Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-04-13 / 15. szám

.': zircit?~ rv?­1 v ' V -; v . -f ­Közérdek iyu7. április 13. VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. v v ' I Szekszárd r. t. város képviselőtestülete dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt folyó hó 6-án a városházi tanácsterem meg- I rongált állapotára való tekintettel a Szék szárd Szálló nagytermében tartotta meg rend­kívüli közgyűlését. A gyűlésen a képviselő- testület tagjai a tárgysorozatba felvett fontos ügyek által keltett érdeklődés igazolásául szép számmal jelentek meg és igy végre a tárgysorozatba felvett ingatlan elidegenités iránti kérvények felett is határozhattak. A gyűlés lefolyásáról következőkben számolunk be. Napirend előtt a polgármester kegyeletes szavakkal emlékezett meg a képviselőtestü­let kiváló tagjáról, Wosiuski/ Mór apátple- bánosról, akinek elhunyta felett érzett fájdal­mának a képviselőtestület jegyzőkönyvében ad kifejezést. 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére Hor­váth Ignácz és Csépi Sándor képviselőtes­tületi tagokat kérték fel. 2. Árvaszéki he­lyettes elnökül a városi főjégyzőt jelölték ki. 3. A városháza sülyedés folytán megrongált nagytermének helyreállítását elhatározták és a munkálatoknak a bemutatott, költségvetés szerint 7035 kor. 3 fillért tevő költségeit a fogyasztási adó-pénztárból folyósították. — 4. A szegény ügy rendezése tárgyában elő­terjesztett bizottsági javaslatot, mely a sze-] gény-ügyet a koldulás megszüntetéséve akarja — igen helyesen — rendezni, a se' gélyezést pedig a szegény-alapból adandó készpénzben és az esetleg megnagyobbítandó szegényházban adandó lakásban akarja nyúj­tani, elfogadták. — 5. A városi tisztviselők fizetésének rendezése kérdésében élénkebb vita indult meg. A bizottság javaslata ellen Schneider János szólalt fel elsőnek. A ja­vaslatot nem fogadja el, mert az nem foglal magában általános rendezést, holott a kép viselő testület ilyen munkálat előterjesztésére adott megbízást; nem terjeszkedik ki a számvevő és mérnöki állására, bár ezt a kép­viselő testület szintén feladatává tette. Nem fogadja el a javaslatot, mert egyes állások javadalmát kisebb összegben állapítja meg, mint amennyi fizetés azzal a község idejében volt összekötve és mert nem vette figye­lembe azt a munkatöbbletet, mely a várossá átalakulás folytán egyes tisztviselőkre "hárul. A javaslatot a bizottságnak visszaadni java­solja újabb javaslattétel végett. — Boda Vilmos a bizottság álláspontját védelmezi, mert nemcsak a tisztviselők helyzetét kellett figyelembe venni, hanem a város anyagi helyzetét is. A bizottság javaslatát kielégí­tőnek tartja, mert a méltányos kívánalma- - kát kielégíti. Minthogy azonban arról, hogy : a jegyzők a községi szervezet mellett élve- j zett korpótlékot elveszítették, a bizottság nem tudott, nem ellenzi, hogy a jávaslat a bizott­ságnak vizszaadassék. — Simoiltsits Elemér elfogadja Schneider javaslatát, mert hosszabb időre szóló rendezésről van szó s a bizott­ság jelentéséből nem győződhetett meg ar­ról, hogy a bizottságot mily vezérelvek ve­zérelték javaslatának megtételénél. Egyenlő jelentőségű állásokat egyenlő javadalomban kell részesíteni. A város érdekeit minden­esetre figyelembe kell venni, de szerinte úgy j szolgáljuk a város érdekeit, ha a tisztvise­lőket úgy fizetjük, hogy azok minden ide­jüket és erejüket a város ügyeinek szolgá latára forditsák és ne legyenek kénytelenek más mellékes jövedelmek után járni. A bi­zottságtól részletes jelentést kíván. Tóth Károly, Boda Vilmos, Bodnár István, dr. , Leopold Kornél és Orffy Lajos hozzászólása után a javaslatot a bizottságnak, melyet még dr. Kramolin Gyula és Schneider János tagokkal kiegészitettek, újabb tárgyalás vé­gett visszaadták. — 6. A mezőőrök fizetés- javitás iránti kérvényét elutasították és meg­bízták a polgármestert, hogy a mezőőri szol­gálat javítása érdekében tegyen javaslatot. — 7. Ferencz József végrehajtó fizetésjavi- tás iránti kérvényét az 5. pont. alatt kikül­dött bizottságnak adták ki. — 8. Az iskolai alapvagyonhoz tartozó földterület bérbeadása 1 . iránt megtartott árverés, mely szerint a I 113.780 Q-öl kiterjedésű földet 3550 korona haszonbérért Helli Lajos, Frei) Jakab, Prantner Márton és Dorogi István vették bérbe, jóváhagyták. — 9. A báró Augusz- árvaház virág-utczai kertje bérbeadására tar­tott árverést, melyen a kertet 270 kor. haszon­bérért Nagy László vette bérbe, jóváhagy­ták. — 1Ó. A Kron-féle üzlethelyiség bérbe­adásával a polgármestert megbízták. — 11. A szénkéneg-raktár bizományi kezelésére vo­natkozó nyilatkozatot kiadták. — 12. A szaktanitós gazdasági ismétlő iskolára vonat­kozólag a közigazgatási bizottság által ki- vánt nyilatkozatot, mely szerint a város a föld, épület és általában a dologi kiadások szolgáltatására, valamint arra az esetre, ha a gyermekeknek a telepre való kimenetele le­hetetlen, a polgári leányiskola áthelyezése után az iskolában fennmaradó tanteremből 1—2 tanteremnek a gazdasági iskola ren­delkezésére való bocsátására kötelezi magát, kiadták. — 13. Dőry Pálné, mint a róni. kath. óvodát fenntartó egyesület elnökének kérvényére az egyesületnek a régi fogy. adó­pénztárból 400 korona segélyt utalványoztak. — 14. Tóth Gyulának az általa eszközölt javítások megtérítése és némely javítások megtétele iránti kérvényét a szükségesség és a költségek mérvének megállapítása végett a gazdasági tanácsnoknak és a tiszti ügyész­nek kiadták. — 15. A városi szőlőtelepre vonatkozó 1906. évi számadást 5591 korona 41 fillér bevétellel, 3067 kor. 97 fillér ki­adással, 2523 korona 44 fillér maradványnyal elfogadták. — 16. A gyámpénztár 1906. évi IV. negyedévi vizsgálatáról felvett jegyző­könyvet, mely szerint a gyámpénztár kész­pénzben 2671 kor. 64 fill., pénzintézeti be­tétben és értékpapírokban 826.757 kor. 30 fill., adóslevelekben 47.950 kor. 12 fill., drá gaságokban 47 korona 90 fillért kezelt rend ben és hiánytalanul, tudomásul vették. —- 17. A polgári iskolánál levő alapítványok 1905. évi számadását 3718 kor. 91 fill, be­vételi előírással, 116 kor. 69 fill, bevétellel és kiadással és 3602 kor. 22 fill, cselekvő hátralékkal, az 1906. éyi számadását 3728 kor. 1 fill, bevételi előírással, 117 kor. 40 fill, bevétellel és kiadással és 3610 korona 61 fillér követelésbeli maradványnyal jóvá­hagyták. — 18. Neiner Györgyné, Weisz Mátyás, Búzás János és Ferencz, úgy az alapitv. urad. tulajdonjog átírási ügyében május 11-éré tűztek ki közgyűlést. — 19. Stigl Józsefnének 40 korona lakbéremelést megszavaztak. — 20. Fögl'ein Ferencz és Vesztergombi Antal ingatlan átadás iránti kérvényének tárgyalására május 11 éré tűz­tek ki közgyűlést. — 21. Taksonyi János­nak az általa kért területet fTölenkint 5 korona árban eladták. — 22. A Ferencz- közkórháznak a két telke között elvonuló utczát Q-ölenkint 12 korona árban eladták. A kórház azonban a Széchenyi-utczától a vásár tér felé vezető utczát 12 méterre ki­szélesíteni köteles. — 23., 24. Sándor János és Illés Jáftos kérvényét elutasították. — 24. Reisinger János, volt kis kocsis özve­gyének 40 korona temetési segélyt megsza­vaztak. — 26. Páli József, sióagárdi lakos fogyasztási adóját leírták. ipróságok a szakcsi pót- választásról. Irta: sempthei Matzkó Lászlóné. Még husvét vasárnapján kételkedve te­kintettek körül a 48-asok, hiszen az ellenfél erősen dolgozott és hol Hencz képviselő, hol Huszár alakját lehetett látni, mint mennek házról-házra híveket toborozni össze. így el­sején is, husvét másnapján, a két mise közt, midőn a legtöbb ember jár-kel az utczákon, beszédet tartott Huszár Károly/ intve híveit a kitartásra és távolmaradásra a függetlensé­giek hazug és forradalomba vivő zászlajától. A hallgatóság közt volt egy öreg, ősz ember: Balog József, kinek fájt ez a beszéd és odakiáltotta: „Az ősz 48 asokat tartsa tiszteletben, kik jobban ösmerik a múltat, mint maga, gyerekember!“ Balog mellett állott egy fiatal, vézna, alig 19 éves csizmadia legényke, ki, mint nagy hive a néppártnak, rárivallt Balogra: „Hallgasson, mit tud kend, vén szamár!“ Többet nem mondhatott, mert a következő pillanatban egy hatalmas csattanás, mint egy ostorcsapás hangzott végig és aki a hangot követve arra nézett, láthatta, mint inog a legényke feje jobbra-balra, hogy az egyen­súlyt visszaszerezze, mig a kalapja nagy Ív­ben a szomszédba repült. A hatalmas pofont Marossi Pista mérte, ki Balogban kereszt­apját tiszteli és megvédeni kötelességének tartotta. És Huszár folytatta beszédét, büszkén elősorolva azon községeket, hol mindenki az ő zászlójához csatlakozott, hiszen az ő zászlója az igazság zászlója s igy ő tudja I már most, hogy ő lesz a követ. Egy hatal- j más, dörgő „abczugl“ hangzott fel az elke­seredett, de nem csüggedő szakcsi 48-asok ajkairól, bár ők is érezték Huszár szavainak igazságát és tudták, ha nem jön segítség, támogatás, a 48-as zászló veszve van. De megjött a segitség. Még az nap, tehát elsején, délután 5 órakor robogtak be a kocsik és Hainrikffy kíséretében jöttek: Ábrahám, Csontos, Dobrovich, Óváry, Sze­mere, Szúnyog és Wéber képviselők. Stockinger, Mányok és Matzkó László vezetésével egy beláthatatlan embertömeg fo- I gadta a képviselőket. Fölhangzott itt is, ott I is a fütty és sziszegés, de a képviselők nem zavartatták magukat. Bátran állt fel Ábra- hám Dezső és az ő gyönyörű, hatásos be­szédére mindinkább szűnt a moraj, szitkozó- dás. Mély csend uralkodott mindenütt és aki némán figyelve nézte a közönséget, láthatta, hogy még a leghivebb néppárti is gyönyö­rűséggel hallgatta a szép érveléseket. Ábrahám után Hainrikffy beszélt és igy sorra jöttek a képviselők. „Nem érez az, ki érez szavakkal mond- hatót!“ ■J— mondja, egyik nagy költőnk és én- most látom, mily gyenge az én női toliam hűen leírni, méltányolni a szebbnél-szebb beszédeket. Amily szép volt Szemere hasonlata az oroszlánról, oly lelkesítők, buzdítok voltak Weber, Szúnyog, Csontos és Dobrovich sza­vai a néphez, mely végre annyira lel­kesült, hogy tombolt és kivánta, Hainrikffy álljon fel az asztalra, hadd lássák még egy­szer. Hainrikffy meghatva állt fel, megkö­szönte a népnek a szeretet eme megnyilvá­nulását, aztán hatalmas „Éljen !“-ek közt ment kiki a kijelölt szállásra. Szakcs tehát meg volt nyerve. De an­nál nagyobb erővel küzdött több, teljesen néppárti község. Kónyi, Nak, Értény, Gyu- laj, Duzs és Kánya teljesen Huszár pártján állottak és bizonytalan volt a többi község is, mert nem mertek szint vallani. A nép­párt erősen dolgozott a helyzet kétségbe­ejtő volt. Kónyiba Markos Gyula volt beosztva. A német községekbe Wéber került. Kurd, } Gyulaj, Csibrákra Dobrovich ment. Nak, Lápafő, Várong községeket Szúnyog kép­viselte., És ime, a teljesen néppárti Kónyiban oly ügyesen markolta meg Markos Gyula a zászlót, hogy a választás napján pontban 8 órakor tekintélyes csoporttal vonult be. A falu végén azonban leszállt a kocsiról és egy hatalmas zászlót lengetve, vezette be gyalog, méltóságteljes lépésekben szavazóit és mert éppen a kónyiakra került a sor, rögtön le is szavaztatta őket. Alig vonult fel Markos csoportja, ugyanazon utón ért be Hencz az ő híveivel. Hencz is leszállt kocsijáról, de választói ko­csin robogtak tovább. Minden egyes kocsiját kalaplengetve fogadta 35 kocsi vonult fel egyszerre. Pár percznyi szünet után 17 kocsi érkezett és kis vártatva még 9. Igazán im­pozáns szám, gyönyörű felvonulás volt. A 48-asok táborában csüggedő arczok voltak láthatók, de Markos ledörögte őket, mond­ván : „Nem kell félni, hiszen Dobrovich és Wéber még hátra vannak, megyek most eléjük!“ És Markosnak igaza volt. Hogy annál impozánsabb legyen az ő felvonulásuk, Dob­t

Next

/
Thumbnails
Contents