Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-04-13 / 15. szám

1907. április 13. KÖZÉRDEK 5 rovich és Wéber egyesültek szavazóikkal, úgy vonultak fel. Hatalmas éljenzés, kalap- lengetés és kendők lobogtatása fogadta a megszámlálhatatlan tömeget. Igazán megható volt, mily szépen sorakoztak Wéber német­jei, (kiknek nyelvén ő oly eredetin tud be­szélni, hogy élvezet hallani egy-egy sváb beszédét) Dobrovich visszatért magyarjaival. Markos látva Dobrovich és Wéber gyönyörű eredményét, örömmel rázta meg két társa kezét, midőn Markosra rákiált egy hang : ,,Nem szégyenled magad !“ — Markos hátratekint és ime látja Nyáry Béla nép­párti képviselőt, ki őt megtámadta. — En szégyeljem magam ? — vágja vissza Markos, — szégyelje magát a piszkos, a piszkos pedig te vagy, mert te támadtál meg ! Nyáry fenyegető állással Markos felé lépett, de e perczben Dobrovich Markoshoz ugrott és midőn Nyáry maga is látta, jobb (esz nyugodtan lenni, haragját fékezve, csak azt mondta: „Még találkozunk !*‘ — mire sietve távozott. De történtek egyes felderítő dolgok is. így egy asszony egy magas dombon épült házában annyira elmerült a kocsik nézésé­ben, hogy7 elejtette szakajtóját. A szakajtó a meredekről villámgyorsan gurult lefelé és egy döczczenéssel éppen egy néppárti kocsiba esett. A benlevők ijedten ugrottak fel, az asszony a szakajtójáért ordított, mire teljes felfordulás lett. Jött a katonaság szuronyt szegezve és midőn kiderült a való, nevetett jóizüet mindenki. A másik eset, hogy Müller Ignácz, a 48-as zászló igaz, hű embere, fáradságot nem ösmerve küldte a kocsikat a szavazókért. De egy Ízben meg is járta. Elküldte ugyanis megbízottját oly emberért, kiről azt hitte, hogy 48-as, mert a múlt választáson Szluha- párti volt. Persze nem gondolt arra, hogy ez az ember most megváltozott. Zuhogott az eső, feneket!ten volt a sár, alig-alig czammogtak a lovak is. Útközben azonban kisül, hogy ez ember néppárti. No, nem kellett több, meg­áll iziben a kocsi és a megbizott — valami Kiss nevezetű — leszállítja az atyafit a ko­csiról, le, a zuhogó esőbe, feneketlen sárba. És folyt a küzdelem. Jöttek, robogtak a ko­csik, sürgőit, forgott a nép. Hol ide, hol oda billent a mérleg. Alig vergődött fel a füg­getlenségi párt, jöttek a több községgel egye­sült értényiek. Elől egy menyecske ünnepi ruhában, kezében fehér zászlóval, utána 12 fehérbe öltözött leány és utánuk a néppártnak egy hatalmas tábora. De jött viszont a dóm bovári függetlenség, a lelkes vasutasok cső portja és az eredmény tiszta volt. Minden függetlenségi tudta már 5 órakor, hogy7 győzni fognak. Markos erre elutazott, de Dobrovich és Wéber táborukban maradtak abban a re­ményben, hogy eláll az eső. Térdig sárosán, az esőtől lucskosan várták a zárórát, ügy határozták el, hogy beszédet fognak tar­tani, még pedig Dobrovich a választás szín­helyen, hol el fogja mondani Kossuth Lajos érdemeit, mit tett a népért, mi volt a nép 48 előtt, hogy nem szabad senkinek a 48-as zászlótól eltántorodni, attól a szent, ősi di­csőségtől, hanem hála töltse el minden egyes magyar ember szivét és ima gy7ánánt ejtse ki e szót: Kossuth. Wéber pedig folytatólag Kossuth Lajos fiának, Kossuth Ferencznek fogja az érdemeit elősorolni, ki nem harezba akarja függetlenségi eszméivel . a magyart kergetni, hanem csendes, józan tettekre bírni. Be akarta bizonyítani, milyen kiváló a mos­tani kormány, amelyben egy Andrássy, egy Apponyi dolgoznak a nép jólétéért. Sajnos, a tervezett fáklyásmenet elma­radt, megakadályozta a szakadó, szűnni nem akaró eső és a feneketlen sár, de azért min­den korcsmából kihangzott a zene, a táncz, a vigság és a dal: Kossuth Lajos azt 'zente . . . Tolnavármegye tavaszi rendes közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizott­sága a mai napon tartotta szokásos tavaszi rendes közgyűlését, a bizottsági tagok rend­: kívül nagy érdeklődése mellett. A közgyű­lést Apponyi Géza gróf, főispán pontban 10 órakor nyitotta meg. Üdvözölvén a megje­lenteket, az elismerés legmelegebb hangján emlékezett meg az elhunyt Wosinsky Mór elévülhetlen érdemeiről, egyszersmind beje­lentette, hogy Somogyi Zsiginond, paksi járási orvost hosszú, érdemes szolgálatára való te­kintettel, tiszteletbeli főorvossá nevezte ki. Az alispán, közigazgatási bizottság, a szá- í monkérő szék jelentéseit felolvasottnak te­kintették s tudomásul vették. Az alispán je­lentésében foglalt indítványhoz képest azon- ; ban egyhangúlag elhatározták, hogy Wo | sinsky arczképét a vármegyei muzeum szá­mára megfestetik. Több bizottsági tag in­dítványát a Bajó János, árvaszéki ülnök szakavatott tollával lapunkban megpendített amaz eszmére vonatkozólag, hogy tüzfelügye- lői állás szerveztessék, a közgyűlés tekintet­tel arra, hogy a kérdés törvényhozási rende­zés alatt áll, nem fogadta ugyan el, de már most kimondta, hogy a tűzrendészed szabály- j rendelet hiányos . részleteit módosítani haj­landó. Bai'lal Béla indítványát a Duna- szakaszon végzendő munkálatok gyorsítása iránt elfogadták s e tárgyban a keresk. mi- j niszterhez és a képviselőházhoz felírnak s a szomszéd vármegyékhez is átiratot intéznek. Kovarcz József bizottsági tag ama in­dítványát, hogy az alispán az elszegődött aratók útlevelének kiadását tiltsa el, mint törvénybe ütközőt elutasították, de mert ér­dekek összeütközéséről van szó, felírnak az országgyűléshez, hogy a kérdést törvényho- zásilag rendezze. Térineg János indítványára felírnak a pénzügyminiszterhez, hogy Pakson adóhiva­talt állítson. Ezután a Wosinsky Mór elhalálozása í folytán egyes bizottságokban megüresedett j állásokat a következőleg töltötték be: A j közigazgatási bizottságba Szabó Károlyt, a központi választmányba dr. Fent Ferenczet, az állandó választmányba Csapó Vilmost, a j I Styrum Lymbürg választmányba dr. Fent I Ferenczet, a monográfia bizottságba dr. Leo­pold Kornélt, a levéltárt selejtező bizott- : ságba Bodnár Istvánt, a népnevelési bi­zottságba Szabó Géza hittanárt, a magya­rositó bizottságba dr. Beöthy Károlyt, a Fe- rencz kórház választmányába elnökké dr. Fent Ferenczet, a közegészségügyi bizottság elnökévé Török Bélát, a muzeum-bizottság elnökévé Or/jy Lajost választották meg. A választás megejtése után a közgyű­lés Bartal Béla, Szabó Károly és Grünwald Lajosnak lapunk más helyén olvasható indít | ványait vette elő. Az állandó választmány ! Bartal Béla indítványát ajánlta elfogadásra. Legelsőnek Szabó Károly országgyü- j lesi képviselő, megyebizottsági tag szólalt fel. i Inpitványát röviden hárommal kívánja meg- I I okolni. Első oka állásfoglalásának az az egy- j \ öntetü felvonulás, a melylyel a vármegyék s ipar, kereskedelmi kamarák a gazdasági füg- 1 getlenség zászlaja alá csoportosulnak. Máso- j dik ok, hajlithatatlan függetlenségi álláspontja, j a harmadik pedig saját egyéni meggyőződése. Éppen Ausztriának a kiegyezéshez való ra­gaszkodása győzi meg őt a kiegyezés káros voltáról, ezért a persouál uniót kivéve semmi kapcsolatot nem óhajt azzal az Auszt- I riával, a mely mint a saskeselyü Prométheusz [ máját, emészti, szívja a nemzet életerejéf. Bartal Béla, mielőtt indítványa meg- i okolására térne át, nemcsak a saját meg- j győződésére, de a külföldére is hivatkozik, a mely az első nemzetfenntartó elemet magá- j ban a földben látja. Már első felszólalásakor is í a gazdák érdekeinek volt szószólója, most, hogy az a politikai párt, a melyhez tartozott, I a választási közdelemben összetört, addig is, mig az agrár párt létrejöu, gazdasági párti álláspontra helyezkedik, mert a föld érdeke lehet úgyis csak ebben a kérdésben minden pártra nézve irányadó. Távol áll a bizantinisuiustól és az ug­ratástól is, de hát most mi a helyzet a vámpoli­tikában? A tárgyalások lassú menetének az az oka, hogy a függetlenségi pártban olyan extrem elemek vannak, amelyek a kormányt tulliczitálják, állásponját megnehezítik, nincs tehát szükség elvi deklarációkra, de az ma a főérdek, hogy lehetőleg megkönnyitsük a helyzetet és siettessük a bizonytalanság meg­szüntetését. Az utolsó években jó termés volt és mégis látja a kivándorlást és a szocziáliz- must minden rétegben s ennek oka a 10 évi vámpolitikai bizonytalanság, mely a kül­föld előtt hitelünket határozottan rosszabbá tette. Plosszasabban fejtegeti ezután a hosz- szas provizórium által teremtett helyzet hát­rányait, amelyeknek köszönhetjük a búzaárak hanyatlását, az ipari czikkek megdrágulását. Vagyis a beözönlő ipari áruezikkek folytán mi valóságos ajándékot adtunk Ausztriának. A bizonytalanságnak óriási hatása van a birtok- politikára. A parczellázáshoz olcsó hitel szük­séges. A kisbérlet sokkal helyesebb a par- czellázásnál, de mindenesetre szükséges a hitel itt is, hogy a kisbérlő és gazda megta­lálja a maga számítását. Helyesli az ipar fejlesztést, de ez is csak olcsó hitellel lehet. Utal reá, hogy a parasztbirtok 100 frt. ér­ték után 60o/0 teher súlya alatt nyög, tehát megfontolandó minden lépés, amit a helyzet javulására teszünk. Kész támogatni a kormányt, hogy he­lyes kiegyezést kössön, de mig ez el nincs intézve, újabb adófelemelés ne legyen — s ő azért küzdött eddig is, hogy ezen feleme­lésnek biztos alapja legyen, de mig a bi­zonytalanság tart, ez lehetetlen. Nemcsak ő, de a koaliczió legelső gaz­dái is azt mondják, hogy a Széli-féle ki­egyezési formulára feltétlen szükségünk van 1917-ig. Ami a jövőre való intézkedést illeti, 1917-en túl, egyről megfeledkeztek: a gaz­dák érdekeiről s hogy Kossuth Lajos is azt mondta, hogy Ausztriával szemben vagy tel­jes vámvédelem, vagy teljes elkülönítés szük­séges. Tehát vagy kelet, vagy nyűgöt felé kell gravitálnunk s Kossuth és Deák után indulva európai vámunióra van szükségünk. A bankkórdésben kívánja diszpoziczión- kat, de a paritás most is megvan. A Magyar- ország által igénybe vett hitel meghaladja a quota arányát. A fogyasztási adók elválasztása tekin­tetében helyesli a kormány álláspontját, de úgy, hogy a szesz-adó elkülönítése a köz­beeső vámvonal mellőzésével, a ezukor ano- logiája szerint, rezsiemelés nélkül, surtaxeval történjék. Ezekben a kérdésekben helyesnek tar­totta, hogy7 Tolnavármegye nyilatkozzék Szabó és Grünwald indítványa nincs ellentétben az övével, de azok elvi kijelentések, melye­ket elfogad ugyran, de a mai helyzettel nin­csenek összhangban. Kéri indítványának el­fogadását. Ezután Grünwald Lajos igyekezett Bartal Béla fejtegetéseit czáfolni, mire Bartal arra utalt, hogy Grünwald őt félreértette. Mivel névszerinti szavazást kértek, azt a főispán elrendelte. Bartal indítványára 51-en, Szabó Károlyéra 58-an szavaztak, igy ezt fogadták el 7 szótöbbséggel. Ezután 19 en a somogy'megyei átirat tárgyalását kérték. A közgyűlés a kérelmet elfogadta, mire felolvasták az állandó választ­mány javaslatát, de elleninditványt is adtak be, hogy az átiratot csak tudomásul vegyék. A közgyűlés azonban nagy többséggel az állandó választmány javaslatát fogadta el. E szerint felírnak és bizalommal vannak a kor­mány további tárgyalásai iránt. A gyűlést délután folytatják s az való­színűleg este ér véget. HÍREK. — A királynál. Apponyi Sándor gróf, magyar királyi főkamarást a héten a király kihallgatáson fogadta. — Esküvő. Fabriczius István tanul­mány alapítványi uradalmi felügyelő múlt szombaton tartotta esküvőjét a bátaszéki r. k. templomban Kovács Évikével, Kovács Bálint orvos és neje szül. Blaschek Lujza úrnő leányával.

Next

/
Thumbnails
Contents