Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-16 / 7. szám
) í'07. február 16 KÖZÉRDEK 3 A jezett szövetség alapszabályai szerint vármegyénk területén levő szervezett tűzoltó testületek tartoznak a szövetséghez. Kétség télén, hogy a „szervezett tűzoltó testületek“ alatt a jelzett alapszabályok az „önkéntes tűzoltó testületeket“ értik; mert a szövetség közgyűlésére csak az önkéntes tűzoltó egyletek szoktak meghivatni és megjelenni; az alapszabályszerii dijakat csak az ily egyletek fizetik; a szövetség közgyűlésének ha tározatképessége a szövetségi alapszabályok 16-ik paragrafusa értelmében mindig a vármegyei önkéntes egyletek számához képest állapíttatott meg; az a körülmény pedig, hogy a tagsági kötelezettség akkor szűnik meg, ha a tagegyesület feloszlik, szintén csak azt igazolja, mert pl. a kötelezett tűzoltóság addig nem szűnik meg, mig maga a község meg nem szűnik; tehát a kötelezett tűzoltóságok a szövetségnek nem tagjai. Ez alapon tehát akkor, mikor a szövetségi alapszabály azt mondja, hogy a szövetség czélja egyebek közt „a tüzrendészeti szabályrendeletek foganatosítása feletti őrködés,“ reá nézve idegen területre lép, mert a kerületi tüzfelügyelőkkel a szövetség kötelékébe nem tartozó kötelezett tűzoltóságokat őrizteti ellen és bírálja meg. A szövetség egyedül belügyminiszteri ' eáradékkali ellátott alapszabályokon áll fenn, éppúgy m nt bármely más egyesület. Hogy adhatna tehát egyedül alapszabályaival önmagának oly jogot, tagjainak oly hatáskört, mely hatósági funkcziót képez ? Talán az a körülmény, hogy alapszabályai belügyminiszteri jóváhagyást nyertek, jogot ad a szövetségnek a kötelékébe nem tartozó kötelezett tűzoltóságok felett? Ez jogilag lehetetlen állapot, s mint ilyen sérti a vármegye autonómiáját ; ily felügyeleti hatáskört a szövetségnek csak a vármegye adhat, ez pedig mindezideig nem adott. A kerületi tüztelü- gyelőket a szövetség választmánya választja, megbízatásukat tehát a választmánytól nye rik, hatáskörük tehát csak a szövetség kötelékébe tartozó testületekre terjedhet ki. Következik tehát mindebből, hogy a vármegye területén levő kötelezett tűzoltóságok, valamint a vázmegyei összes községek tüzrendészeti állapota — j0ghag — szakszerű felügyelet nélkül van. Nem dönti meg ezen következtetést az a körülmény sem, hogy a hatóságok, a tűzrendészet terén, a szövetség kerületi tüzfelü- gyelőinek jelentéseit intézkedés alapjául elfogadták; mert hiszen bármiként jusson a hatóság tudomására valamely törvényes rendelkezéssel össze nem egyeztethető állapot, a hatóság a felett, szemet nem hunyhat, hanem i annak megszüntetése iránt intézkedni köteles. I Ha tehát intézkedtek, tették ezt kötelezett- j ségiikbői kifolyólag anélkül, hogy a kerületi tüzfelügyelők ellenőrzési jogát hallgatagon is elismerték volna; tették ezt már csak azért is, mert egyedül ez alapon nyertek értesülést a szabálytalan állapotokról, s igy nélkülözhető volt a hatósági ellenőrző személy odaállitása, a mi meg anyagi tekintetben is előnyére volt a vármegyének. Azonban anyagi előnyök miatt a jogilag lehetetlen, tehát tör vénytelen állapotot fenntartani nem lehet! Mindezekből nem juthatok más következtetésre, minthogy hatóságaink, vármegyénk tüzrendészeti szabályrendeletének végrehajtása tekintetében az ellenőrzést törvényesen, jogszerűen gyakorló szakközeggel nem rendelkeznek; vagyis szabályrendeletünk e tekintetben hiányos. Ma már a tüzrendészeti viszonyok fokozottabb figyelmet érdemelnek, szakavatott egyén működését nem nélkülözhetik, mégis hatóságaink a tüzrendészeti szakkérdésekben S magukra vannak hagyatva, s ily kérdések- | ben a felelősség teljesen hatóságaink vál- j laira nehezedik. A jelzett szövetségi alapszabályok szerint a szövetségnek czélja ugyan tüzrendészeti ügyekben szakvéleményt adni, de természetesen ily véleményt csak akkor adhat, ha a hatóságok ilyenért hozzá fordulnak. A hatóságokat pedig törvényes rendelkezés nem kötelezi, hogy szakkérdésben a szövetségtől véleményt kérjenek, még kevésbé kötelezi, hogy a szövetség véleményét elfogadják. Ha pedig mégis elfogadják, a teljes felelősséget viselik a szövetség véle ményéért is, mert nincs törvényes rendel ke- I zés, mely a szövetség felelősségét véleményeiért megállapítaná. Nélkülözik tehát hatóságaink a fegyej- ! mileg felelős tüzrendészeti szakértőket! Sem ezen, sem előbbi következtetésem helyességét nem dönti meg a 230/1893 sz. j vármegyei szabályrendelet (a tolnavánnegyei ] tüzoltótestiiletek szövetségének segélyezéséről), j mikor 4 ik paragrafusában a szövetséget mű j dése felőli jelentés tételre kötelezi; mert ez j az imperativ rendelkezés egyedül a sÉabály- j rendelet előző szakaszainak tolyamánya ; mert ha a vármegyei községek, a szövetség ezél- I jának előmozdításához, anyagi eszközökkel | hozzájárulnak, ennek ellenében a törvéuyha- j tóság a szövetség működésének ellenőrzését i a maga részére jogosan kikötheti; s ha ezt | teszi, csak észszerüleg cselekszik. Ebből te | hát a szövetségnek hatósági funkeziókkal való felruházása éppen nem következik. De ebből az ellenőrzésből is lehetetlen állapot keletkezik. Mert nézzük csak: a sző vétség kerületi tüzfelügyelői ellenőrzik a községeket, másfelől a községekből álló tör- í vényhatóság ellenőrzi a szövetséget; ha te- ! hát a szövetség ellenőrző működése kellemet lenül érinti valamely községnek elöljáróságát, I elsősorban a községi jegyzőt és birát, ezek j mint törvényhatósági *bizottsági tagok (mert hiszen a jegyző és biró legtöbbször választott tagja a törvényhatóságnak) bizonyosan keresni fogjak és meg is találják a- alkalmat arra, hogy a szövetség működéséről szóló évi jelentésnek törvényhatósági tárgyalása alkalmával a szövetségnek kellemetlenkedjenek így azután ezen kölcsönös kellemetlenkedésnek elkerülése az ellenőrzést mindkét részről a minimumra szállítja le. Ebből megint csak arra a következtetésre juthatok, hogy az ellenőrzésre a szövetség kötelékén kívül álló hatósági közeg | lehet hivatott. A mi most már e szövetség kerületi | tüzfelügyelőinek eljárását illeti, mint jelleg- I zetes adatot egyedül azt a fentebb is érintett 1 kürülményt említem csak fel, miszerint meg történt, hogy a kerületi tüzfelügyelő jelentésében foglalt adatok valóságát az elöljáróság tagadta, azt állitván egyidejűleg, hogy a tüzfelügyelő a jelentésében jelzett hiányt nem is konstatálhatta, mert hiszen vizsgála- 1 tát a kérdéses irányban ki sem terjesztette. Ez is egy oly adat, mely az ellenőrzésnek hatósági közegre bizását indokolja. — Folytatjuk — ' ' • •- "'•• •• ' ' ' — VÁRMEGYE. TolnarArttiegye kizgyilésel. Tolnavármegye törvényhatósága a f. hó 25—27-ike között rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés sürgős összehívásának az az oka, hogy ekkor tárgyalják le a közúti építkezésekre I felveendő 700 ezer koronás kölcsön ügyét, amely kölcsönnek utépitésre való sürgős fel- használását éppen a hallatlan mérveket öltött . kivándorlás teszi szükségessé. így talán sikerül pár száz munkás kezet itthon tartani. Tolnavármegye tavaszi közgyűlése pedig ápril. hó 12-én és 13-án lesz megtartva. j VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete folyó hó 9-én llirling Ádárn polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, ; melyben a következő határozatokat hozták. 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére Tomcsányi Lajos es Békés Mihály kérettek fel. — 2. Az ártézi kút ügyében Ettenberger Lajos, iSimontsits Elemér, Albersz Rezső, Boda Vilmos, Kovács Dávid, Kamarás Béla, dr. Kra- molin Gvula és dr. Müller Ferenez, hozzászólása után Mujzik Imre temesrékási kútfúró ajánlatát fogadták el azzal a hozzáadással, hogy a vállalkozó minden újabb csőrakást j bejelenteni és az esetleges fúró betörés és í csőrepedés által okozott több költséget sajátjából viselni köteles. — 3. A földmives és a gazdasági ismétlő iskola létesítése tárgyában a kiküldött bizottság javaslatát elfogadták s ennek alapján elhatározták, hogy a város részére visszabocsátott alsó szőlőtelep 10 hold j nyi részén gazdasági ismétlő iskolát létesite- j nek, mely egyelőre a szőlő-, gyümölcs és j zöldség termelést ölelné fel. —• 4. Az ujvá- j rosi menedékház és az ártézi kút létesítési költségeinek fedezésére a szegzárdi takarék- pénztárnál fennálló folyószámlára legfeljebb 6% os kamatozással 30,000 tv. kölcsön felvételét határozták el s a kötvény aláírásával a polgármestert megbizták. — 5. A hivatalos iratok sokszorosítására vonatkozó előterjesztést, mely szerint a vármegye alispánját a vármegyei kőnyomda használatának meg- j engedésére felkérik, Simontsits Elemér és Tóth Károly felszólalása után elfogadták azzal, hogy amennyiben ez a mód meg nein felelne, írógép lesz beszerzendő. A költségekre havi 20 koronát engedélyeztek. — 6. Az 1905. j évi városi számadás megfelelő tiszteletdij j ellenében való megvizsgálására Schneider János járási számvevőt kérték fel. — 7. A mérnök- számvevői állást ketté választották és külön számvevői állást szerveztek, rnely- ntek javadalmát a fizetés rendezés ügyében kiküldendő bizottság fogja megállapítani. A számvevői állásra Dömötör Miklóst helye- tesitették, a szabályszerű díjazással. — 8. Az iskolai alapvagyon 1905/906. évi számadását 37,063 K 22 fill., bevétellel, 10,724 K 66 fill., kiadással, 26,338 K 56 fillér maradvánnyal és 8 K., követelésbeli hátralékkal elfogadták és Stokinger János gondnoknak a farsangi újdonságok: báli keztyük, harisnyák, zsebkendők, álarczok, legyezők, szalagok, csipkék óriási választékban* 2tí—tt lények, hogy a hatalom parancsszavára tiz évre »kikapcsolják« mohó követeléseiket és „szögre akasszák“ az étvágyukat! Iskolai építkezéseink — újabban ; mindinkább szem előtt tartják a hygienikus szempontokat, de mégis hány gyermek satnyul, csenevészedik el bennük! Ily fej - lődésökben elmaradozó gyengébb gyermekek számára egész különrendszerü iskolákia volna szükség, mint pl. tier!ill mellett a » Waldschule Charlottenburg,* melyet egye nesen ilyen czélból erdőbe helyeztek, növendékeit szorgos orvosi vizsgálatnak vetik alá és az enyhébb időszakban a szabadban tanítják és étkeztetik. Csodálni lehet, hogy ez már régebben nem jött divatba, holott már az ókori görög peripatlietikusok is példát adtak rá, akik a szabadban sétálgatva tanítottak. Folytatjuk.
