Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-03-28 / 13. szám
4 KÖZÉRDEK f V“ 1908 márczius 28 utczában a keleti oldalon az újvárosi tem- plomig, a nyugati oldalon Horváth Miklós házáig, a Bezerédj-utcza mindkét oldalán, a vármegyeház kapujától a belvárosi templomig, a Béla téren dr. Pirnitzer Béla házától a Bartina utczában özv. Laki Józsefné házáig aszfalt járda létesítését és a vasúthoz vezető gyalog ut aszfaltozását az értekezlet helyesli és a f. évben keresztülviendőnek tartja. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete ma délután 3 órakor a „Szekszárd Szálló“ nagytermében rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal. , 1. Posta és távirda építése tárgyában határozathozatal. 2. A vásári és piaczi helypénzszedési jog és vásártér megvétele iránti előterjesztés. 3. Munkáslakáso'k épitéste. 4. A városház kibővítése. 5. Tisztviselők részére lakbér megállapítás. 6. Aszfalt járda, létesítése és a vasúthoz vezető gyalogút aszfaltozása iránt előterjesztés. 7. Az ingatlanok telekkönyvi átírása után fizetendő városi átiratási díjról szóló szabály- rendelet. 8. Harmadik gyógyszertár felállítása iránt beérkezett kérvények. 9. A polgári fiúiskola tornatermének felépitése. 10. A házaló kereskedés eltiltásáról szóló szabályrendelet jóváhagyásának bejelentése. 11. A csendhá- boritás eltiltásáról szóló szabályrendelet jóváhagyásának bejelentése. 12. A csendőrszárny- parancsnokság feljelentése a rendőrkapitány ellen. 13. Az állami óvoda 1907—1908. tanévi költségvetésének tárgyalása. 14. A polgári iskolai alapvagyon 1907. évi számadása. 15. A vasúti hozzájáró vashidjának felemelésére és az ezzel járó költségek viselésére vvonat- ko^ó alispáni véghatározat. 16. Az ártézi kút helyéül kijelölt terület bérleti szerződésének megszüntetése. 17. Szabó Géza hittanár segély iránti kérvénye. 18. Horváth Györgyné és Udvardy Sándorné drágasági pótlék iránti kérvénye. 19. Reich Armin és társai indítványa utczakövezés. iránt. 20. Bozán Sándorné kérvénye temetési segélyért. 21. Zsigmond Dezső, Hradek Ferencz és Virág János Írnokok kérvénye visszatartott fizetésük kiutalványozása iránt. 22. Schlegl János városi kocsis drágasági pótlék iránti kérvénye 23. Béki József kérvénye járdaelfoglalás iránt 24. Hauk Antal kérelme községi adó leírása iránt. 25. Polgármester előterjesztése a rendőrség államosítása iránt. 26. Illetőségi ügyek. KÖZSÉGI ÜGYEK. Jegyzői fizetési alap. A belügyminiszter —I bizonyára máshelyekről hozzá érkezett panaszok folytán, felhívta a vármegyék figyelmét egy olyan alap létesítésére, amelyből a jegyzők kése delem nélkül kapnák meg fizetésüket. Nálunk erre az alapra semmi szükség sincs. A jegyzők legalább — kettő kivételével feleslegesnek mondják. Erre vonatkozik Klimes Antal hőgyészi jegyző, jegyzőegyleti elnöknek alábbi indítványa, amelyet a mostani vármegyei közgyűlés elé terjesztett. Azt hisszük bővebben ismertetni felesleges ezt az alaposan megokolt indítványt, amelynek valószínűleg egyhangú elfogadás lesz a sorsa. Tekintetes törvényhatósági Bizottság!' A folyó évi márczius hó 31 éré kitűzött rendes tavaszi közgyűlés tárgysorozatának 10. pontja alatt „a közigazgatási szakosztálynak a jegyzői fizetési alapról szóló előterjesztése“ van a közgyűlés napirendjére kitűzve. Mielőtt ezen ponthoz alábbi indítványunkat előterjesztenénk, szabadjon a jegyzői fizetés alap eszméjének eredetéről néhány szóval meg emlékeznünk. 1904 évben, midőn a Nagyméltóságu Belügyminisztérium a községjegyzői fizetések rendezéséről szóló 1904. évi XI. t.-cz. végrehajtási utasítását kiadta, az ezpn utasítást kisérő 77.500/1904. sz. körrendeletével felhívta a törvényhatóságok figyelmét, hogy a fizetés-rendezésen kívül a községi jegy zőknek még több sérelmes, panaszos ügye van, melyeknek rendezése is felette kívánatos volna. Ezen sérelmek között első sorban ren- dezendőnék találta több vármegye jegyzői karának azon valóban jogos panaszát, hogy nehéz munkával kiérdemelt fizetésüket, nemcsak hogy havonként, de sok esetben még az év végével sem tudják megkapni a községektől Az ilyen vármegyében levő jegyzők nehéz helyzetén kívánt a Belügyminiszter Ur segíteni, midőn fenti körrendeletével a vármegyéknek egy községjegyzői fizetési alap létesítését ajánlotta, és hogy a kérdés meg oldását előmozdítsa, 12L2U0/907. sz. i’ende- lésével a jóváhagyás feltételeit is magában foglaló egységes szabályrendelet tervezetet bocsájtott a törvényhatóságok rendelkezésére. Ezen szabályrendelet értelmében a községek ezután nem közvetlen a jegyzőknek adnák ki havonta fizetéseiket, hanem a községben alkalmazott összes jegyzők, aljegyzők fés segédjegyzők évi fizetését évnegyedenként előre az adóhivatalnak lesznek kötelesek beszállítani, mit ha az évnegyed közepéig befizetni elmulasztanák, a közadók módjára az évnegyed első napjától a befizetésig 5°/0 késedelmi kamat befizetésére is kötelezve lesznek. Ennek ellenében a jegyzők, aljegyzők és segédjegyzők, az állami fizetés kiegészítések és korpótléknak módjára az Alispán Ur utalványa és a főszolgabíró Ur által is láttamozott nyugta ellenében havonta az adóhivataltól fognák kapni fizetéseiket. Készséggel elismerjüksa 'jegyzői fizetési alap létesítésének nagy korderejét, üdvös, áldásos voltát sok vármegyében, különösen a nemzetiségek lakta vidékeken Erdélyben, Felsőmagyarországon, hol részben a nemzetiségi torzsalkodás, részben a községek rendezetlen anyagi helyzete miatt a jegyzői fizetési alap létesítése tényleg nagy sérelmet orvosol, de Tolna vármegyében, a hol hála a közigazgatás fejlettségének, a községek rendezett viszonyok közt vannak, a hol a községi jegyzők és jegyzőségi alkalmazottak fizetéseiket rendes időben megkapják,' a jegyzői fizetési alap létesitése sérelmeket nem orvosolna, hanem éppen ellenkezőleg, sérelmeket okozna Sérelem, vagyt legalább is nagy j hátrány volna a fizetési alap létesitése a jegyzőkre, kik fizetésüket közvetlenül a községektől eddig minden utánjárás nélkül, rendes időben megkapták, mert ezután a havi fizetésről a hó elsején kiállított nyugtát — ép- penugy, mint a fizetés kiegészitéseu és korpótlékok felvételénél eddig megállapítva volt — előbb be kellene küldeni a főszolgabíró úrhoz láttamozás végett és csak ha onnét visszaérkezett, az adóhivatalhoz l$lfi zetés végett, honnét, ha az adóhivatalnak so.k dolga nincs — sajnos erről bő tapasztalatunk van — jó szei’encse, ha a fizetés úgy 8—10 táján kiérkezik. —, De határozottan nagy sérelem volna, á jegyzőket eddig pontosan fizető községeket teljesen indokolatlanul azzal terhelni, mondhatnánk büntetni, hogy az eddig kisebb részletekben kiadott jegyzői fizetések 1/i évi összegét negyedévenként előre .fizessék be az adóhivatalhoz és késedelem esetén még kamatot is fizessenek, bár a jegyzők csak havi részletekben kapnák onnét fizetésüket, a mit nem enyhít a szabályrendelet azon intézkedése sem, hogy az alispán ur indokolt kérelemre halasztást engedélyezhet, mert akkor a halasztás idejére is kamatot kell fizetni. Annak igazolására, hogy Tolna vármegyében a községek a jegyzői fizetést a rendes időben kiszolgáltatják, hogy panasz ez irányban fel nem merült, szabadjon bemutatnom Tolna vármegye össze? községi-; kör-, al- és segédjegyzőinek, úgy községi Írnokainak idecsatolt, számszerint 191 darab nyilatkozatát, kik közül, egyedül ketten kívánják a jegyzői fizetési alap létesitését, 189 pedig a fizetési alap létesitését Tolna vármegyében szükségesnek nein tartja és az alap .létesítését nem kívánja. Miután pedig úgy a 77500/904. mint 121200/907. sz., belügyminiszteri rendelet nem mondja ki kötelezőleg a jegyzői fizetési alap létesitését, hanem mindkét rendelet csak a jegyzői kar méltányos óhajának kíván eleget tenni, természetes, ott; ahol ilyen óhaj létezik, de miután az ily képen egyedül és első sorban a csatolt 189 nyilatkozatban azon határozott óhajuknak adtak kifejezést, hogy a fizetési alap létesitését nem kívánják, az 1908. év már- czius 31-éré összehívott rendes tavaszi közgyűlés tárgysorozatának 10. pontjához, kettő kivételével Tolna vármegye összes községi- ős körjegyzői, al-és segédjegyzői, úgy összes községi Írnokai nevében, mint ezen várme gyebeli jegyzői egyesület elnöke, de a magam nevében is, mint a törvényhatósági bizottság tagja a következő indítványt van szerencsém előterjeszteni: Mondja, ki a törvényhatósági bizottság közgyűlése, hogy a községjegyzői fizetési alap létesitését Tolna vármegyében szükségesnek nem tartja, létesitését nem kívánja és jgy községjegyzői fizetési alapot nem is létesít.“ Kérem ezen kellő időben előterjesztett indítványunkat az 1908. év márczius hó 31-én tartandó közgyűlés tárgysorozatának 10. pontjával együttesen tárgyalni. Kiváló tisztelettel vagyok Hőgyész, 1908. .évi márczius 25-én, kettő kivételével Tolna vármegye összes községi- és körjegyzőinek^, al- és segédjegyzőinek, úgy a községi írnokoknak nevében Klimes Antal megyebizottsági tag, a Tolna vármegyei jegyzői egylet elnöke. Választmányi ülés- A tolnavármegyei községi és körjegyzők egyletének választmánya Niefergall Nándor alelnök elnök'ete alatt folyó hó 30-án délután 5 órakor „Szekszárd Szállodában“ választmányi ülést tart. Tárgy: Klimes Antalj egyleti elnöknek a jegyzői nyugdíj ügy rendezése körül szerzett érdemei mikénti honorálására javaslat készités. A községi jegyzők nyugdíj ügyének országos rendezése- A m, kir. belügyminiszter egy régóta megoldást sürgető ügyet tett tanulmányozás tárgyává. Avégből, hogy megállapíthassa, vájjon a községi jegyzők nyug- dij ügyének tervbe vett országos rendezése az államkincstár megterhelése nélkül keresztülvihető e s egyáltalán, hogy e mélyreható és éppen ezért gondos mérlegelést igénylő kérdés minden részletébe kellő betekintést nyerhessen, felhívta a vármegyék alispánjait, hogy a községi jegyzői nyugdij alapok vagyoni helyzetére és egyéb viszonyaira 30 nap alatt, részletes adatokat terjesszenek fel hozzá és pedig a számvevőség által kimutatást szerkesztessenék a nyugdij alap bevételeiről, kiadásairól, tiszta vagyonáról, a tényleges szolgálatban álló nyugdijintézeti tagokról, életkoráról s a nyugdijat, özvegyi ellátást vagy nevelési járulékot élvezőkről és azok életkoráról. HÍREK. — Középiskolai igazgatók tanácskozása. Székesfehérvárott 24-én tartották meg Várady Károly tankerületi főigazgató elnöklésével ezen kerület középiskolai igazgatóinak első értekezletét, melyeknek megtartását minap rendelte el a vallás és közoktatásügyi miniszter. Szekszárdiul Vigand János igazgató vett részt a tanácskozáson. — Képviselőválasztók összeírása’. Szek- szárdon az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak névjegyzékét a dr. Szentkirályi Mihály elnöklete alatt dr. Beöthy Károly, dr. Leopold Kornél és dr. Örffy Gyula tagokból álló küldöttség összeállította. A névjegyzék szerint a választók száma 1624. — Küldöttség a miniszternél. Az atala— hetényi h. é, vasutkiépitésénél a vármegyénkben Nak, Lápafő és Várong községek is érdekelve vannak. E községek képviselői Szili és Adacs községek képviselőivel folyó hó 18-án tisztelegtek a szakcsi kerület országgyűlési képviselője, Hyinrikffy Pál vezetése alatt Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternél. A küldöttség szónoka Kéry Géza atalai plébános volt, aki a vasút létesítésének
