Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-16 / 7. szám
KÖZÉRDEK 1907. február 16. 2 bennük. Pedig ha a tanítói karban meghonosítjuk ezt a kalmár morált — akkor »finis Hungária!« A jutalomnak önként kell jönni! Jutalmat, elismerést kivivtli, de nem kihívni kell. Különben is, azt hisszük, axióma az, hogy aki jutalomért magyarosit, az nem érdemel jutalmat. Ismerünk tanítókat, kik előbb magyarosítottak, előbb tanították magyarul az összes tárgyakat, mielőtt a magyarositó alap meg lett volna, tehát mielőtt jutalomra kilátás lett volna De meg vagyunk viszont győződve arról is, hogy Tolna vármegye — németlakta vidékeken működő — hazafias tanítóságának minden tagja tesz, amit csak tehet a magyarosit ás terén és igy tulajdonképen mindegyike megérdemli a jutalmat. Hogy egyik-másik nagyobb eredményt mutat fel, az nagyon sok dologtól függ. Függ az a helyi nyelv- viszonyoktól. Mert ahol vegyes a lakosság — német és magyar — magától értetődik, hogy nagyobb eredményt érhet el a tanító. Függ a gyermekek számától ; függ az egy tanteremben tanítandó osztályok számától; függ a tanító egyéniségétől; függ a társadalmi viszonyoktól; függ a gyermekék természetes nyelvi és szellemi képességétől és sok más egyéb dolgoktól. Ezért mondjuk, hogy mindegyike jutalmat érdemel — ha kötelesség teljesítése egyáltalán számot tarthat jutalomra. De tekintve azt, hogy idegen nyelvű gyermekeket magyar nyelven, magyar nyelvre tanítanak, hatványozott munkát teljesítenek és igy fokozott fáradozásra van szükségük, rendjén valónak találjuk, hogy az illető tanítókat megjutalmazzák. De ne kényszerítsék őket arra, hogy a jutalomért folyamodjanak, mert a hatóság úgy is tudja, hogy hol vannak német lakosok, hogy hol kell a tanítónak kétszeresen vesződni, fáradni. Van ennek igen egyszerű módja, amely 1906. előtt is gyakorlatban volt, hogy ki jutalmazandó, ki nem. Itt van Tolnavármegye illetékes tényezője, szakembere, a kir. tanfelügyelő. Ha a tanfelügyelő, a magyarositó bizottsággal megvizsgálja a nem magyar ajkú községek iskoláját — az j idén ezt, jövőre azt — úgy ők elég i illetékesek megállapítani azt, hogy ki érdemli meg a jutalmat, ki nem. És ; ez aztán igazán jutalom lesz az illető tanitóra nézve. Hisszük és meg vagyunk győződve, hogy jóakarókig állapították meg ezt az uj módozatot, de reméljük, hogy a mondottak mérlegelése után — amelyek elmondásában semmiféle utógondolat vagy meliékczél nem vezetett — ez ismét meg fog változni és nem fogja a vármegye a tanítóktól kívánni, hogy megjutalmazásukért maguk folyamodjanak, hanem majd kiszáll az illetékes bizottság a szakközeggel és az megállapítja aztán, hogy ki érdemes arra, ki nem és csak igy lesz meg a vár- i megye nemes indokokból alapított ha- I zafias alapítványának igazi hatása | s csak igy fog az a kitűzött nagy , czélnak valóban megfelelni. Gazdasági egyesületi gyűlés. A vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya e hó 15-dikén gyűlést tartott. Jelenvoltak: Jeszenszky Andor egye- j sületi elnök; Apponyi Géza gróf, Bar tál Béla, Bernrieder János, Dőry Frigyes, Dőry Pál, [ Leopold Sándor, Návay Emil, Perczei József, j Pleszky Antal, Sigora Lajos, Széchenyi Sán ] • dór gróf, Sztánkovánszky János, Tomesányi I Lajos ig. vál. tagok és Molnár József titkár, j A gyűlés tárgyalásának anyagát a ke reskedelemügyi m. kir. minisztériumnak a j vasút-hálózat fejlesztése ügyében az egye- j sülethez intézett leirata és Bartal Bélának j közgazűaságijelentőségű indítványai képezték. A kereskedelemügyi m. kir. miniszte | rium leiratára annak a véleményének ad kifejezést a gazd. egyesület, hogy a vicinális vasutak építési tervezetébe a) a Szekszárd- tól Kisdorog, Tevel, Závod, Mucsi községek irányában a budapest—fiumei fővonal egyik kaposvölgyi állomásába futó és Paradicsompusztától a hidas—bonyhádi állomáshoz szárnyaló, b) a Pakstól Tolnamözsig, c) Pakstól Hidegkutgyünkig, d) Kánya, Magyarkér, Bedeg, Értény hözségek irányából a győr Veszprém—dombóvári vonal bágkónyi állomásába futó helyi érdekű vasutak kiépítését tartja felveendőnek. A sárbo^árd—szekszárd —bátaszéki vonalnak II. rendű fővonallá való átalakítását és Bátaszékről Mohácson át Baranyavárig való kiépítését; a baja bátaszéki áthidalással szerves kapcsolatban átrakodó létesítését szintén olyanok gyanánt jelöli meg az egyesület, amelv munkálatok foganatosítását a mezőgazdaság érdekei sürgetik. Kívánatosnak jelzi továbbá a nyűgöt felé irányuló export utjának Dombóvártól Balatonszentgyörgy, Szombathely, Pinkafő felé a Mura melletti Bruckig kiépítendő útvonallal való megrövidítését. Végül kéri a kereskedelemügyi miniszter, hogy az arad— Csanádi vasutak mintájára, a Truck-rend- szerii harmadrendű gazdasági vasutrendszert iéptesse életbe. Bartal Béla indítványa folytán átír a gazd. egyesület az országos szövetséghez, a) hogy az álbunvasut reformálása ügyének tárgyalása czéljából, a kereskedelmi és ipari képviseletek bevonásával, szaktanácskozást hívjon össze ; b) hogy a vukovár—samácz i Duna—Száva csatorna létesítésének a beruházási kölcsön tervezetébe leendő fölvétele iránt indítson mozgalmat'; c) hogy a felhalmozódott közgazdasági és szociális kérdések elég idején való megvitatása és elintézése végett a gazdasági egyesületek országos szövetségét évenként 2 szer hívja nagygyűlésre. Tűzrendészetünk. Irta : Bajó János. fármegyai árvaszéki ülnök és képesített tiizoltótiszt. (Folytatás.) Nézzük azonban még a tervezetnek e tárgyú ismertetése előtt a felügyeletet illetőleg ma létező állapotokat. A tűzrendészen szabályrendelet intézkedéseinek végrehajtását ma a vármegyei tűzoltó testületek szövetségének kerületi tüz- felügyeiői végzik. Nézzük első sorban is ezen tiizfelügye- lők jogi helyzetét. Ságokat ilyenféle szabályrendeletek megalkotására, de hogy annak mikor s minő terjedelemben lesz foganatja, azt ma még nem tudhatjuk ! Norvégia azonban (melynek pedig a mienknél sokkal kisebb a halálozása, de sokkal kevesebb az analfabétája is) bátran behozta ezt s ott január 1-je óta az orvosok minden tüdő- és güinő-. kóros beteget bejelenteni tartoznak s ha a beteg a hatóságilag előirt óvintézkedéseket be nem tartja, úgy kórházba kényszeríthető. Norvégiát azóta már Dánia s a bejelentés tekintetébeu Svédország is követte. (A mi intézményeink félszegségét mi sem világítja meg jobban, mint or, hogy pl. a szemcsés köthárlyalobot, a trahomát, ami pedig senkit meg nem öl s ami ellen némi tisztasággal igen könnyű védekezni, el- annyira, hogy e betegeket a külföldi szemészeti klinikákon szigorúan el sem különítik, ezt nálunk kötelezőleg be kell jelen teni, a tüdővészt ellenben, e ragályos kórt, amiben állandóan 400.000 ember szenved cs évente 70—80.000 bal meg, ezt eddigelé nem tartották elég fontosnak a bejelentésre!) Lássuk most a védekezési rendszabályok azon — második — csoportját, mely szervezetünk ellenállóképességéllek a fokozására s hajlamosságunk csökkentésére irányul! Legelső helyen áll itt a jé, szellős lakás. Lakásról szólva, nem csupán a magánlakás értendő, hanem minden zárt- helyiség, amiben »emberek« tanulnak, dolgoznak, szórakoznak — szóval, huzamosabbat) tartózkodnak Tehát, a „liggienikus“ gyűjtőfogalom alá -tartozó tulajdonságokat követeljük a kórházak , iskolák-, hiuutatos helyiségek-, vasúti kocsik, hajók-, várótermek-, vendéglők- kávéházak-, táncz- lermek- és műhelyektől is! Helyes aránynak kell lenni minden lakás űrtartalma s az abban lakók száma között. A világosság fontosságát már előbb említettük; ép oly fontos az alapos szellőztetés és szel löztethetés kérdése, mert ti baczil tusoktól terhes szobalevegő belélegzése, annál veszedelmesebb, minél sűrűbb conceutraczióban van az baczillusokkat fertőzve; ennek a concentracziónak a Miliőit ásár a pedig csak egy eszközünk van: a zárt helyiség levegőjét minél több tiszta levegővel keverni, azaz: jól szellőztetni. A szegénység mindenütt karöltve jár a leg szomorúbb egészségi viszonyokkal, nem lephet meg tehát hogy a tüdővész kérdésében is lépést tart a kettő. A régi igazság, hopy a »szélsőségek érintik egymást« egy sorba állítja a milliónyi lakosságú világvárosokat a^ latifundiumon elhagyott, magányos pusztáival: Itt is, ott is, hihetetlenül túlzsúfolt, nyirkos, büzhödt odúkban tanyázik az ipari és gyár- munkás és a mezőgazdasági cseléd. Hiába szellőzteti ez utóbbi tüdejét egész nap a szabadban, az a levegő, melyet éjszaka sokszor 15—20 — szobatársával is megosztani kénytelen, többet ront tüdején, mint amit nappal, nehéz munkája közben helyrehozhat! Emberhez illő, egészséges munkás - lakásokat kell tehét emelni e szegény nép számára, mint pl. a m. kir. államvasutak munkástelepe Kőbányán, de nem holmi miniszteri nagylelkűséggel engedélyezett, 10 éves kényelmes tempóban, hanem mielőbb, meit a baczillusok nem olyan opportunista rítlin Emt» az étr**y»i H a testsAtjrt, aiet^a*. le ti a ktUfSt váladékát. TúdüüöieíjStijjeK, nuriiibK, számár- hönöges, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajanlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenki» „Hocke“ eredeti eeomagoUut. F. Hsffmaia-La Hoch« A C*. Basel (Jitjá),
