géza főispán és neje Széchenyi Paula grófnő pénteken d. e. 11 — 1-ig a helybeli főgimnáziumot nagy érdeklődéssel megtekintették. Jelen voltak az I. oszt, magyar-, a II. oszt. rk. hittanóráján,