Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-02 / 5. szám
8 közérdek a reggeli órákig maradt együtt a társaság. Január hó Hl éu Wilezek Sándor József- puszlai bérletén rendezett vadászatot, 29 nyúl eseti. A vadászat után a társaság a vendégszerető házigazda házánál jött össze, hol a reggeli órákig együtt maradtak kedélyes hangulatban. • BÍRÓSÁGI ÜGYEK. Eskiidtazéki tárgyalás. A f. hó 11 én kezdődő esküdtszéki ülésszakban a következő ügyek kerülnek tárgyalás alá: Február 1 l-én B. Bárdos János alsó- nyéki lakos ügye, szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt. Február 12. ,lfj. knoch Antal báta széki lakos ügye, szándékos emberölés büntette miatt. Február 13. Bencze István szekszárdi lakos ellen halált okozott stilyos testi sértés büntette miatt. Február 14. Feid József bátaszéki lakos ellen gyilkosság bűntettének kísérlete miatt. MULATSÁGOK. A szekszárdi kulit, olvasókor tánca- estélye. A szekszárdi kath. olvasókör 1907. évi február hó 10-én, vasárnap, saját helyiségeiben zártkörű tánczestéiyt rendez. Belépő díj személyenkint 60 fillér. A bátaszéki katholikns legényegylet folyó évi február hó 10-én az „Arany Nap“- hoz czimzett vendéglő helyiségeiben műkedvelő előadással egybekötött zártkörű tánez- vigalmat, február 11 és 12-én tánczestéiyt rendez, melyre t. cziruet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépő-dij a sziui előadásra: I-ső hely 1 kor. 20 fill., II. hely 80 fill., állóhely 60 fillér. A ll és 12 iki tánezestélyre: férfiaknak 60 till., nőknek 40 i fillér. Kezdete mindenkor este 8 órakor. A ki tévedésből meghívót nem kapott és arra igényt tart, forduljon az egylet elnökségéhez. E meghívó másra át nem ruházható és kívánatra felmutatandó. Színre kerül: Rá.tkay László „Felhő Klári“ H telvonásos népszínműve. A szekszárd-ujvárosi róni. kath. olvasókör és i»J. egylet folyó évi február hó 10-én (vasárnap), saját egyleti helyiségében, zártkörű tánczraulatságot tart. Bánya-tisztviselők mulatsága. A szász- vár-mányok-váraljai hányák tisztviselői 1907 évi február hó 9-én Szászvárott, a Kovács- féle nagyvendéglőben a szászvár-bányai kaszinó könyvtára javára Barátit Lujzi bonyhádi zenekarának közreműködésével zártkörű tánezmulatságot rendeznek. Belépő jegy ára személyenként 2 kor., családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Kifogástalan konyháról és italokról gondoskodva van. A faddi katholikns iijusági egylet 1907 február hó H án, vasárnap este a „Korona“ nagytermében, saját könyvtára javára tánczczal egybekötött szinielőudást tart. Belépő dij: I—Il-ik sor 1 korona; a többi széksor 60 fillér. Állóhely 40 fillér; gyermekjegy a szombati előadásra 20 fillér. Színre kerül: „A Kincses Molnár“ czimü népszínmű. A „Dunaföldvári Dalkör“ 1907 évi február hó 10-én az* „Egyenlóségi kör“ helyiségében saját pénztára javára tánczczal egybekötött hangversenyt rendez. Műsor : 1. Szerenád. Marschnertől. Énekli a dalkör. 2. A virágok suttogása. Bion Ferencztöl. Elő adja a dalkör zenekara. 3. Mi a haza ? Melodráma, Ábrányi Emiltől. Zenéje dr. Horváth Ákostól. Rotter Ilonka zongorakisérete mellett előadja Pintér János. 4. Magyar népdalok. Cziiniialmou előadja Csekey Laezika, hegedűn kiséri Csekey Károly. 5. Népdalegyveleg. Lányi Ernőtől. Énekli a dalkör. 6. A Pepitant. Énekli a dalkör. 7. Loin du Bal. Gillet Ernőtől. Előadja a dalkör zenekara. 8. Magyar népdalok. Énekli Halász Mátyás, zongorán kiséri Horváth József. 9. A nők ellensége. Monolog. Peterdi Sándortól. Előadja Lovodics András. 10. Vígan ezim- bora. Galopp. Dr. Fáik Zsigmondtól. Zenekarának kisérete mellett énekli a dalkör. Á tolnai „Jótékony sási Nöegyesület“ 1907 évi február hó 9-ón, a „Tolnai Kör“ helyiségében tánczczal egybekötött farsangi fánk-estélyt rendez. Az estélyen, a szünóra alatt fánkok tálaltatnak, darabja 10 fillér. Minden 100-ik fánk egy darab 10 koronás aranyat rejt magában, mely annak a tulajdona lesz, ki a fánkot megvette. Bolond az emberrel főleg kétszer esik: A mikor születik, meg mikor temetik. A legbolondabbat mégis akkor teszi, A mikor mindkettőt nagy komolyan veszi. GAZDASAGA Népszerű gazdasági felolvasások. i. A takarmányról. Irta: Kircz István. A Szentirásból tudjuk, hogy mindent Isten teiemtett. A föld, amelyen élünk és minden, ami rajta van: emberek, állatok, növények és ásványok, mind-mind az ő teremtményei. Véghetetlen hatalmával és bölcseségével mindent úgy alkotott, hogy minden ugyanazon alkotórészekből áll, mint maga a föld, amelyen lakunk és éppen ezért idővel minden megint vissza is. tér a földbe, ahonnét tulajdonképen jött és ismét földdé változik, ami eredetileg- volt. Csak a lélek kivétel, mert ez Isten lehelete, Isten szelleméből való. Testünk ugyan visszatér a földbe, ahonnét jött, de lelkünk utat tör magának a halhatatlanság ősforrásához, a jó Istenhez, ahonnan ered. Bármiféle tárgyat nézünk, az mind vagy közvetlenül vagy közvetve a földből ered és idővel ismét azzá lesz. Vegyük ruháinkat, eszközeinket, a gépeket vagy a művészi tárgyakat, az mind a földből ered, — ha nem is közvetlenül, de közvetve biztosan. Mivel azonban ugyanazon alkotórészekből állanak, mint maga az nnyafold, ép ezért ismét csakis azzá lehetnek megint, azaz : földdé. Vagy ha a fából vagy vasból készült tárgy tönkre megy, talán ezüstté vagy aranynyá lesz? —. Nem, mert nem ilyen alkotórészekből áll, tehát nem is válhatik azzá, hanem csakis megint földdé. Csakhogy ezek az alkotórészek oly vég- hetetlen sokféle, alakban fordulnak elő az anyafóldben, hogy önkéntelenül is le kell borulnunk Isten véghetetlen bölcsessége és hatalma előtt. Az állati test alkotórészei is ugyanazok, mint a földéi, azért azok, ha részben elhasználtattak, a föld által lesznek ismét pótolva. Mert amig az állat él, mozog, vagy ha nyugszik is, testének alkotórészei azért elhasználódnak a lélegzés, vérkeringés stb. által. A test által elhasznált anyagokat azonban pótolnunk .kell és ezt a pótlást, ezen I anyagokat megtaláljuk a külnféle terményben 1 mely a földön és a földből nő. Ezt a takarmányt az állatok fogaikkal , megrágják, nyállal vegyitik és igy lenyelik a gyomorba. A gyomorban az emésztés vagy rögtön kezdődik, vagy pedig — mint a kérőd- | zőknél — a takarmány újra visszalöketik a | szájba, az állat újra megőröli és csak azután : nyeli le. Azétt a kérődzőknek a gyomruk 4 : részből áll, u. in : 1. bendöből, 2. reezés gyomorból. Innét visszalöketik a már egyszer megrágott étel ismét a szájba és újra meg lesz rágva. Csakhogy most a fogazat nem ^merőlegesen mozog egymásra, mint az első rágásnál, hanem inkább egymáshoz dörzsölődik — mint két malomkő egymás fölött mozog — és igy megőrlik újra a takarmányt. Innét a 3-ik részbe, a százrétibe és onnét a 4-ik részbe, az oltó-ha kerül, honnan átmegy a belekbe, hol a bélbolyhók a tápszert kiszívják és a vérnek átadják. A levegőt is, mint tápszert kell tekintenünk, mert tisztogatja vérünket és testünket életképessé teszi. Továbbá a vizet, mely a tápszereket feloldja és igy a testbe való fölvételre képessé teszi, szintén tápszernek kell vennünk. Háziállataink tnlajdonképeni tápszerét vagyis a takarmányt fölosztjuk a) füvekre b) nem fii vek re. Ha egy szál takarmányt — mondjuk pl egy szál szénát, lobért vagy füvet -— kezünkbe veszünk, úgy azt hinnők, hogy az csak egyféle anyagból áll. Azonban a vegytan tudománya különféle alkatrészekre bontja a takarmány fii veket és pedig főiét;: proteinra, (fehérnye), keményítőre, ezukorra, szénhydratokra és zsírra stb.. De bármilyen különfélék legyenek is ezen anyagok, azért ezek mégis két főcsoportba oszthatók, u. i. olyanokra 1-ször, amelyek elégnek és ezeket szerves részeknek hívjuk és olyanokra, amelyek, mint hamu visszamaradnak és ezek a takarmánynak szervetlen részei A szerves részek megint vagy légeiigt tartalmaznak, vagy nem tartalmaznak légenyt, tehát légeiig mentesek. A légeny a hús képzéséhez és a többi testalkatrészek képzéséhez szükséges. A lé- genyinentes részek azonban, mint a keményitő, ezukor, zsir, fejlesztik a testben a meleget, mert valamint a saját testünkben, ép úgy az állati testben is folytonos, lassú égés van, mit oxidálásnak nevezünk, mely az állati test melegét folyton 37°—42° Celsius közt tartja fönn. Ha tudniillik a légenymentes alkotórészek a testbe jutnak és a vérbe átmennek, akkor elégnek és ezáltal oxigén (éleny) hasz- náltatik el, mely a levegővel a tüdőn át a testbe jut és szénsavat alkot, amely ismét a I lélegzéskor eltávolittatik. Ezek a légenymentes alkotórészek az állati test melegének föntartásához igen i szükségesek. De mint inár előbb is mondottam, nemcsak szerves, hanem szervetlen anyagokból is áll a takarmány, t i. a hamuból, mely az égés után visszamarad. Ezen hamu azonban olyan alkotórészeket tartalmaz, melyekből a csont képződik, t. i. foszforsavas és szénsavas ineszet. Ezenkivü! még van a hamuban valamelyest só, vas, kálium, nat- i ron stb, llogv tehát mindent röviden összegez- zünk, mondhatjuk, hogy a takarmány következő alkatrészekből áll : 1 Fehérnyé-b&\, vagyis olyan alkotórészekből, melyek sok légenyt (nitrogénium) tartalmaznak. Pl: A gabonafélék, a hüvelyesek — ezek húsképzők. 2. Légenymentes alkotórészekből vagy széjihgdratokból, melyek a meleg képzéséhez szükségeltetnek, u. m. ezukor, keményitő, zsir stb. 3. Szervetlen alkatrészekből, t. i. sók és savak, mint fosztorsavas és szénsavas mészből, mely a csontképzéshez szükséges. Miután most már tudjuk, hogy tulajdonképen milyen alkotórészekből kell a takarmánynak állania, hogy tápláló legyen áttérhetünk tulajdonképeni tárgyunkra és beszélhetünk a takarmányról általában. aj Füvek. A legjobb takarmány, mit háziállatainknak adhatunk, a jó réti széna. A széna jó, ha sokféle fii van benne főleg léherfélék. — Ha virágozni kezd, akkor le kell kaszálni, jól szárítani és jól szárítva kell elrakni. A legjobb széna az alpesi széna, utána a jó réti széna, a stájerlóher és a luczerua- szóna, főleg ha nagyon leveles, mert a leve lekben van a fő tápanyag. A szárakban csak I szervetlen részek vannak. A szalma is jó takarmány, de fejős tehe- nekkel ne etessünk szalmát — ha lehetséges, — de ha nein lehet másként, akkor csak más takarmánynyal vegyitve, mert igen kevés fehérnyét és szénhydratot, — tehát kevés tápanyagot tartalmaz. 1907. február 2.
