Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-03-28 / 13. szám

190o márczius 28

3

KÖZBRDEK

Az alispán időszaki jelentése.

Simontsits Elemér alispán nagyszabású időszaki jelentésével lapunk zártakor tüzetesebben nem foglalkozhatunk, annak ez alkalommal csak két pontját ismertetjük.

Tolnavármegye és a szekszárd—báránya- vári vasút.

Egy vitágvasut megvalósításának terve foglalkoztatja Európa kormányait, a tengerhez vezető boszniai vasút létesítésének terve. Ez a terv az eszme iránti teljes szimpátiával nem uj Tolnavármegye közgyűlési termében. Bartal Béla cs. és kir. kamarás, megyebizottsági tag ur indítványára már évekkel ezelőtt feliratot intézett vármegyénk közönsége a kormányhoz, e terv megvalósítása érdekében. Sőt a boszniai vasút, mint vóg- czél, már ezt megelőzőleg 1889-től kezdve éveken át foglalkoztatta vármegyénk közönségét akkor, a mikor a szekszárd—baranya- vári vasút létesítésének tervét nemcsak meleg érdeklődéssel, de teljes áldozatkészséggel is, már abban az időben egyenesen azért karolta fej, mert a szekszárd—baranyávári vasutat, mint a legrövidebb budapest—szaloniki-i világvonal egyik részét tekintette. Abban az időben vármegyénk közönsége a szekszárd —baranyavári vasútnak vármegyénk területén megfutott minden kilométerjére 3000 forint támogatást szavazott meg s a szóban forgó vasút létrehozása érdekében Baranya- vármegye és Eszék sz. kir. város közönsé-, gének bevonásával külön végrehajtóbizottságot is alakított. A magyar közlekedési ügynek akkori halhatatlan intézője, Baross Gábor pedig a vasúti tervet, úgy közgazdasági, mint országos forgalom politikai szempontokból helyesnek és 1 kívánatosnak tartván, egyenesen reá mutatott árrá, hogy a vasúti vonal létrehozatala czéljából érdekeltség alakíttassák, ezen érdekeltség által kellő mozgalom indíttassák, kijelentvén, hogy „a vármegye közönségének e vasút kiépítésére irányzott törekvéseit kellő támogatásban fogná részesíteni“. Ez a hozzájárulás akkor 35 kim. után . 210,000 koronát tett ki, minthogy azonban a vasútnak csak szekszárd—bátaszéki szakasza épült ki, egész összegében felhasználva nem lett; de éppen azért, mivel a bátaszéki vasút megvalósulván, ma már csak 14 kilométerről kellene gondoskodni, várme gyénk közönségének e tekintetben sokkal könnyebb helyzete van. Pécs vásos élelmes

közönsége ki tudta eszközölni, hogy a vasútnak Pécs felé való vezetése kilátásba helyeztetett. Nekünk azonban egy óriási előnyünk van Pécscsel szemben, mely ily nagyvonalak tervezésénél figyelmen kívül nem hagyható s ez az, hogy ugyanezen vasútnak Bátaszék —Baranyaváron keresztülvezető útiránya 53 kilométerrel rövidebb a pécsinél. Mérhetetlen előny, értékemelkedés, gazdaság és felvirágzás fakadna abból, ha vármegyénknek Bikács- tóF Bátáig terjedő keleti része a világtorga- lomba bekapcsolódhatnék. S lehet, hogy ez előnyök biztosítása csak attól függ, vájjon szavunkat kellő időben és nyomatékkai fel- tudjuk-e emelni saját érdekünkben.

Indítványozom tehát, méltóztassék Eszék szab kir. város közönségének tárgysorozatunkon szereplő körlevelével összhangban a szóbanforgó vasút létesítése érdekében a m. kir. kormányhoz felírni, Bárány a vár megye és Eszék szab. kir. város bevonásával ismét egy végrehajtó-bizottságot alakitani s egyúttal a vasút anyagi támogatását elvben már most elhatározván, nekem arra nézve felhatalmazást adni, hogy ezen anyagi támogatás mérvére és fedezetére nézve a legközelebbi közgyűlésre részletes előterjesztést tehessek.

Véleményem szerint az érdekeltségbe s az ennek kebeléből alakítandó végrehajtóbizottságba a vonaj mentén érdekelt összes községeink bevonandók, lennének

Márczius 15-ének megünneplése.

Tek. Törvényhatósági Bizottság! Bizonyára ugyanazok az érzelmek, a melyek engem alábbi inditványdm megtételére késztetnek, hatották át Szabó Károly megyebizottsági tag ur hazafias lelkületét akkor, a mikor 1905-beri indítványt tett közgyülé-i sünkön az iránt, hogy márczius 15-ike tör- vényhozásilag nemzeti ünneppé avattassák. 0 is érezte, mint a hogyan érezzük mindannyian, hogy az 1848-ik évi törvények megalkotása emlékének ünnepléséről szóló 1898-ik .évi V-ik törvényczikk nem elégítette ki nemzeti megújhodásunk dicsőséges korszakának emlékeit ünneplő lelkünk igényeit. És a szentesített törvény tekintélye, meg a kedélyek világa, a közfelfogás ma is vitában áll, mert mig a közfelfogás s a 48-iki eseményekhez fűződő hazafias lelkesedésnek megszentelt érzései márczius 15-ét törvényhozási intézkedés jiélkül is ünnepük, április 11-ikének ünnepi jellegét úgyszólván csak a törvény tekintélye őrzi. Ebben a kérdésben egyesek felfogása nem lehet mérvadó s a vita eldöntésére a törvényt tisztelni elsősorban köteles hatóságaink nem lehetnek hivatva. Illetékes e kérdésben saját területére nézve a tek. Törvényhatósági Bizottság s egyszers- mint az egyetlen tényező, mely határozatával összes hatóságaink egységes eljárását biztosíthatja. E végből azon tiszteletteljes javaslattal járulok a tek. Törvényhatósági Bizottság elé, hogy eljárásunkat váltakozó gyakorlattól függetlenítve, kimondani méltóztassék, hogy tekintet nélkül arra, vájjon a törvényhozás tesz-e e tárgyban intézkedést a vármegye hatóságai részéről márczius 15-ike is megünnepeltessék. '

VARMEGYE.

Nyugdíj választmányi ülés. A vármegyei nyugdíjalapra felügyelőválasztmány Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt folyó hó 18-án ülést tartott. .A gyűlésen az elnökön kivül jelen voltak: Bajó Pál, Forster Zoltán és Török Béla, választmányi tagok. Özv. Bulyáky Józsefné részére 858, özv. Mihályffy Józsefné részére 320 kor. nyugdijat és egy gyermek után 64 kor. nevelési dijat szavaztak meg. Csepke Gábor nyug. állatorvosnak visszatartott nyugdija kiutalványozása iránti kérvényét elutasították.

Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága f. évi márczius hó 31-én délelőtt 10 órakor tartja Appoityi Géza goróf főispán elnöklete alatt tavaszi rendes közgyűlését. Az állandó választmány ülése márczius hó 30 án délelőtt 9 órakor veszi kezdetét. A 159 pontból álló tárgysorozat fontosabb tárgyai. Az alispán időszaki,

a közigazgatási bizottság féléves jelentése. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv, a közigazgatási bizottságban és állandó választmányban egy tagsági hely betöltése. A köz- ségjegyzői fizetési alap, a piaczi a fegyver- tartási engedélyekről, a közcsendháboritásról a magyarositási alapról, a községi muükás- segélypénztár szervezéséről szóló vármegyei szabályrendeletek. Á Ferencz-közkórház alapszabályai. Veszprém és Hajdú vármegye körlevele, a.fogyasztási adóknak a városok részére egészben való átangedése tárgyában az országgyűlés képviselőházához, Szabolcs vár- megye körlevele, az 1848—49-iki honvédek nyugdíjügyének rendezése tárgyában, a m. kir. miniszterelnök úrhoz intézett feliratának támogatása iránt. Udvarhely vármegye közönségének a horváf obstructío letörése tárgyában hozott határozata. Szabolcs vármegye körlevele, a Kossuth-muzeum és az 1848-49-iki éreklyegyüjtemény államosítása érdekében a

m. kir. kormányhoz, Krassószörény vármegye- körlevele, a vármegyei nyugdíjalapnak országos szervezetté való átalakítása és állami kezelésbe vétele tárgyában a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Zala vármegye körlevele, Muraköznek a zágrábi egyházmegyétől egy házilag leendő visszacsa- csatolása érdekében a m. kir. kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. A Tolnamegyei gazdasági egyesület kérvénye, az ebadó alapból élvezett állandó évi segély folyósítása iránt. A vármegyei lótenyésztési bizottság kérvénye az 1908. évi tenyészló- dijazás támogatása iránt Széchenyi Sándor v. b. t. t. vármegyei bizottsági tag ur értesítése, II. Rákóczy Ferencz arczképének a közgyűlési terem részére történt ajándékozásáról. Eszék szab. kir. város megkeresése, a bátaszék—mohács—eszék—diákovár—bródi vasúti vonal kiépítése ügyében. A közigazgatási tanfolyamot hallgatók ösztöndijának kiosztása. Tolna községnek hordóhitelesitő hivatal engedélyezése iránti kérvény. A lóavató bizottságok elnökeinek megválasztása. Az egyes pénzintézeteknél tisztséget teljesitő vármegyei tisztviselőkkel szemben az összefér- hetőség megállapítása tárgyában alispáni előterjesztések.

VÁROSI ÉLET.

Értekezlet. Városunk polgármestere a mai közgyűlés tárgysorozatának első 6 pontja ügyében f. hó 27-éré értekezletre hivta össze a képviselőtestület nehány tagját. Az értekezleten az elnöklő polgármesteren kivül részt vettek : Békés Mihály, Bodnár István, Főglein Ferencz, Janosits Károly, Kamarás Béla, Leicht Lajos, dr. Leopold Kornél, Nagy János, dr. Tanárky Árpád, Tóth Károly Török Béla, dr. Török Ottó és Török Pál. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester az értekezlet megnyitása után előadja, hogy a közgyűlés által tárgyalandó, a városra nagy- fontosságú ügyek tekintetében óhajtotta a képviselőtestület néhány tagjának véleményét meghallgatni s részben a közvetlenebb érintkezés utján, a képviselőtestület tagjait is saját intenczióiról tájékoztatni. A postapalota kérdésében azt a tervet, hogy a város az állami óvoda helyére építse meg a postát, az óvodát pedig helyezze át, a napirendről leveendőnek tartja az értekezlet. Dr. Leopold Kornél azon javaslata, hogy az Albanics telekre, a polgári fiú és leányiskola helyeztessék el, a polgári iskola jelenlegi épülete pedig a posta czéljaira engedtessék át, tanulmányozandó lenne. — A helypénzszedési jog és vásártér megvételét az értekezlet helyesli. —r A munkás - lakások kérdésében a bizottság egyelőre 50 ház épitését tartja megvalósíts n- dónak. A költség a báró Augusz árvaház alapból veendő kölcsön. — A városház kibővítését az értekezlet szükségesnek jelentelte ki, úgy azonban, hogy a tervezett szárny az udvaron a plébánia felől építtessék. —- A lakbérrel még nem biró tisztviselők részére, a városi pénztár javára biztositott jövedelmi források terhére, a lakbért az értekezlet meg- adandónak tartja, annál is inkább, mert ez a költség adóemeléssel nem jár. — A kaszinóbazártól Reich Armin házáig, a Rákóczi

Vidróczki Márton szólt valamit hozzá- jok, de azok fejőket rázták.

Vidróczki ekkor felkapta fegyverét s társai felé tartotta, majd a katonák felé fordította s lőtt.

A golyó most egy katonát ért s köny- nyen megsebesítette.

_ — Majd most a másik lábodat — szólt Tóth és czélzott.

Háta mögött azonban Hegedűs elvette egy katona fegyverét s mielőtt Tóth lőtt volna, eldördült a Hegedűs lövése, amire Vidróczki földre rogyott.

— Az ördögbe is —- dörmögött Hegedűs — még ha sokat kíméljük, másvilágra küldi nehány katonámat.

Midőn Vidróczki lerogyott, három társa a hegyen lefelé a katonák felé futott.

— Megállj ! — kiáltott Tóth Mór — te, ott az a veres menjen vissza s hozza el a Vidróczki fegyverét. Egy-kettő !

Az a bizonyos veres nagynehezen sze- pegve indult visszafelé. A fegyver a Vidróczki kezeügyében» hevert a földön, ha észreveszi pajtása szándékát, akkor vége van.

Hátulról' ért oda a veres s közelben vad rikoltással ugrott a Vidróczki fegyverére s kapta fel.

— Mindegy már nekem ! — szólt Vidróczki. — Én megkaptam a magamét. Ti csak menjetek. A három rabló megadta magát. Nekik kellett Vidróczkit egy rögtönzött hordágyon szállítani. Mire Nádujfaluba értek ▼ele, meghalt.