Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-04-25 / 17. szám
1908 április 25 uj beruházás nélkül, csupán csak a természet által egyenesen felkínált előnyök czélszerü felhasználásával. ■ — Végül engedje meg Nagyméltóságod, hogy esedező szavunkat Szek- szárd rendezett tanácsú város érdé-, kében felemelhessük. E várost a Sió csatorna tervezete oldalt mellőzi és csak feltételesen emliti meg, hogy egy medenczeszerü kiágazással, lehetséges volna megközelíteni. Szekszárd az egyetlen nagyobb forgalmú hely a csatorna egész 110 kilometer hosszúságán, egy nagy vidék góczpontja, ahova vezet minden létező és még jövőben épülő köves utunk, ide vonzza árifientesitő társulatunk birtokosságát minden köz- és magánügy: ez a közvetlen piacza terményeinknek. Szekszárd bekapcsolása nem csekély mértékben emelné a csatorna forgalmát és fokozná rentabilitását. Alázatosan kérjük Nagyméltóságodat, hogy : az említett medenczeszerü kíágazással közvetlen Szekszárd városa alatt szükségelt kikötő és rakodóparti berendezéseket a Sió csatorna tervezetébe szerves alkatrészként beilleszteni és kiépítését annak idején kegyesen elrendelni méltóztassék. Nagyméltóságod bölcsességében és mindenkor a haza javát szolgáló működésében látjuk annak biztosítékát, hogy mindezen kérdések a legjobban, a közérdeket teljesen kielégítő módon fognak — már a közel jövőben megoldatni. Mely reményünk kifejezésével maradtunk Nagyméltóságodnak hálás tisztelői: a Szekszárd-bátai ármentesitö és bel- vizszabályozó társulat összérdekeltsége. A Sió és Sárvíz szabályozása. A Veszprém vármegyétől Fejér és Tolnavármegyén keskeny szalagként áthúzódó Sárrét lecsapolásánalc eszméje Mária Terézia uralkodásának idejében merült fel először, amikor 1771 deczembei' 30-án Pozsonyban kelt helytartósági rendelettel a Sárrét szinteteremtette meg s fejlesztette utolérhetetlen tökéletességre művészetét, mint ahogy más országokban is az ipar s kereskedelem' fejlettségével felhalmozott fölösleges vagyon a művészetek szülőanyja. Bizony-bizony elszorult szívvel gondoltunk édes hazánknak e téren való elmaradottságára. Hol áll még a mi iparunk, kereskedelmünk s éppen ezért hol áll még művészetünk! Mihelyt megtört Velenoze hatalma s megszűnt yezérszerepe az ipar s kereskedelem terén, oda lett egyszerre minden nagysága, dicsősége. Ma már bizony olyan csak, mint a dicső őseivel kérkedő elszegényedett magyar nemes, ki az adósságokkal alaposan megterhelt s vakolat után sóhajtozó, erősen megvedlett udvarházában a dicsőség fényében ragyogó ősei képét 5 kitüntetéseit mutogatja, - mert . . . éppen váltóit akarja aláíratni veled. Velenczében is, akár a Márkus-tér, vagy a Canál Grí and e mesés értékű tündérpalotái között álmodozom andalogva,' akár a külsőbb részek szűk, piszkos' ruhaszárogató, zeg zugos kutyaszorító utczái között rohanok orrom befogva, szőlőiért esengő üres kalap , mered elém. Oda a regi nagyság, megmérhetetlen kinesei mellett is éhen pusztulna el a tündérváros, ha hol kedves, höl kevésbbé kedves előzékenységével, szolgálatkészségével ki nem ürítené vendégei zsebét || Krónikás. ö Z É H D E K zését és eredeti állapotának feltüntetését rendelték el. Ennek a munkának a keresztül vitelére Bőhnr Perencz mérnök küldetett ki, aki feladatát oly fényesen oldotta meg, hogy a Sárrét lecsapolása ma is az általa lefektetett. alapelvek szerint van keresztülvive. Magát a lecsapó lás tervét és a lecsa- polást a Sárvizén, a Sión és az ugyanakkor megalkotott külön . malomcsatornán hazánk az időbeli hires mérnöke, Beszédes József, az az időbeli „Sárvizi társaság“ igazgató mérnöke készítette el. Ezeknek a munkáknak a befejezését Zichy Ferencz gróf, a társulat kir. biztosa 1825 november 12-én jelentette be. Azóta is több munkálat történt a Sión is, a Sárvizén is, de a Sárvíz Sióagárdtól Medináig ma sincs oly méretű töltésekkel Övezve, aminők a Duna visszaduzfeadó árvize miatt szükségesek lennének, a Sión a szekszárdi vámhidtól felfelé, egészen a harczi hídig egyáltalán nincs töltés (kivéve a Szek- szárd által létesített jobbparti töltést), a Sió medre pedig ezen a szakaszon most is őseredeti, kanyargós állapotban van. . Ily viszonyok között minden dunai áradás alkalmával a visszaduzzadó viz ezt az alsó vidéket elönti és az ártérben fekvő értékes szántókban és jó minőségű rétekben nagymérvű károkat okoz, ami az érdekeltség részéről folytonos panaszokra adott alkalmat. Ezek hatása alatt a Nádor csatorna társulat által előterjesztett kérelmeken kívül vármegyénk közönsége 1891 augusztus 14-én felirt a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez, kérve a bajok orvoslását. A miniszter ekkor elrendelte a szabályozási tervek elkészíttetését és a társulat kérelmére megengedte, hogy a terveket a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal készítse el, mely is a Bőhm és Beszédes féle tervek alapján készített munkálatokat a mai, haladottabb tudomány szempontjából Ítélve is tökéletesen megfelelőknek találván, a mostani rendezést azokhoz alkalmazkodva tervezte meg. A Sárközy Imre kultúrmérnök által elkészített terv szerint a következő munkák végrehajtását tervezik : A Sió balp.artjára a szekszárdi vámhidtól a sióagárdi Sárvíz torokig töltést húznak, mely a Sárvíz emelkedettebb partjába lesz bekötve; A leányvári hídon felül uj töltés- vonal épül, amely a harczi töltéshez csatlakozik. A Sió jobbpartján a mostani szekszárdi töltés szabályos méretekkel lesz kiépítve oly- kép, hogy jelenlegi irányát megtartva, a szekszárdi vámhidtól 1500 m. hosszúságban a szekszárdi szőlőhegyek lábához csatlakozik. A szekszárdi szőlőhegyektől a leányvári hídig ezefi a párton szintén töltés épül, közepén megszakítással a Völgy ségi patak beöm- lése számára. A Völgységi pataknak szekszárd-zom- bai utón levő hidjától kiindulólag, annak mindkét partján a Sióig szintén megfelelő töltés készül. Ezen felül a Sárvíz mindkét partjára töltés van tervezve, illetőleg a már meglevő töltést megerősítik Sióagárdtól egészen Kö- lesdig, A töltés-korona mindenütt 3 m. szélesre, a vizfelöli oldalon 1:1 hajlású, hátul pedig 1: IV2 hajlású lejtőkkel van tervezve, azért, mert itt nem annyira a hullámcsapás ellen kell az enyhébb lejtővel védekezni, mint inkább a viznyomást kell annak felfogni. Ezen kívül a száraz felöli oldalra még ott, ahol a töltés magasabb, a korona alatt 1 méterre 2 m. szélességű padka is épül a töltés biztossága érdekében. A Sióagárd és Szekszárd közötti szakaszon, mivel itt a meder olyan kanyargós, hogy ilyen állapotban újabb elfajulás^ veszedelme nélkül nem maradhat, a meder egye- neáebbé tétele érdekében három átvágás készül. Ezek a munkálatok 303.947 K. 92 fillérbe kerülnek és pedig az átmetszések az anyagukból készülhető töltésekkel együtt 48.795 K. .84 f., a többi töltések Sióagárdon, illetve Harczon 1*07.442 K. 96 f., a sárvizi töltések Sióagárdtól felfelé 147.709 K. 12 fillérbe. Ezekből a költségekből a közvetlenül érdekelt “terület minden kát.-holdja után 3 65 K. 47 .fillér esik. A költségeknek 152.000 koronát meghaladó részét azonban a földmi- velési miniszter saját tárczája terhére vállalta el. A Nádorcsatorna társulat igazgató-mérnöke, Bóbik- Ignácz, ezek szerint a tervek szerint készítendő vizimunkálat kivitelére kért Féjérvármegye alispánjától, mint a föld- mivelési miniszter által a Nádorcsatorna társulat feletti felügyelettel megbízott, törvény- hatóság illetékes tisztviselőjétől engedélyt, ki is az eljárást megindította és a tervet a kul • turmérnöki hivatal szakértői nyilatkozatával közszemlére való kitétel végett Szekszárd r. t. városnak megküldötte. Kilátás van tehát reá, hogy ehhez a vármegyénkre nagy jelentőséggel bíró vízrendezési munkálathoz, a legrövidebb idő alatt hozzáfognak. A munkálat körül közvetlenül érdekelve vannak Szekszárd r. t. város, Sióagárd, Harcz, Medina, Szedres és Kölesd községek és az ezen községek határában fekvő puszták, melyeknek lakossága bizonyára örömmel értesül a munkálatok mielőbbi kiviteléről. Nemcsak tetemes kártól menekül a tervbe vett munkák utján eszközlendő vízrendezés sei az érdekeltség, hanem előnye abban isvan vidékünkre, hogy a tervezett átmetszések az itteni hajózási viszonyokra is fellen- ditőleg fognak hatni, ezenkívül pedig ez által a nagyarányú munka által a munkás nép részére hosszabb időre szóló kereseti alkalom nyílik. Artézi kutunk és, a tűzoltás. Reményen felül sikerült a szekszárdi ártézi kút fúrása. Reményen felül, mert hiszen maga a kútfúró mondotta, hogy 109 kút közül 2—3 képes csak oly nagy vízmennyiséget adni, mint a szekszárdi. Itt van tehát az ideje az arról való gondoskodásnak, hogy a váratlanul nyert nagy vízmennyiség miként használtassék fel, s csakugyan e kérdéssel nemcsak a városunk vezetésében arra hivatott elemek foglalkoznak, de úgyszólván a város minden egyes lakosa is. Egyik rész meg akarja szüntetni városunk utczáinak — főleg nyári időszakokban — majdnem elviselhetetlen poros voltát, s ezért első sorban az ártézi vizet az utczák öntözésére kívánná felhasználni. A másik a gőzfürdővel kapcsolatos uszoda vizének gyakoribb felfrissítését, s az uszoda téli használatra berendezését (hiszen az ártézi viz 23 R. hőfokú) és megnagyob- bitását tartja elsőrendű teendőnek, A harmadik a villanytelep megváltása idejének elérkeztét látja az ártézi viz megjelenésével. A negyedik az egész várost behálózó vízvezeték építését, a Kálvária-hegyen építendő nagyszabású viztartáíylyal, látja a legszükségesebbnek. Hangzanak ezen kívül nagyszabású gyártelepek felállítását czélzó vélemények is. En pártolom mindegyiket, ha rajtam állana, megvalósítanám mindegyiket. Azonban azt hiszem, hogy mindezek megvalósítására ez az egy kút, még ezen nagymennyiségű vízzel is, nem elegendő*; és mert nem elegendő, addig is, mig a második ártézi kút megfuratnék, valamennyi között első sorban megvalósitandónak tarlóm az egész várost behálózó vízvezeték építését. Szekszárd város lakosai leginkább érzik a jó ivóvíz hiányát. E czélból —■ közegészségügyi szempontból —J kell tehát első sorban és legfőképpen a vízvezeték! De pártolom a vízvezeték létesítését azért is, mert ezzel egy — eddig (szomorú tapasztalattal) figyelemre is alig méltatott, de bármely pillanatban aktualitásának legnagyobb súlyával felbukkanható kérdés szerencsés megoldását eredményezné: rendelkezésre állana a tűzoltáshoz szükséges • víz. Igazán meglepők a tűzoltáshoz szükséges viz előteremtésének kérdésében eddig nyert tapasztalataim. (Mindenki, ki a kérdéssel foglalkozott, feltétlenül erre a tapasztalatra jött!) * Szakvélemény szerint igen. A szerk
