Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-09-05 / 36. szám
1908 szeptember 5 K Ö Z ER D É K ó Szedresre mondván ki kötelezővé Tolnán jegyzői állás szemezését feleslegesnek találandja? Ezért kellett talán a nyilvánosság előtt handa-bandáznia, tücsköt bogarat összeírnia, a személyes vonatkozásokat kitalálni, a felebbezést visszavonni, a képviselőtestületi ülésen azt szavalni, hogy a mi üiszter minek üti az orrát eZen ügybe és ezt akkor, amikor maga a képviselőtestület felebbezett a miniszterhez ? Haladjon csak az ügy a közigaztás rendes, utján ! Tolna, 1908 augusztus 26. Stern Árpád. Jegyzők gyűlése. .(Folytatás.) Ha azonban községi jegyző vagy segédjegyző a helyettesítés folytán állásának teendői alól ideiglenesen felmentetik, a felmentés tartama alatt állása után fizetést nem húz, hanem azt a helyébe lépő jegyző vagy segédjegyző élvezi. Ha a jegyző vagy segédjegyző a helyettesítés folytán is korábbi állásának élvezetében megmarad, helyettesi működése címén állami fizetés kiegészítés nem illeti meg, hanem az állásnak a község által nyújtott javadalmával olyan mértékben részesül, amilyen mértékben azt a helyettesítés alkalmával, a helyettesítés iránt intézkedő főszolgabíró megállapította. Az állásuktól felfüggesztett községi jegyzők a felfüggesztés által a korpótlékra szerzett igé^ nyeiket nem vesztik el, hanem a felfüggesztés előtt élvezett korpótlék megfelelő hányadrésze a felfüg gesztés tartama alatt ki lesz szolgáltatva. A felfüggesztés tartama alatt magasabb kor- pótlékra igényt nem lehet szerezni. Ha pedig a segédjegyzői állások törvényes minősítéssel biró egyén hiányában be nem tölthetők és ideiglenes más munkaerőt kell alkalmazni, a kisegítő munkaerő részére havi 60 korona napidijat állapit meg és ehhez az állam abban az arányban járul hozzá, mint az állással kapcsolatos javadalomhoz. Magától értetődik, hogy ha az állás részére megállapított fizetést az állam nyújtja, a helyettesítés költségei is az államot terhelik. S habár a belügyminiszter azt célozza, hogy a felfüggesztés ténye büntetés jellegével ne birjon, a cél egyelőre. még nincs elérve, mert a felfüggesztés ideje alatt magasabb korpótlékra igényt nem lehet szerezni egyrészt, másrészt a kiérdemelt korpótléknak is csak -bizonyos hányadában részesül a felfüggesztett tisztviselő. A már nyugdíjazva volt és újból megválasztott községi jegyző korpótlékának megállapításánál a nyugdíjazást megelőző szolgálat beszámittatik, de nincs az a kérdés eldöntve, hogy ha a felfüggesztett jegyző hivatalába visszahelyeztetik, a felfüggesztés időtartama a korpótlék megállapításánál számításba kerül-e ? Ellenben a helyettesített jegyző személyi járulékai a helyettesitő jegyzőre át nem szállhatnak. Fontos ránk, mint anyakönyvvezetőkre nézve a 65814—907 számú körrendelet is, melyben a belügyminiszter ur az elismert, de az utólagos házasság által törvényesítettnek ki nem mondott gyermekek jogviszonyát rendezi, v E szerint az állami anyakönyvvézetés életbe lépte óta anyakönyvezett azok a gyermekek, akiket atyjuk elismer és akiknek szülői utólag házasságra léptek s ezen körülmény a gyermekek születési anyakönyvébe fel is jegyeztetett ugyan, dó akiknek az utólagos házasság által történt törvé- nyesités a belügyminiszter ur által megállapítva és az a körülmény az anyakönyvbe feljegyezve nem lett, sem a házassági, sem a halotti anyakönyvben az atya családi nevén nem nevezhetők, az ilyen gyermekekről szóló anyakönyvi bejegyzésekről tartalmilag, egyező kivonat ki nem állítható, a családi értesítőben a törvényesen született gyermekek sorrendjébe be nem' vezethetők, hanem mindenkor csak az anya nevén nevezhetők. Ezzel kapcsolatban bejelentem a tisztelt közgyűlésnek, hogy belügyminiszter ur az anyakönyvi n kivonati dijak bevételezése, kezelése és elszámo lása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelettől jóváhagyását megvonta és nem találta azt sem az osztó igazsággal megegyezőnek, hogy némely községek az anyakönyvi kivonati dijakat mindenkorra, mások pedig meghatározott időre "engedték át. Ha azonban a községek ebben a tárgyban évről-évre is az anyakönyvvezető javára határoznak, azt meg nem akadályozhatja. Az országos központi jegyző egyesület azok törekvését illetőleg, hogy a jegyzők nyugdij kérdése az egész országban egyforma szabályok szerint kezeltessék és ezek közt a jegyzők 35 évi szolgálat után teljes nyugdijat kapjanak, hogy a jegyzők magánmunkálataiból származó mellékjöve delem bizonyos átlaga a nyugdij alapjául szolgáló javadalmazásba beszámíttassák és hogy amilleniumi év a nyugdij szempontjából többszörösen számíttassák, a belügyminiszter ur jóhagyását nem Ígérhette meg, mivel az állami és törvényhatósági tisztviselőknél a szolgálati idő 40 évben lévén megállapítva, az ettől való eltérés a viszonosságot meghiúsítaná, másrészt azt nem tartaná a belügyminiszter ur viszonosnak, hogy a mellékjövedelmek a nyugdij alapjául beszámíttassanak, mivel más tisztviselőknél sem lesz az beszámítva és végre a milleniumi év többszörös beszámítását pedig azéx’t nem Ígérhette meg, mivel nem látja az igazsággal megegyeztethetőnek, hogy az 1896 és beszámítása azokra nézve, akik ma szolgálnak, lehetővé váljék, azokra nézve pedig nem, akik az 1896 évben szolgáltak ugyan még, de azóta nyugdíjazva lettek. (Folytatjuk). VÁRMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága ren des havi ülését folyó hó 2-án tartotta meg. Jelenvoltak: Gróf Apponyi Géza főispán elnöklete alatt, Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Papp Gyula árv. h. elnök, Fink Kálmán pénzügyigazgató, Dr. Hangéi Ignác, főorvos, T'ihanyi Domokos tanfelügyelő, Alacs Zoltán^ főmérnök, Sass László közgazdasági előadó, Orffy Lajos Török Béla, Perczel Dezső v. b. t. t., líováts S. Endre, Szabó Károly országgyűlési képviselő, gróf Széchényi Sándor v. b. t. t, Jeszenszky Andor, Tótth Ödön t. főügyész, Sigora Lajos kir. th. állatorvos, Fischer Imre kir. ügyész. sorozata: 1. Elnöki jelentés. 2. Számvizsgáló bi- ! zottság jelentése az egylet 1906. évi számadása- j? nak megvizsgálásái’ól. 3. Ugyanazon bizottság jelentése a millenium-alap 1906. évi számadásáx’ól J 4. Ugyanazon bizottság jelentése az 1907. évben Hőgyészen tartott majális számadásáról. 5. Az jj egylet 1907. évi zárszámadásának bemutatása. 6. A > millenium-alap 1907. évi zárszámadása. 7. Az 1909. évi költségvetés megállapítása. 8. A községi és körjegyzők „Erzsébet királynédról nevezett országos segitő egyesületének alapszabálytervezete és > vele kapcsolatosan az árvaház javára eddig gyüj- G tött összeg hovafoi’ditása. 9. Központi egylet felhívása az árvaházi-alap gyax’apitása tárgyában. I 10. A beregvármegyei jegyzői egylet indítványa ''j az „Erzsébet“ nevet viselő jegyzői árvaház gyarapítása tárgyában. 11. Dunaföldvár község indit- * ványa a segéd- és kézelő-személyzet fizetésének i mikénti kiadása táx’gyában. 12. Zempléhiriegyei í jegyzői egylet indítványa, jegyzők részére féláru vasúti menetjegy engedélyezésére vonatkozólag. ’ 13. Dél magyarországi közmivelődési egyesület megkeresése az országos jegyzői egylet munkarendje- J nek megállapítása táx’gyában. 14. Délmagyax’országi ■ I magyar közművelődési egylet megkeresése táino- ] gatás iránt. 15. Vasvái’megyei jegyzői egylet indít- : ványa helyzetünk mikénti javítására vonatkozólag. 16. A biharvármegyei jegyzői egylet indítványa segédmunkaerők x’endszeresitése tárgyában. 17. ‘ Országos központi egylet felix’ata a közadók keze- 1 lésére vonatkozó törvényjavaslatra vonatkozólag. 18. Szatmármegyei jegyzői egylet indítványa a ^ községi közmunka szabályrendeletek nxegvá hozta- ;í tása tárgyában. 19. Országos központi egylet meg- J, keresése, Juhos Ferenc siremlélcéx’e, gyűjtés iránt, f- 20. Perlaki járás^ jegyzői karának megkeresése, ú Kele György volt kotori jegyző síremlékére, gyűjtés iránt. 20. Schleinig Lajos volt mórágyi jegyző kérelme segélyezés ix’ánt. 22. Oi’szágos központi 1 egylet közgyüléséx’e kiküldöttek megválasztása. 23. ' Időközben beérkező táx’gyak. Alispáni jelentés. Simontsits Elemér alispán jelentése szerint beérkezett augusztus hó folyamán 1224 ügy- dax’ab. A közbiztonság zavax’talan volt. Fegyelmi eljárás nem fordult elő, rendbirságolás két esetben alkalmaztatott. Közegészségügyi jelentés. Dr. Hangéi Ignác főorvos jelentése szerint a közegészségügy kedvező volt A betegségek között leggyakoriabbak voltak az emésztő szex’vek heveny-hurutos bántalmai. Az orvos rendőri vizsgálatok megtartattak. Állategészségügyi jelentés. Sigora Lajos th. állatox’vos jelentése szerint az állategészségügy nem igen változott. A takarmányhiány miatt kisgazdáink főleg a fiatalabb növendék állatokat tömegesen ^a piacra vetik és rajtuk minden áx’on túladnak. Az olcsó árak által idecsábitott, az egész vidéket elözönlő olasz és osztrák kereskedők igen nagy vásárlásokat eszközölnek és tenyész-anyagunk tekintélyes részét kül- földx’e viszik. Mindennek oka abban x’ejiik, hogy kisgazdáink a takarmány és takarmánypótlékok beszerzési forrásait s a meglevő, illetőleg olcsón és könnyen beszex’ezhető takarmányok és pótlékok okszerű értékesítését nem ismerik. Pénzügyi jelentés. Fink Kálmán kir. tan. pénzügyigazgátó jelen tése szerint augusztus hónapban 587729 korona folyt be különböző adónemekből. VÁROSI ÉLET. Tisztujitószék. Szekszárd x\ t. város képviselőtestülete folyó hó 5 én d. u. 3 órakor Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt tisztújító közgyűlést tart, melyen a városi számvevői állást töltik be. Városház építés. A városi székház kibővítése tárgyában elx'endelt újabb árlejtést dr. Szent- királyi Mihály polgármester már kihirdette. Az ajánlatokat folyó hó 20 án d. e. 11 óx’áig kell beadni a vái’osi iktató hivatalnál. KÖZSÉGI ÜGYEK. Jegyzők gyűlése. A „Tolnavármegyei községi- és körjegyzők egylete“ 1908. évi szeptember hó 12-én délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a vármegyeház nagytermében Klimes Antal elnöklete alatt rendes évi közgyűlést tart. A közgyűlést megelőző napon, szeptember 11-én délután 6 órakor pedig választmányi ülés lesz. A közgyűlés tárgyC urnák. A T. K. „C“-je kivágta a magas C-t, de ! gixer lett belőle. Tenoristát ilyenért elcsapnának,, a jó Mari néni pedig megbuktatná a kis diákot, az ilyen sok rossz mondat-szex’kezetéit s ha a . meztelent, mesztelennek mex’észelné írni. De sózzuk ezt az utóbbi kis balesetet a szedő nyakára, lássuk magát az említett közleményt. Azon méltóztatik sopánkodni, hogy igy-ugy mást vártunk az uj városi rendszertől. Semmi x’end, tisztaság . . . cigány karaván itt és ott . . . a „x’exxdőrség“ csak egy ujjal szalutál . . . s azt is megírta valamelyik lap, hogy nem lesz koldulás, miért nem rendezik tehát a szegény ügyet? Hát biz ez sok kifogás egyszex*re De sok is mind ennek a bibéje. Először is tudnia kellene annak, ki cikket követ el, hogy nekünk városi rendőrségünk nincs is, de „csendőrség“ látja el a rendfentartási szolgálatot Ezeket a szálas fiukat pedig nem Molnár és Rácz kapitányok tanítják szalutálni, hanem saját reglamájuk. Iá cigány, szegény ügy ? Ön -a sok városi kiadásról panaszkodik ? Mekkox’a tájékozatlanság! Tetszik e tixdni, hogy miért nem lehet ezt az ügyet i’endezni ? Azért mert, a mint kiszámították, évente 40—45 ezer koronájába kerülne a váx’osnak, tehát nem 100, de 150o/o lenne a pótadó. S ön még a százat is sokalja. De lássuk a minket ért oldal vágások at. Először is nem tehetünk róla, hogy Boda Vilmos ur 200 ezer kox’oxiás tévedését nekünk kell észre venni. Sajnos ugyanis Szekszárd adóssága nem 400, de 600 ezer korona. Tehát nekünk van igazunk. S mi kifogása'van az ellen a passusunk ellen is, hogy „valamely város modei’nné fejlődéséhez nem okvetlenül szükséges, hogy a város adósságmentes legyen“ ? Ha újságot tetszik olvasni, ott van benne feketével a fehéren, hogy ' éppen most fontolgatja a kox’mány, hogy adósságaiknak x*en- rendezésére Bécs, Budapest példájái’a, mely városok bocsáthassanak ki, úgynevezett városi Jcölcsön köt vényeket. Amely várok tehát ma halad, annak igenis van adóssága s mi épen azért kardoskodunk egy nagyobb városi kölcsön felvétele mellett, hogy ne mindent a mai túlterhelt generáció nya kába rakjunk, de amennyire lehet kitoljuk a tör lesztési x’észleteket á későbbi nemzedékre is. —i: S végül igen is, ismételjük százszor, ezerszer; hogy a Szekszárd-szállót el kell adni. Kimutattuk megcáfolhatlanul, hogy a váx’os évente 6654 kor.- fizet rá vendéglőjéx’e s mire az 50 év lejár 902216 koronába lesz a Szék szárd-szálló, lgazáx megfejteden rebusz tehát előttünk, hogy -mikén fizeti ki ez a vendéglő magát azáltal, hogy olykor
