Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-07-04 / 27. szám

Szombat, 1908. Julius 4>

Szekszárd, IV. évfolyam.(

I

iit

uL

H/

27. szám.

Kiadóhivatal:

Báter-nyomda, Kaszinó-bazár épület.

Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendőkHirdetések

legjutányosabb számítással, díjszabás szerint.

ÉRDÉK

Szerkesztőség:

Bezerédj István-utcza 5. szám.

Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények.

Előfizetés:

egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill.

Néptanítóknak,

ha az előfizetést egész' évre előre beküldik, 5 kor.

Megjelenik minden szombaton.

TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP.

AZ ORSZÁGOS NI. KIK. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA.

Felelős szerkesztő: ’ BODNÁR ISTVÁN.

Belmunkatársak: v ,

JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR.

Kiadja Báter János nyomdája. Egyes szám ára.20 fillér.

Harcz a párbaj ellen.

Irta: Magyarász Ferencz.

I.

A nemzetközi párbaj el lenes ligának nömrég befejezett budapesti tanácskozmánya időszerűvé teszi, hogy a párbaj fontos kérdéséről elmélkedjünk, Jól tudjuk, hogy alig van népszerűtlenebb eszme, mint éppen a párbaj elleni küzdelem; jól tudjuk, hogy sokkal nagyobb bátorság kell a társadalom megkövesedett előítéletei ellen való harczhoz, mipt az akármelyik csiri-csári, párbajnak csúfolt, becsületfoltozó hadakozáshoz; s ha mégis szóvá tesszük ezen époly kényes, mint életbevágó kérdést, tesszük ezt azon meggyőződésben, hogy valamely föladat nehézsége férfi előtt nem lehet egymagában elegendő ok árra, hogy visszarettenjen t.őle.

Rég megtárgyalt igazságokat melegítene föl az, aki akár a párbaj történetével, akár annak esztelen és embertelen voltával behatóbban akarna foglalkozni. Mindenki tudja, hogy a párbaj a régi lovagi játékoknak maradványa, de nem abból a korból, midőn a lovagi intézmény virágkorában a párbaj az egyéni kiválóságnak volt . fényes próbaköve, hanem a renaissance korából, a midőn - már régesrég elvesztette eszményi nimbuszát és duhaj nemes iijak virtuskodását szolgálván, miben sem különbözött a közönséges utszélr verekedéstől. A közép- és újkor határmesgyéjén százados háborúk pusztítottak végig egész Európán; e harczok is nagyban hozzájárultak a kedélyeknek azon eldurvulásához, melynek maradványait máig is érzi a párbajmániát eredeti bűnként öröklő és örök behagyó európai kulturember.

Idő jártával, az általános műveltség haladásával a párbaj szokása is módosult.

TARCZA.

Dal egy kis harangról.

Szülőfalum csöpp harangja Ki sem haitik a határból S ill egg galamb messzeob elbúg,

Kolomp, csengő tovább eiszol,

Mégis sokszor, úgy estennen,

Hogy mikcp van. Isten tudja,

Tiszaháti harang szavát:

Áthallom a — Dunántúlra . . .

BODNÁR ISTVÁN.

Fürdői levél.

(Dr. Kiss István körorvos urnák Simontornya.)

Balatonföldvár, 1908 junius 18.

Kedves Barátom! Nemcsak régi tartozásomat ófiajtom leróni a balfi fürdőlevélért, nem is akarom újra felfedezni Balatonföldvárt: csupán pár napi testi és lelki észleleteimet közlöm veled a felséges Balaton ezen gyöngyéről.

A néprajzi, természetrajzi, térmészet- tani, légköri és egyéb magasabb régiókba tartozó észleleteimet alapos bírálatod alá eresztem, de gasztronómiai megfigyeléseim és tapasztalataim kritikán felüliek.

Balatonföldvár szép Magyarországban irm (ezt jó tudni, mert még nagyon sokan nem tudják) vasút, posta, távirda és beszélő

Quantitative is, qualitative is faragott rajta a korszellem. Szám szerint, amennyiben t. i. valamelyest mégis megcsappant a párbajok száma, s nem fordult élő az az eset, hogy

II. H enrik franczia király példája szerint egyszerre nem kevesebb mint 7000 embernek kelljen párbaj vétség miatt amnesztiát adni. Minőségileg is módosult a párbaj, amennyiben a későbbi századoknak formalizmusa, a lényeget a formának alárendelő forditott szigorúsága a párbajt is bizonyos formák határai közé szorította, minők voltak: a ki hívás, a segédek, a jegyzőkönyv, a fegyver megválasztása, a hely kijelölésé stb. stb. Ezek a formalitások hozzájárultak ahhoz, hogy a Mercuriók, a Cyrano de Bergerac-ok ne intézhessék el stante pede ügyes-bajos dolgaikat azzal, akibe eszükbe jut belekötni.

De e formalitás, amint megapasztotta a párbajok számát, úgy viszont legnagyobbrészt oka annak, hogy a párbaj barbár szokása mainapiglan szinte vita nélkül foglal helyet a kulturélet tényezői között. A XVIII. század a főbünös abban, bogy a párbaj polgáijogot nyert. Az a léha, erkölcsileg és vagyonilag egyaránt végtelenül könnyelmű, a benső romlottságot a szinte tulfinomult külsővel mesterien takaró közszellem, mely.a „roi 8oleil“-ek udvarából, a Pompadour-ok és Du Barryk • boudqüjHibóL, a Trianonok árnyékából áradt egész Európába: kohonesz- tálta a párbajnak nevezett alakiságát a sértett becsület jóvátételéül. A XIX. század népei pedig kevés kivétellel átvették az előző , korszaknak ezen örökségét anélkül, hogy a méjlyebb gondolkozástól elszokott, örökké rohanó elméjük csak kevéssé is foglalkozott volna a párbajnak erkölcsi és logikai lehetetlenségével. Csak egy nép akadt, melyet ez a mánia képtelen volt diadalszekere elé fogni: az angol nép, mely miként sok egyébb kérállomással; villanyvilágítás és vízvezetékkel; pompás hullámos, fövenyes talajú balatoni fürdővel, fenyvessel, tiszta, kényelmes szállodákkal és koronájaként: remek konyhájával^

Fizikai törvény, hogy a hullámverést a- levegő mozgása okozza. Ebből következtetem, hogy* ide tette át székhelyét Zephir ő istensége, a kinek kegyétől azután nincs soha nagy hőség s idegeinket csillapítják a habzó, néha tajtékzó hullámverések: tehát az Olympuso.n tudják, hogy Balatonföldvár létezik.

Különben, ha a légköri jelenségekről egy, vagy más okból bővebb ismereteket óhajtasz szerezni, fordulj a fürdő igen kedves orvosához, a ki kétlaki, vagyis télen Kőröshegyen székel, a fürdöidény alatt pedig Balatonföldváron őrködik a közegészség felett, mert bizony én csak azt érzem, hogy nagyon meleg, vagy nagyon hideg van, előtted nagyon ismert silfid alakomnál fogva és ezen kétféle közérzetnek kiegyenlítésére az asztalnál és a különféle k la Dandin kiepe tusokkal gondoskodom.

Hirnes mező, pacsirta és fülemile dal, rigófütty, fürj ébresztő, pajkos játszi szellő, locsogó, égkék, hüs habok, fenyvesillat, virágábránd: mind, mind megvannak itt, sőt pályázva a Hermann Ottó által Ígért halhatatlanságra, felfedeztük a talpas tyúkot is. (Szabón Pista barátom ne nevess, miként a Balaton hullámai közt tetted.) De erről később.

Nem hiszem, hogy bármely fürdőnk dicsekedhetnék oly remek látványnyal, mint a minőt a Stefánia sánczról nézve a napnyugta a Balatonon fest.

désben, ebben is oly önállóságot tftnusitott, melyre csak a kivételes lelki nagyság tette őt képessé. Még visszatérünk azon álláspontra, melyet mind az európai, mind az amerikai angol-szász faj a párbajjal szemben elfoglal.

E kérdés historikumával foglalkozva, lehetetlen rá nem mutatnunk arra a herosz- tráteszi dicsőségre, melyet a párbaj-métely terjesztésében a német nép nem irigylendő joggal követelhet magának. A német nemzeti ujjáébredés korszakától kezdve, mely mintegy reakczíója *volt a napóleoni nemzettiprás- nak, a múlt század huszas éveitől datálódik, a német főiskolák hallgatósága a párbajban a fölös energia levezető csatornáját látta és kimondotta a párbaj kényszert. Erről a furcsa német speczialitásról még esik majd szó; itt csak annyit jegyzek meg, hogy éppen a német „Burschenschaftok“ párbaj kényszerének köszönhető, hogy Németországban a párbaj-mánia éppen a legintelligensebb osztályoknak eredeti bűne. Az egyetemről viszik ki az életbe.

Ha mindezekhez hozzávesszük még a katonaságnak sajátos fölfogását és gyakorlati magatartását a becsület és a párbaj tekintetében — a minek szintén nem csekély része van e középkori ásatag szokás föntartásában, akkor nagyjából megrajzoltuk ennek a kérdésnek egész történeti hátterét.

II.

Ugyancsak ilyen röviden óhajtunk végezni azzal, az úgyis sokat megvitatott kérdéssel, hogy a párbaj erkölcstelen és logikátlan módja a becsület visszaszerzésének. Azt I hisszük ugyanis, hogy minden józanul és elfogulatlanul gondolkodó embernek meg kell győződve lennie arról, hogy a párbaj és a I becsület között egyáltalán semmi belső kapocs,

A fürdőtszép fenyvesen keresz- tül, tizenöt emeléSa^i szerpentin ut vezet fel a „Stefánia sáncz“-nak nevezett, padokkal ellátott magaslatra. Alul, a zöld lombok alatt kaczérkodnak a bájos villák, előttünk a felséges Balaton; túlról lila ködbe vész a fertői badacsonyi hegyláncz és mégis kimagaslik Tihanynak béreztetője. Alkonyul, a nap búcsúzik a kies magyar tengerpart vidéktől s- hogy ábrázatán a buesuzás fájdalmai láthatók ne legyenek : felbőfátyollal takargatja arczát. A felhőcsoport szálldogál, más-más képet, más-más szint rajzolva a Balaton tükrére. Felséges, festői látvány; nincs az a szecessziós festő, a ki különb és különb alakulatokat, színeket vetne vásznára, mint a lealkonyodó nap a Balaton tükörén. Az illúziót csak emeli a Balatonon csónakázó férfi < bariton hangja.

Meglátszik áz egész, fürdőtelepen, hogy az, világváros zajához szokott, ott elnyűtt idegek pihentetésére létesült, mest mindenütt előkelő csend honol. Itt' nincs piaczi lárma, nincs zajos, csillogó korzó ; még a kaczagás is diskrét, sőt a fürdő kosztümök is előirvák. A férfiak frakkban fürödnek (értsd alatta : kötött, zefir, kreton, honi, piros bécsi, csicsóné, delin, letyetár, batiszt és egyéb nemzetközi alkotásu, nevű és szinü kabátot és fürdőnadrágot) és csak a legdiskrétebb flört van, megengedve, lévén választó vonal a nyilvános férfi és női fürdőhely között: a fa fürdőház.

Előkelő csend honol mindenütt, de azért a nagy világ zajos hírei posta, távirda, telefon utján kézbesittetnek naponkint többször a szeretetreméltó postások által, s hogy a nagyon -„meleg“ levelek körül baj ne le-