Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-02 / 9. szám
2 1907. mórczius 2. Közérdek embertüineg várta. A temető kapunál aztán a menet megállóit, Fekete Ágoston prépost, Mózes András és Reinhardt György diakónusokkal még egyszer beszentelte.a koporsót, s a mi felejthetetlen Wosinskynkat letették a Ibid porába pihenni szülei mellé. Legyen pihenése csendes, szelíd, Isten nyugtassa haló porában is. A részvét. Elhunyt jelesünk halála telett a részvét a legimpozánsabb módon nyilvánult meg. Szombaton, vasárnap rengeteg koszorú érkezett a plébániára. A halottas szobát egészen megtöltötte. I’ompásabbnál pompásabh koszorúkat küldtek : a szekszárdi r. k. hitköz ség, a magyar tudományos akadémia, a múzeumok és könyvtárak felügyelősége, Szek- szárd város róm. kath. közönsége, a vármegye, a szekszárdi nőegylet, a szekszárdi nők, a róm. kath. olvasókör, üőry Pál és családja, Fink Kálmán és családja, az espe- resi kerület papsága, a tanitóegylet, a r. k. legényegylet, a szekszárdi kaszinó, az összes középiskolák, a Ferenoz közkórház mint — a választmány érdemes elnökének ; Pécs szab. kir. város, — múzeuma lelkes támogatójának. Megható volt Kisvejke, Lengyel és Závod községek koszorúja. Egy szelet papírra volt felírva a derék három község neve. Szebb volt ez az arany hetüknél is. Ezenkívül a testvérek, rokonság, a kü löntéle egyletek, egyes tisztviselők s magá nosok koszorúinak feljegyzése legalább egy hasábot venne igénybe. Az akadémia kedden tartott összes ülésén Berzeviczij Albert elnök meleg szavakban pai «utálta el Wosinsky Mór levelező tagot. A legszebb koszorú. A legszebb koszorú azonban még pénteken megérkezett. A m. tudományos akadémia megbizása «z, hogy Zieht/ Jenő gróf elhunyta felett az akadémiában Wosinski/ tartson emlékbeszédrt. Ezt a megbízást azonban már nem merték a nagy beteggel közölni. Féltek, hogy nagyon felizgatja. Pedig tan kár volt. Megaranyozta volna a haldokló végperczeit. Részvét sürgönyök. Részvét sürgönyök is halomszámra érkeztek. így az Akadémia nevében Heinrich Gusztáv főtitkár, a Nemzeti tnuzeum névé ben Szalay Imre, a szépművészeti tnuzeum nevében dr. Kämmerer Ernő fejezte ki a mély, igaz részvétet. Sürgönyöket küldtek még: Fraknói Vilmos, Várnát) Árpád c. püspök, Várnái Károly főigazgató, Fejér- patuky László, Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi taná:, agerjeni ref. .egyház, báró j Mikes Kálmán (Kőszeg), Hartal Béla cs. kir. kamarás, Balog József esperes, Hernrieder József (Kölesd), Bergman Ferencz és neje. Blunt Paula, Lujza és Mariska (Balf), Csapó Vilmos kir. kamarás, Desits család (Sopron), Domoszlag József (Doboz), Forster Zoltán, Fekete Ágost (Tolna), Ggtilanszkg (Sopron), Glatz Géza (Bpest); Jeszenszky Andor (Csib- rák), Kacskovszky Konrád (Bpest), Marosi Arnold (Pécs), Bérezel Lajos (Nagydörög), Politisch László, Siemens és gyermekei Szokoly (Sopron), Tömbömé (Bpest), Topler József és számosán. De a családhoz még azóta is folyton érkeznek a részvéttáviratok és levelek. így levélben fejezték ki részvétüket többek között Walter Antal püspöki helynök és Per- czel Dezső. Wosinsky emlékének megörökítése. Elhunyt jelesünk emlékének megörökítése már a ravatalon fekvésének ideje alatt is szóbeszéd tárgyát képezte. — A nagy szoretetet semmisem mutatja jobban, mint az eszméknek gyors kiforrása s tetté érlelödése. A megállapodásoknak eddigelé ez a két lelkes felhívás az eredménye. Az egyiket Bőrt/ Pál alispán, Hangit Béla és Komiéit Aladár muzeumőrökkel együttesen bocsátotta ki. Czélja, hogy Wosinsky emlékét szoborral örökítsük meg. A másik felhívást Dőj'ij Pálné az óvoda elnöke és Tihanyi Do- mokosné, a nőegylet aleluöke küldte szét, hogy' Rácz József óvodai pénztárnok indítványához képest Wosinskynak üveg festményt! arczképe helyeztessék el a belvárosi róni. kát. temlomban. Az első felhívás Így hangzik : Tolnavármegye közönségéhez. Wosinsky Mór, a jeles archeológus, vármegyénk kiváló szülötte, kinek működését ismerte nemcsak a hazai tudomány, de a művelt külföld is, testileg meghalt, szép lelke azonban él, itt maradt műveiben, alkotásaiban, amelyeknek mondhatni, talán legremekebbje: Tolnavármegye, múzeuma. Itt áll a pompás épület, külsőleg díszben, de belsőleg árván, mély szomorúságban. A teremtő lélek, a szervező talentum, a fenntartó erő költözött el belőle s igazán kétségbe kellene esnünk a szép intézmény sorsa, jövője felett, ha nem tudnánk, hogy a művészet, a tudomány voltaképpen nem ismer halottakat, mert a halál itt tulajdonképpen a halhatatlanság kezdete. Az alkotó, teremtő lélek saját alkotásaiban s az ezek által megtermékenyített közszellemben éli át az — örök életet. így a mi elköltözött Wosinskynk is halhatatlan! Az Ő sok fényes alkotása örökké, fenntartja nevét, nem vész el az O lelki energiájának, ideális lángolásának egy makula mákszemje se, ott lángol, lobog majd hosszú évek során túl is az utó nemzedék lelkében, ihlet s tettvágy, a szép szeretete sarjad ki belőle. Ha tehát ekként halhatatlan lesz az 0 ideális lelke, hadd legyen az, az 0 immár porladni készülő teste is. Erczben, kőben művészi véső örökítse meg ismert, hatalmas alakját. Állítsuk fel szobrát legféltettebb kincsével, dédelgetett múzeumával szemben. Mi hálánkat rójjuk le .ezáltal s () boldog lesz még a másvilágon is, ha múzeumát, az (*) szeme fényét láthatja érczszemeivel. Aki szerette, aki tisztelte, ha pár fillért ad is, szép összeg gyűl össze belőle. Adjon tehát, aki adhat. Minden kis adományt mély hálával fogadunk s itt a nyilvánosság előtt nyugtatunk. Szekszárdon, 1907. febr. havában. Dőry Pál alispán, a tnuzeum vezetésével megbízott ideiglenes igazgató. Hangit Iléla Kovách Aladár múzeumi őr. múzeumi őr. TÁRCZA. Wosinsky Mór halálára. Testben és lélekben nagyobb voltál nálunk! — Párjára szivednek messze nem találunk, Igaz tudós voltál, s megváltónk szolgája, A ki a tudatlant s a gyengét szolgálta! Életed olyan volt. mint az égő lámpa, Soknak világított tündöklő szép lángja, A láng nagyot lobbant, a lámpa kiégett. Nem látunk egyebet, csak mély sötétséget . . . Gerjenben, 1807. tnbr. 26. SZÉKY GÉZA. ÁA^osinsky Mór. A példátlan munkásság elpihent, a vasakarat összetörött idő előtt. Vagy legalább is korán. De a mig élt, Wosinsky nem élt hiába; megtette azt, a mit ember megtehet, s olyan emléket hagyott maga után, a melyre nemcsak Tolnavármegye, hanem az egész ország is büszke lehet. De a külföldön is dicsőséget szerzett a magyar névnek, tudományos működése túlterjedt az ország hatá rain. Itthon nemcsak a tudóst siratjuk, nemcsak a nagyszerű múzeumi szervezőt, hanem a puritán papot, a kitűnő embert is, a kinek jóságos szive és nemesen gondolkodó el- j méje volt. Mert sok jót cselekedett és lelkesedett minden szépért, nemesért, de valóját mégis a régészet nagy szeretete töltötte el. Itt fejtette ki erejének java részét, s itt aratta igazi sikereit. Fáradhatatlan buzgalommal tervezett, alkotott, irt, ásott, s ha útjában akadályokra talált, elhárította ; a mihez egyszer hozzá kezdett, azt meg is csinálta. S mikor valamit készített, már uj dolgon,1 uj terveken jártatta eszét. Eleinte tisztán ásatásainak és a régészeti irodalomnak élt, de a tudományos mun- i kálkodást sohasem hagyta abba ; múzeumot j szervező tömérdek gondjai között is szaki tott annyi időt, hogy a régészeti irodalmat gyarapithassa. Ilynemű munkái kezdetben nagy számmal termettek, de tulajdonképen három jeles müvével vonta magára a tudományos világ figyelmét. (Leletek a lengyeli őskori telepről, Tolnavármegye története, Az őskor mészbetétes diszitésü agyagmüvessége.) Hirét kétségkívül a lengyeli ásatásokkal szerezte meg, s e körül forog egész régészeti tevékenysége. Irodalmi munkásságának tetemes része a lengyeli telepről ered vagy oda tér vissza. Tolnavármegye történetének két kötetéhez is a legtöbb anyagot Lengyel szolgáltatja, s a mészbetétes edényekről irt munkájának, akadémiai székfoglalójának első anyagát szintén a lengyeli edények adták. Ez a lengyeli telep valósággal oly nagy fontosságú, hogy egész kis könyvtár került ki róla, s valószinü, hogy még ezután is indítója lesz némely irodalmi termékeknek ; bár Wosinsky oly aprólékos gonddal dolgozta ki munkáit, hogy szinte merész vállalkozás volna annak bővítését megkísérelni. A kőkori kultúrának oly tiszta képét tárta föl, hogy hazánkban ehhez fogható nincs, « maga a gyűjtemény szintén ^^^' ^TütíöööióysoybK, nurutUK. szamai ^ • f Köhögés, skrofulozis, influenza MM H ellen számtalan tanár ás orvos által naponta ajanlva. Üíílí Kantt az «tvZcytt M » trstjflljrt, mt MC a MMcMt viMMrat. ^ m Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkM „Heeke“ eredeti enomagolási. F. H«ftaaaa-La Reche A C«. Basel (Svájc)» i 99 Roehe** haa. — án Iv^eoRwit 4.— korona mV1-- ■$*$**■'
