Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-03-02 / 9. szám

1 907. imírezius 2. 3 KÖZÉRDEK Őrömmel jelentjük, hogy e felhívásnak már is van eredménye. Huugh Béla muzeum őrnél e szép ezélra a következők adakoztak : Szalczer Sándor 3, Pártos Zsigmond 2, Strei­cher Péter 2, Györkő Ferencz 5, ZAnyi György 2, Magyar Zsigmond 10, Jozgits János 5, Szabó Géza 5, Vilczek Sándor 4, Bodnár István a Közérdek szerkesztője 10 koronát. Ezen felül Kovácsot Nagy Lujza a szekszárdi polg. leányiskola igazgatója is átadta azt a 63 koronát, amely a szekszárdi nők által adott koszorú árából fennmaradt. A másik felhívás pedig ez : Kérelem. Tudományért, művészetért rajongó lelke nem feledteté el vele, hogy Ő: Isten szolgája! A Teremtő oltá belé a szép fokozott szeretetét, visszaadott tehát belőle, mi égből szállt reá: művészi érzéke feldiszité Urának templomát mű- vészet-alkotta képekkel, üvegfestmé­nyekkel, hogy ragyogóbb, ünnepicsebb legyen a napsugár, mely a profán világ zajából a vallás, a hit templomába odatéved . . . Egy ablak maradt üresen, a hétköz­nap szürkeségében. De ez sem marad­hat úgy sokáig. Szokás, hogy a hit erősségét szimbolizáló alakok: élők képét vegyék fel, a szekszárdi belvárosi róm. kath. templom főbejáratánál levő ablakot hadd díszítse tehát iívegfestésü arczképe a mi halhatatlan Wosins- kynknak, ki a tudomány és művészet imádása mellett, egyházának is buzgó, lelkes fia volt. Mi gyönge nők pendítjük meg ezt az eszmét. Gyöngeségünket erősiti hitünk ereje, de a mély tisztelet, hála­érzete is, amelylyel a korán elhunyt Nagyunk emlékének tartozunk. S azt hisszük, sokan éreznek velünk, sőt biztosan tudjuk: művelt lélek nincsen is, amely ne igy érezne! Adjon tehát mindenki annyit, a mennyit adhat! A nagy halott nevében hálával fogadunk minden fillért, ko­ronát. A szeretet ne ismerjen ma korlá­tot, amely elválaszt, de a kegyelet igaz, fennkölt érzése hozzon össze, egyesít­sen mindnyájunkat! Wosinsky emlékének tartozunk, pedig a hála adós nem maradhat; úgyis csak kamatját rójjuk le annak, amit ez igaz ember a tudományért, a művé­szetért, a hazáért és Istenért az ő lel­kes leikével olyan önzetlenül tett, cse­lekedett. A szekszárdi nők megbízásából: DSry Páltié, a szekszárdi lóm. kath. óvoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület elnöke. Tihanyi Domokosáé, az „Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei nőegylet“ alelnöke. Wosinsky Mór munkáinak lajstroma. 1. Keleti utam emléke. Utleirat Egyptom, Pales­tine, Görög és Törökországról. Szekszárd 1888. 1 kötet. 2. Karczolatok Dán és svédországi utamról. Szekszárd 1889. 1 kötet. 3. Lourdes csodaeseményei. Fordítás LaSsere Henrik után francziából. Budapest 1884. 1 kötet. 4. Leletek a lengyeli őskori telepről, kiadta a Magy. Tud. Akadémia Arch, bizottsága. I. kötet 1885. 5 térképpel és 23) ábrával. Bírálva dr. Ortvay Tiva­dartól a Századok 1880. XX. évf. VI. fűz. 529, 532 és az Archeológiái Értesítő VI. köt. 184. lapján. 1 kötet. 5. Leletek a lengyeli őskori telepről. II. kötet. Kiadta a M. Tud. Akadémia Archeológiái Bizottsága 4 r. 187. 1. 202 ábrával. 1 kötet. 8. Das praehistorische Schanzwerk von Lengyel, seine Erbauer und Bewohner. I-ső kötet Pulszky Fe- rencz előszavával. Budapest 1888, 69 1. 5 térképpel, 180 ábrával 1 kötet. 7. Das praehistorische Schanzwerk von Lengyel. II- ik kötet. Budapest 1890 211 1. és 382 ábrával. 1. kötet. 8. Das praehistorische Schanzwerk von Lengyel. III- ik kötet. Dr. Virchow Rudolf és Déininger Imre értekezéseiveL Budapest, 1891. 291 lap. 1 kötet. 9. Etruszk bronzedények Kurdon. Megjelent az Archeológiái Értesítőben 1885. 13 ábrával. 1 füzet. 10. Etruskische Bronzegefásse in Kurd. Megjelent az Ung. Revue IV. évf., VI. évf. s külön lenyomatban is. Budapest 1886. Bírálva dr. Hoernes M. által a Mittheilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien. 1886. XVI. köt. májusi füzetében és dr. Wirchow Rudolf. Verhandlungen der Berliner Anthropologischen Gesellschaft 1886, valamint Materiaux pour 1' histoire primitive et naturelle de 1’ Homme. Páris 1888 1 füzet. 11. A lengyeli praehistorikus sáncz és lakói. Meg­jelent az orsz. régészeti és embertani társulat 1879 és j 1885-iki évkönyvében, azonkívül külön lenyomatban is. Budapest 1886. 10 ábrával. 1 füzet. 12 Legújabb régészeti ásatásaim Tolnaraegyében. Megjelent az Archeológiái Értesítő V-ik kötetében. 13. A lengyeli asatnok 1887-beu. Megjelent az Archeológiái Értesítő Vll-ik kötetében. 14. A kölesdi őskori lelet Megjelent az Arch. Értesítő 1889. IX. kötetében. 15. A lengyeli ásatások 1886-ban. Megjelent az Arch. Értesítő 1889. évfolyamában. 16. A hasogatott kőeszközök néhány ritkább alakja. Megjelant az .Arch. Értesítő 1890. decz. füzeté­ben 23 ábrával. 17. A nagymányoki népvándorláskori sirlelet. Meg­jelent az Arch. Értesítő 1890. decz füzetében 23 áb­rával. 18. Ráczagresi leletek. Megjelent az Arch. Érte­sítő 1891. februári füzetében 19 ábrával. 19. Az őskorszak zsugorított helyzetbeni temet­kezése. Felolvastatott a M. Tud. Akadémia 1890. decz. 8-iki ülésén. 20. Funde und Bestattungsweise in Lengyel. Meg­jelent a Mitheilungen der Anthropologischen Gesclschaft in Wien 1889. XIX. kötetében. 21. Les Analogies entre les, fouiUes de Lengyel et celles de la grece et de 1' Asie mineure. Felol­vastatott Párisban a L’ Academie de* Inscriptions-ban a a párisi Anthropologiai társulatban 1889. 22. Die Walburg von Kölasd. 3 táblával. 23. Bonyhádvidéki bronzlelct. Az Arch. Értesítő 1890. februári füzetében 144 ábrával. 24. L' attitude repliée des morts aux temps praehistoriques. Páris 1891. 1 füzet. 25. Riviere E : I. Antiquite de 1' hőmmé dans les Alpes-maritimes. Bírálat az Arch. Értesítőben VII. kötet. 26. Baron de Baye : L Archeologie praehistoriqu*. Bírálat az Arch. Értesitőben. 1888. VIII. kötetében. 27. Siret: Les premiere ages du metal dans le sudest de L' Espagne. Bírálat az Arch. Értesítő 1888. Vili. kötetében. 28. Oskorszaki kagyló-ékszerek. Arch. Értesítő 1891. áprilisi füzetében. 29. Praehistorikus talpcsöves edények. Arch. Ér­tesítő 1881. évfolyamában. 30. Ásatások Gerjenben. Arch. Értesítő 1891. év­folyamában. 31. Kaposvülgyi népvándorláskori üst. Arch. Ér­tesítő 1891. évfolyamában 32. Gerjeni ásatások. 1891-ben. Arch. Értesítő 1892. évfolyamában. 33. A harczi földvár. Arch. Értesítő 1892. évfo­lyamában. 34. Az abaligeti cseppkőbarlang és a közelében levő római sirhalmok. Arch. Értesítő 1892. évfolya­mában. 35. Őskori agancs és csonteszközök. Arch. Érte­sítő XIV. kötetében. 36. A lengyeli telep csiszolt kőeszközei s azok készítési módja. Arch. Értesítő XIII. kötetében. 37. A gerjeni ásatások 1892-ben. Arch. Értesítő XIV. kötet. 38. A varasdi népvándorláskori sirmező. Arch. Értesítő XIV. kötet. 39. Alsó-nyéki ásatások. Arch. Értesítő XIV. kötet. 40. A czikói népvándorláskori sirmező. Kiadta a M. Tud. Akadémia Arch. Bizottsága. Arch, közlemények XVII. kötet. 41. Tolnavármegye a honfoglalás előtt. Budapest, 1896. 2 kötet. 1055 1. 3600 ábrával s 3 térképpel 2 kötet. 42. A závodi népvándorláskori sirmező. Arch. Értesítő XIV. kötetében. 43 Az őskor mészbetétes edényei. Kiadta a M. Tud. Akadémia 1904. 166 1. és 150 ábrával. 4 kötet. egyedül áll Magyarországon, a külföldön is kevés van vele versenyező. v És Wosinsky nagy érdeme épen az, hogy a lengyeli telepet szakszerűen kiásta, elrendezte, irodalmilag feldolgozta, a kül­földdel is megismertette, s vele egy nagy­szerű múzeumot teremtett. Mint tudós nem tört uj utakat, s a történelem előtti időkön kívül más alig foglalkoztatta mélyebben és állandóan, de ezen munkásságánál megbecsül­hetetlen szolgálatot tett a hazai régészeti tu­dománynak, s ide vágó müvei messze ki­emelkednek a lajstromozó régészeti leirások tömkelegéből. Tudományos dolgozataiban a tárgykör természeténél fogva gyakran használta az analógiát, s ezt könnyen is tehette, mert rendkívül sokat utazott, sokat látott, s bá­mulatos emlékező tehetséggel jegyezte meg magának azokat a dolgokat, a melyek tu­dománya körébe vágtak. S adatait nem csu­pán a könyvekből merítette, hanem a maga szemével nézett meg lehetőleg mindent, s ha képzelete olykor többet látott, mégis alapo­sabb volt megfigyelése, amint amaz Íróké, akik pusztán képek után dolgoznak. Soha­sem irt anélkül, hogy a tárgyára vonatkozó j összes megjelent munkákat át ne tanulmá­nyozta volna, s inig ez tudományos megbíz­hatóságát emelte, néha olyan állítások átvé­telére is csábitotta, a melyek némi ellentét­ben voltak az ő józan, logikus felfogásával. De általában nagy • körültekintéssel- vonta le következtetéseit, s ritkán esett abba a túl­zásba, a mit a régészeti tudomány lelkes í művelésénél gyakran nehéz elkerülni. Arány- : lag igen gyorsan dolgozott, az összehordott anyagnak hamarosan megtalálta a helyes formáját, s bár stilusa néha pougyola, mégis szebb, kifejezőbb, könnyedebb, színesebb, mint a magyar régészeti irodalom termékei­nek legnagyobb része, s gyakrau pathetikus hév jellemzi, mint szónoklatait. Pályafutásának legnevezetesebb kor- j szaka a szekszárdi muzeum megteremtésével kezdődik, s ez egyúttal legnagyobb érdeme, hervadhatatlan dicsősége. Olyan múzeumot épített, mely nemcsak szép irányaival és rendkivül ügyes beosztásával tűnik ki a hazai hasonló intézetek közül, hadern a nagysza­bású épületet Tolnavármegye emlékeivel annyira meg is ' töltötte, hogy ezután már csak pótlásokról lehet szó. Mint olykor mon­dogatni szokta, maga sem merte hinni, hogy oly hatalmassá növeszti múzeumát, a mely tulajdonképen csak a lengyeli gyűjtemény befogadására volt tervezve. De már a kez­dőt kezdetén oly nagyarányú gyűjtést kéz deményezett, s oly nagy sikerrel, hogy mi kor a gimnáziumból való kihurczolkodás szüksége előállott, kis múzeumról már szó sem lehetett. Nagy föladat volt az épités költségeit megszerezni, de kijárta azt is a belügyi és kultusz miniszternél. Most kezdődött aztán az elrendezés, a miben Wosinskyt alig múlta fölül valaki. A tárgyakat úgy csoportosította, hogy életet leheljen beléjük, hogy kifejezők legyenek, s hogy a laikus közönséggel még jobban meg- kedveltesse, megértesse a régi korokat, mindegyikhez hatalmas képeket festetett, á melyek az illető kort összes jellemző saját­ságaikkal tüntetik föl. S mindenüvé felirato­kat alkalmazott, hogy szükségtelenné váljék az alkalmatlan katalógus. Ez a bámulatosan ügyes elrendezés mindenkit meglepett, egy­részt szokatlanságával, másrészt helyes gya­korlatiasságával. Múzeumi kiváló szakembe­Fekete Női- és nyakkendők, Hugó Szekszárd, Kaszinó-bazár gyermek-kötények, harisnyák, ingek, gallérok, ajándék-, disz- és játéktárgyak nagy választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents