Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-04-13 / 15. szám
1907. április 13. KÖZÉRDEK 5 rovich és Wéber egyesültek szavazóikkal, úgy vonultak fel. Hatalmas éljenzés, kalap- lengetés és kendők lobogtatása fogadta a megszámlálhatatlan tömeget. Igazán megható volt, mily szépen sorakoztak Wéber németjei, (kiknek nyelvén ő oly eredetin tud beszélni, hogy élvezet hallani egy-egy sváb beszédét) Dobrovich visszatért magyarjaival. Markos látva Dobrovich és Wéber gyönyörű eredményét, örömmel rázta meg két társa kezét, midőn Markosra rákiált egy hang : ,,Nem szégyenled magad !“ — Markos hátratekint és ime látja Nyáry Béla néppárti képviselőt, ki őt megtámadta. — En szégyeljem magam ? — vágja vissza Markos, — szégyelje magát a piszkos, a piszkos pedig te vagy, mert te támadtál meg ! Nyáry fenyegető állással Markos felé lépett, de e perczben Dobrovich Markoshoz ugrott és midőn Nyáry maga is látta, jobb (esz nyugodtan lenni, haragját fékezve, csak azt mondta: „Még találkozunk !*‘ — mire sietve távozott. De történtek egyes felderítő dolgok is. így egy asszony egy magas dombon épült házában annyira elmerült a kocsik nézésében, hogy7 elejtette szakajtóját. A szakajtó a meredekről villámgyorsan gurult lefelé és egy döczczenéssel éppen egy néppárti kocsiba esett. A benlevők ijedten ugrottak fel, az asszony a szakajtójáért ordított, mire teljes felfordulás lett. Jött a katonaság szuronyt szegezve és midőn kiderült a való, nevetett jóizüet mindenki. A másik eset, hogy Müller Ignácz, a 48-as zászló igaz, hű embere, fáradságot nem ösmerve küldte a kocsikat a szavazókért. De egy Ízben meg is járta. Elküldte ugyanis megbízottját oly emberért, kiről azt hitte, hogy 48-as, mert a múlt választáson Szluha- párti volt. Persze nem gondolt arra, hogy ez az ember most megváltozott. Zuhogott az eső, feneket!ten volt a sár, alig-alig czammogtak a lovak is. Útközben azonban kisül, hogy ez ember néppárti. No, nem kellett több, megáll iziben a kocsi és a megbizott — valami Kiss nevezetű — leszállítja az atyafit a kocsiról, le, a zuhogó esőbe, feneketlen sárba. És folyt a küzdelem. Jöttek, robogtak a kocsik, sürgőit, forgott a nép. Hol ide, hol oda billent a mérleg. Alig vergődött fel a függetlenségi párt, jöttek a több községgel egyesült értényiek. Elől egy menyecske ünnepi ruhában, kezében fehér zászlóval, utána 12 fehérbe öltözött leány és utánuk a néppártnak egy hatalmas tábora. De jött viszont a dóm bovári függetlenség, a lelkes vasutasok cső portja és az eredmény tiszta volt. Minden függetlenségi tudta már 5 órakor, hogy7 győzni fognak. Markos erre elutazott, de Dobrovich és Wéber táborukban maradtak abban a reményben, hogy eláll az eső. Térdig sárosán, az esőtől lucskosan várták a zárórát, ügy határozták el, hogy beszédet fognak tartani, még pedig Dobrovich a választás színhelyen, hol el fogja mondani Kossuth Lajos érdemeit, mit tett a népért, mi volt a nép 48 előtt, hogy nem szabad senkinek a 48-as zászlótól eltántorodni, attól a szent, ősi dicsőségtől, hanem hála töltse el minden egyes magyar ember szivét és ima gy7ánánt ejtse ki e szót: Kossuth. Wéber pedig folytatólag Kossuth Lajos fiának, Kossuth Ferencznek fogja az érdemeit elősorolni, ki nem harezba akarja függetlenségi eszméivel . a magyart kergetni, hanem csendes, józan tettekre bírni. Be akarta bizonyítani, milyen kiváló a mostani kormány, amelyben egy Andrássy, egy Apponyi dolgoznak a nép jólétéért. Sajnos, a tervezett fáklyásmenet elmaradt, megakadályozta a szakadó, szűnni nem akaró eső és a feneketlen sár, de azért minden korcsmából kihangzott a zene, a táncz, a vigság és a dal: Kossuth Lajos azt 'zente . . . Tolnavármegye tavaszi rendes közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága a mai napon tartotta szokásos tavaszi rendes közgyűlését, a bizottsági tagok rend: kívül nagy érdeklődése mellett. A közgyűlést Apponyi Géza gróf, főispán pontban 10 órakor nyitotta meg. Üdvözölvén a megjelenteket, az elismerés legmelegebb hangján emlékezett meg az elhunyt Wosinsky Mór elévülhetlen érdemeiről, egyszersmind bejelentette, hogy Somogyi Zsiginond, paksi járási orvost hosszú, érdemes szolgálatára való tekintettel, tiszteletbeli főorvossá nevezte ki. Az alispán, közigazgatási bizottság, a szá- í monkérő szék jelentéseit felolvasottnak tekintették s tudomásul vették. Az alispán jelentésében foglalt indítványhoz képest azon- ; ban egyhangúlag elhatározták, hogy Wo | sinsky arczképét a vármegyei muzeum számára megfestetik. Több bizottsági tag indítványát a Bajó János, árvaszéki ülnök szakavatott tollával lapunkban megpendített amaz eszmére vonatkozólag, hogy tüzfelügye- lői állás szerveztessék, a közgyűlés tekintettel arra, hogy a kérdés törvényhozási rendezés alatt áll, nem fogadta ugyan el, de már most kimondta, hogy a tűzrendészed szabály- j rendelet hiányos . részleteit módosítani hajlandó. Bai'lal Béla indítványát a Duna- szakaszon végzendő munkálatok gyorsítása iránt elfogadták s e tárgyban a keresk. mi- j niszterhez és a képviselőházhoz felírnak s a szomszéd vármegyékhez is átiratot intéznek. Kovarcz József bizottsági tag ama indítványát, hogy az alispán az elszegődött aratók útlevelének kiadását tiltsa el, mint törvénybe ütközőt elutasították, de mert érdekek összeütközéséről van szó, felírnak az országgyűléshez, hogy a kérdést törvényho- zásilag rendezze. Térineg János indítványára felírnak a pénzügyminiszterhez, hogy Pakson adóhivatalt állítson. Ezután a Wosinsky Mór elhalálozása í folytán egyes bizottságokban megüresedett j állásokat a következőleg töltötték be: A j közigazgatási bizottságba Szabó Károlyt, a központi választmányba dr. Fent Ferenczet, az állandó választmányba Csapó Vilmost, a j I Styrum Lymbürg választmányba dr. Fent I Ferenczet, a monográfia bizottságba dr. Leopold Kornélt, a levéltárt selejtező bizott- : ságba Bodnár Istvánt, a népnevelési bizottságba Szabó Géza hittanárt, a magyarositó bizottságba dr. Beöthy Károlyt, a Fe- rencz kórház választmányába elnökké dr. Fent Ferenczet, a közegészségügyi bizottság elnökévé Török Bélát, a muzeum-bizottság elnökévé Or/jy Lajost választották meg. A választás megejtése után a közgyűlés Bartal Béla, Szabó Károly és Grünwald Lajosnak lapunk más helyén olvasható indít | ványait vette elő. Az állandó választmány ! Bartal Béla indítványát ajánlta elfogadásra. Legelsőnek Szabó Károly országgyü- j lesi képviselő, megyebizottsági tag szólalt fel. i Inpitványát röviden hárommal kívánja meg- I I okolni. Első oka állásfoglalásának az az egy- j \ öntetü felvonulás, a melylyel a vármegyék s ipar, kereskedelmi kamarák a gazdasági füg- 1 getlenség zászlaja alá csoportosulnak. Máso- j dik ok, hajlithatatlan függetlenségi álláspontja, j a harmadik pedig saját egyéni meggyőződése. Éppen Ausztriának a kiegyezéshez való ragaszkodása győzi meg őt a kiegyezés káros voltáról, ezért a persouál uniót kivéve semmi kapcsolatot nem óhajt azzal az Auszt- I riával, a mely mint a saskeselyü Prométheusz [ máját, emészti, szívja a nemzet életerejéf. Bartal Béla, mielőtt indítványa meg- i okolására térne át, nemcsak a saját meg- j győződésére, de a külföldére is hivatkozik, a mely az első nemzetfenntartó elemet magá- j ban a földben látja. Már első felszólalásakor is í a gazdák érdekeinek volt szószólója, most, hogy az a politikai párt, a melyhez tartozott, I a választási közdelemben összetört, addig is, mig az agrár párt létrejöu, gazdasági párti álláspontra helyezkedik, mert a föld érdeke lehet úgyis csak ebben a kérdésben minden pártra nézve irányadó. Távol áll a bizantinisuiustól és az ugratástól is, de hát most mi a helyzet a vámpolitikában? A tárgyalások lassú menetének az az oka, hogy a függetlenségi pártban olyan extrem elemek vannak, amelyek a kormányt tulliczitálják, állásponját megnehezítik, nincs tehát szükség elvi deklarációkra, de az ma a főérdek, hogy lehetőleg megkönnyitsük a helyzetet és siettessük a bizonytalanság megszüntetését. Az utolsó években jó termés volt és mégis látja a kivándorlást és a szocziáliz- must minden rétegben s ennek oka a 10 évi vámpolitikai bizonytalanság, mely a külföld előtt hitelünket határozottan rosszabbá tette. Plosszasabban fejtegeti ezután a hosz- szas provizórium által teremtett helyzet hátrányait, amelyeknek köszönhetjük a búzaárak hanyatlását, az ipari czikkek megdrágulását. Vagyis a beözönlő ipari áruezikkek folytán mi valóságos ajándékot adtunk Ausztriának. A bizonytalanságnak óriási hatása van a birtok- politikára. A parczellázáshoz olcsó hitel szükséges. A kisbérlet sokkal helyesebb a par- czellázásnál, de mindenesetre szükséges a hitel itt is, hogy a kisbérlő és gazda megtalálja a maga számítását. Helyesli az ipar fejlesztést, de ez is csak olcsó hitellel lehet. Utal reá, hogy a parasztbirtok 100 frt. érték után 60o/0 teher súlya alatt nyög, tehát megfontolandó minden lépés, amit a helyzet javulására teszünk. Kész támogatni a kormányt, hogy helyes kiegyezést kössön, de mig ez el nincs intézve, újabb adófelemelés ne legyen — s ő azért küzdött eddig is, hogy ezen felemelésnek biztos alapja legyen, de mig a bizonytalanság tart, ez lehetetlen. Nemcsak ő, de a koaliczió legelső gazdái is azt mondják, hogy a Széli-féle kiegyezési formulára feltétlen szükségünk van 1917-ig. Ami a jövőre való intézkedést illeti, 1917-en túl, egyről megfeledkeztek: a gazdák érdekeiről s hogy Kossuth Lajos is azt mondta, hogy Ausztriával szemben vagy teljes vámvédelem, vagy teljes elkülönítés szükséges. Tehát vagy kelet, vagy nyűgöt felé kell gravitálnunk s Kossuth és Deák után indulva európai vámunióra van szükségünk. A bankkórdésben kívánja diszpoziczión- kat, de a paritás most is megvan. A Magyar- ország által igénybe vett hitel meghaladja a quota arányát. A fogyasztási adók elválasztása tekintetében helyesli a kormány álláspontját, de úgy, hogy a szesz-adó elkülönítése a közbeeső vámvonal mellőzésével, a ezukor ano- logiája szerint, rezsiemelés nélkül, surtaxeval történjék. Ezekben a kérdésekben helyesnek tartotta, hogy7 Tolnavármegye nyilatkozzék Szabó és Grünwald indítványa nincs ellentétben az övével, de azok elvi kijelentések, melyeket elfogad ugyran, de a mai helyzettel nincsenek összhangban. Kéri indítványának elfogadását. Ezután Grünwald Lajos igyekezett Bartal Béla fejtegetéseit czáfolni, mire Bartal arra utalt, hogy Grünwald őt félreértette. Mivel névszerinti szavazást kértek, azt a főispán elrendelte. Bartal indítványára 51-en, Szabó Károlyéra 58-an szavaztak, igy ezt fogadták el 7 szótöbbséggel. Ezután 19 en a somogy'megyei átirat tárgyalását kérték. A közgyűlés a kérelmet elfogadta, mire felolvasták az állandó választmány javaslatát, de elleninditványt is adtak be, hogy az átiratot csak tudomásul vegyék. A közgyűlés azonban nagy többséggel az állandó választmány javaslatát fogadta el. E szerint felírnak és bizalommal vannak a kormány további tárgyalásai iránt. A gyűlést délután folytatják s az valószínűleg este ér véget. HÍREK. — A királynál. Apponyi Sándor gróf, magyar királyi főkamarást a héten a király kihallgatáson fogadta. — Esküvő. Fabriczius István tanulmány alapítványi uradalmi felügyelő múlt szombaton tartotta esküvőjét a bátaszéki r. k. templomban Kovács Évikével, Kovács Bálint orvos és neje szül. Blaschek Lujza úrnő leányával.
