Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-03-09 / 10. szám

IO. szám.

Szekszárdi, III. évfolyam.

Szombat, 1907. márczius 9.

Kiadóit iTatai:

•áter-nyomda, Kaszinóbazár

épület

ÁJ előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők.

KÖZÉRDEK

Hirdetések

legjutányosabb számi fással, díjszabás szerint.

Megjelenik minden szombaton.

TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP.

AZ ORSZÁGOS M KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA

Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1085 szám.

Ide küldendők a lapot «rdahK összes közlemények. EUÖFIZETÉS :

egesz evre 10 kor., felévre S k., negyedévre 2 kor. 50 fM.

NÉPTANÍTÓKNAK, lu az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 Kor.

Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN.

tíelniuukatársak :

JANÓ SITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR.

Kiadja:

RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA.

A képviselőség.

Folyó hó 14-én vármegyénkben képviselőválasztás lesz. Hogy Szakoson, az egészen mellékes, hogy hányán vannak a jelöltek és kik, az még mellékesebb. Nekünk az egész választási, aktus voltaképpen ama bizonyos gomb, amelyhez azt a ruhát j akarjuk megvarrni, amely bizony nagyon is reáfér e vármegye érdekeinek mezítelenül hagyott testére.

Zsák a foltját, a kerület a képviselőjét mindég megtalálja.

Szluha János bátyánk talpig becsületes, jó magyar ember volt. Ha rágyújtott öblös tajtékpipájára, a füstfelhő között a patriarchalis táblabiró- világ egyik tipikus alakját láthattuk benne. Érdeme, hogy nem is akart másnak látszani, mint, ami volt. Nyíltan megmondta, hogy a szónoklásnak 1 nem embere. Programmbeszédjét is | úgy mondatta el mással, állítólag egy színésszel. Többi társai inkább maguk mondják el a — mások programmját. i E tekintetben tehát dicsérni kell jó i Szluha János bátyánkat. Bárcsak a nyíltság, egyenesség, puritán érzés j lenne erénye odafenn minden kolle- j gájának.

De nem erről akarunk mi most beszélni, nem is a szakcsi, nem tudom hány jelöltről, de magáról a — kép- ' viselőségről.

Hajdan a képviselőség inkább — méltóság volt. Dekórum, kitünte- tés, aféle becsületrend, a gomblyukban, vagy ha jobban tetszik, érdemkereszt a mellen. Akkor azonban még az emberek is szerényebbek voltak. Igyekeztek érdemeket s azután mandátumot szerezni. Ma előbb mandátum kell s majd következnek az — érdemek. Ezért aztán ha végig tekintünk, kivált az utolsó évtized parlamentjein, lehetetlen, hogy szomorúság, bizonyos elkeseredés ne vegyen erőt minden jobb érzésű hazafin. A képviselőség ma a legtöbb embernél, ha nem is életpálya, de az ehhez vezető uf, a lépcsőnek bizonyos foka, sőt maga a lépcső, amellyel magasabbra akar julin. Egy franczia király azt. mondta: az állam én vagyok, a modern képviselő megfordítja: én vagyok a haza! Én, én, mindég az „én“, a saját érdek, a haszon, ez a mai parlamentek bűne s benne rejlik a nemzetek — bün- hődése.

S vájjon itt Magyarországon mi lehet az oka a parlamentarizmus zíil- lési processusának ? Sok minden, de leginkább az úri, középosztály gyönge- sége és vérszegénysége s a modern demokrata tásadalom lassú kialakulása. Az úri középosztály mindinkább kiejti a vezetés gyeplőjét kezéből, hovatovább megszakad a néppel való összeköttetése, a gazda, a fejlődő ipari s kereskedő osztály pedig nagy botorán erejét inkább egymás gyengítésére, mint erősítésére használja, előtérbe nyomu' tehát a szemes, önmaga által úgy nevezett: proletár-elem s maholnap szabad zsákmánya lesz annak

1 a nemzet fenntartó ereje a — nép. Hajdan a gentri ott élt az úri kúriákban, ma a néptől távol, hivatalokban teng. S akinek még van is összeköttetése a néppel, nem a haza javára, a nép felvilágosítására, de legfeljebb: j mandátum szerzésre használja.

Sülyed a hajó. Züllés, hanyatlás mindenütt. Vármegyénk gyönyörű, eklatáns példája a népreliatás megla- zulásának. A vezetésnek csak a csonka gyeplő szára maradt a kezünkben. A Bezerédjek, Csapók, Perczelek, Barta- lok, Sztankovanszkyak, Jeszenszkyek, Dőryek, Vizsolyiak stb. nemes vármegyéjének éveken át más vármegyék liferálják a követet. Még örülünk, ha — kapunk. Legalább más költi el a pénzét minálunk!

S a helyzet évről évre rosszabb lesz. A jog, törvény, igazság korszaka eltiltotta a vármegye tisztviselőit a — politizálástól. Pedig egy-egy követválasztás irányításának, hazafias czéczói- nak sokszor megvolt, a maga etikai tartalmassága is. A nép legalább ilyenkor tapasztalhatta, hogy — törődnek vele. Ma tehet amit akar, választhat akit akar, mehet Amerikába, ha akar.

Nem jó vége lesz ennek. Nem 'annak, hogy a vármegye nem politizálhat, de annak, hogy a nép politizál, még pedig a maga, vagy legtöbbször a nép bolonditók szája ize szerint. Ha már a vármegyének nem szabad, erős társadalmi szervezkedéssel helyre kellene állitani a néppel a megszakadt összeköttetést., keresni a

TÁRCZA.

Wosinsky Mór felolvasásai.

Wosinsky Mór, a tudós pap, még világi tudományában is pap volt; amit csak lehetett, belevont a hit körébe s azon igyekezett, hogy a geológiát, régészetet és a bibliát egymással összhangzásba hozza s ezzel is felemelje hallgatói lelkét a Teremtőhöz a külvilágban is, a szentegyház falain kívül is Ez az elismerésre méltó szándék jellemzi összes felolvasásait; bármilyen tudományos fejtegetésekbe merült bele, valamennyinek vége a bibliával való párhuzam volt, természetesen a biblia előnyére minder tudományok felett.

Mikor a tolnamegyei muzeum-egyesü- let anyagi segítségével a múzeumi felolvasásokat szervezte, különösen saját felolvasásai lebegtek lelki szemei előtt. Egy hosszú sorozatot kezdett meg, melyet több éven át folytatott volna. Első felolvasása volt: a „Teremtés a mai tudományok és a biblia szerint“, ezt követte „Az ember és a biblia“, majd pedig a „Jégkorszak és a vízözön“, továbbá „Babilónia, Asszíria és a biblia“; 1 ezek után következett volna a „Kőkori ember, a bronzkor, a vaskor, római kor",

végül a „Népvándorlás kora hazánkban“. Az első hármat ő maga olvasta fel, de a negyediknek, Babilónia és Asszíriának csak első részét tudta felolvasni; második részét is megírta, ámde az Örök hatalom másként végezé; éppen akkor szólította magához az Ur, midőn felolvasni szerette volna

Első felolvasásának végkövetkeztetése az volt hogy a tudomány máig sem volt ké pes a világ teremtése felől kikutatni és meg állapítani többet, mintamennyi a bibliában vau megírva. A másiknak végkövetkeztetése az volt, hogy a fokozatos fejlődés tana az ember szellemi képességeinél fogva ellentétben áll a bibliával s az ember nem úgy fejlődött alsóbbrendű lényből, hanem teremtetett. A harmadik és negyedik feiolvasás, vagyis a „Jégkorszak és vízözön“, valamint „Babilónia és Asszíria“ bibliai szempontból összefüggnek, amennyiben az ékirások a viz- özönről emlékeznek, sőt egy fennmaradt relief-képen az első bűnbeesés van ábrázolva az első emberpárral, a szent fával és kígyóval. Ez utóbbi felolvasásuak befejező sorai a következők :

rLáttuk tehát, hogy a régészeti tudomány legújabb, az egész világot bámulatba ejtett leletei, melyek a Kr. e. negyedik évezredig visszanyúló ősidők ködös homályát oszlatták el, annyi sok adatot hoztak napfényre, melyek kétségtelenül igazolják azt:

hogy ez ős népek, habár a kultúra elég ma- j gas fokára emelkedtek, de vallási felfogá- i saikban messze szakadtak el az egy Istennek tiszta kultuszától s sok-sok Istent eszelve ki a biblia egy, végtelen tökélyü, szent, jósá- | gos és igazságos Istenének helyébe a képzeleti istenségeknek olyan Pantheonját állították fel, melynek lakói minden szenvedélynek alá voltak vetve.

De mind emellett az eredeti kinyilatkoztatott vallásnak később a bibliába foglalt tanai a hagyomány folytán még éltek közöttük s szóban és Írásban sok adatot szolgáltattak a biblia feljegyzéseinek támogatására. A világ teremtése, kezdete, a teremtmények egymásutánja, az első emberpár, a paradicsom, a bűnbe esés, a paradicsomból való kiűzetés, az élet fája, a vizözön, a bábeli torony és nyelvzavar, Jónás próféta emléke, Ninive városa és igy tovább — mindmegannyi érintkezési pontok a biblia * a Tigris és Eufrát birodalmainak a régészeti tudomány feltárta emlékei között.

Csak elismerés illetheti tehát a tudomány ez ágát is, mely ez alkalommal is beigazolta azt az igazságot, hogy a hit és tudomány oly »zépen megférnek egymás mellett s a hilnek nincs félni valója a tudomány legújabb kutatásai eredményétől; beigazolta azt a természettudomány, hangos bizonyít«-