Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-02 / 5. szám
1907. február 2. KÖZÉRDEK 9 A legjobb szalma az árpa és zab- szalma. Rozsszalmát csak szecskázva etessünk. A szalmáról egyáltalában tudni kell, hogy az annál jobb takarmánynak, minél rosszabbul volt benne a mag kifejlődve. Pl. a zabszénábau a mag nem volt kifejlődve. A bendőnek, horpasznak kitöltéséhez kukoriczaszárt is szoktak etetni. De mivel a szárak igen kemények és igen kevés tápanyagot tartalmaznak, az állatok ösztön- szerüleg csak a leveleket szokták lerágni. Sokan szecskázzák a kukoriczaszárt és igy etetik. Evvel azonban csak kitöltjük a gyomrát az állatnak. Mert a gyomor ki- I töltve akar lenni, sőt ki is kell a gyomrot tölteni, mert folytonos mozgásban, tevékenységben kell lennie, mely működés gilisztaszerü összehúzódásból és kitágulás ból áll, melyet perisztaltikus mozgásnak nevezünk. Czélja pedig nem más, mint a tápanyagot a belekbe tólni. Ilyen mozgás van az emberi tesben is. Mert be van bizonyítva, hogy7 egy tojás annyi táperőt tartalmaz, mint egy negyed (7*) kiló hús, azért ha egy tojást eszünk, mégsem lakunk úgy jól, mintha 7* kgr. húst ennénk, mert a gyomornak nincsen elég anyaga a peristaltikus mozgáshoz, mi azt folytonos cselekvésben tartaná, mi neki mun kát adna. b) Nem füvek. A magvak közül legritkábban a búzát etetjük a jószággal és pedig azért, mert nagyon drága. A rozs nehezen emészthető és azért csak darálva etetjük. Az árpa, — főleg az úgynevezett takarmányárpa, mely a sörfőzésre alkalmatlan, — kitűnő takarmány, különösen sertések és lovak számára, amelyekkel tisztán etethető. Más háziállatokkal azonban csak darálva és szecskával keverve etessük. A zab a legjobb és legegészségesebb takarmány a lovak és más növendék jószág számára, mert a zab igen tápláló és könnyen emészthető. A kukoricza darálva vagy egészen, kitűnő takarmány7 sertések és lovak részére, csakhogy utóbbiak nagyon kövérek, nehézkesek és ebből folyólag lusták lesznek tőle és rögtön izzadnak is, mihelyt kissé sebesebben hajtjuk. A közönséges bab és a lóbab, kitűnő takarmány, csakhogy nálunk kevésbé termesztik. A gyökérnövények és gumónövények a legjobb takarmány7félék közé tartoznak. A burgonya nyersen és főzve jó. Nyersen úgy etetik, hogy szecskával, darával és olajpogácsával vegyitik. Ha nyersen tisztán — minden vegyités nélkül-— etetjük akkor sok tápanyag elvész, mert az állat nem tudja megemészteni, azért legjobb ha főzve etetjük a burgonyát, mert akkor a tápanyag feloldódik benne és könnyen emészthető. A répát legjobb tehenekkel és ökrökkel etetni. Erőtakarmány nyal és szecskával keverve a legjobb takarmány fejőstehenek számára. 25—30 kilogramm répát lehet naponkint egv tehénnel etetni. — A tarló répa nem jó fejőstehenek részére. Az olajpogácsa értéke attól függ, hogy miből van préselve, mert sokszor más növénymag hozzákeverése által hamisítják is. Ezt meg lehet vizsgáltatni Budapesten, Magyaróváron, Keszthelyen, Debreczenben és Kolozsvárott, ha 72 kgrm. olajpogácsát beküldőnk és 4 korona vizsgálati dijat mellékelünk. Ha tényleg hamisított volna, úgy a gyárost az 1895. évi XLIV. t. c. értelmében keményen megbüntetik. .Legközönségesebb a repczeolajpoyácsa, mely rendesen világosbarna. Ha sötétbarna, akkor el van égetve és keserű. Azonfelül préselnek olajpogácsát tökmagból és napraforgómagból is. Legjobbak azonban fejőstehenek részére a lenmagból préselt olajpogácsák. Miután nen* egyenlő a takarmány tápértéke, egy táblázatot mutatok be, mely összehasonlitja a különböző takarmány tápértékét a széna tápértékével. 1 kgrm. jó réti széna tápértékével egyenlő : 3 kgr. buza8zalma, 3 kgr. rozsszalma, 2kgr. árpaszalma, 2 kgr. zabszalma, 2 kgr. száraz kukoriczaszár, 3 kgr. zöld kukoriczaszár, 4 kgr. hajdina, 2 kgr. hajdina szalma, 17a kgr. babszalma, l7í kgr. lencseszalma, 17a kgr. bükkönyszalma, 4 kgr. zöld stájerlóher, 4 kgr. eszparzett, 1 kgr. száraz stájerlóher- széna, 4 kgr. zöld luczerna, 1 kgr. száraz luczernaszéna, 5 kgr. zöld rozs, 21/s kgr. burgonya, 37a kgr. burgundi répa. v Ezek után már könnyű lesz kiszámítani, hogy mennyit etessünk jószágunkkal. Szabály az, hogy 100 kgr. élősúlyra 3 kgr. szénát és 4-szer annyi — tehát 12 kgr. — vizet számítunk. Van ugy7an egy7 táblázat, mely minden takarmánynak tápértékét %-ban kimutatja és aszerint ki is lehet számítani, (Wolfféle tápérték számítás), hogy7 mindenféle takarmányból mennyit szabad venni, de mivel nagyon bonyolult — complicált — számítással jár, legjobb, ha a fentközölt táblázat szerint igazodnak el és aszerint etetnek. Ezek volnának a legszükségesebb tudnivalók a takarmányról. A Triesti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generali) uj életbiztositási feltételeket léptetett hatályba, melyek előzékenység és szabadelviiség tekintetében az összes eddigi feltételeket messze felülmúlják. Ezenkívül a Generali azt a fontos előnyt is nyújtja, hogy oly vegyes biztosítások érvényét, melyeknek esedékessége alkalmával ^a biztosított még nem 60 éves, 50.000 korona biztosított összeg erejéig külön pótdij felszámítása nélkül rokkantság esetére is olyformán kiterjeszti, hogy7 a biztosítottat a teljes rokkantság tartamára a díjfizetés alól egészen felmenti. Ezen újítással a Generali az életbiztositás fejlesztése érdekében ezúttal is mint első lép a haladás terére és úgy az élet-ágazatban, mint a tűz-, szállítmány-, üveg- és betöréseslopás elleni biztosítások tekintetében a legmesszebbmenő előzékenységet és szolgálatkészséget tanusitja. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Tekintetes Szerkesztőség ! A következő sorok szives közlését kérem. A „Tplnavármegye“ f. évi 4. számában „Községi Élet“ rovata alatt szives volt a völgységi járás jegyűi egyesületének az ország összes községi és körjegyzőihez intézett felhívását közzétenni, igyekezett is azonban kisérő kommentárjával lerontani azt a hatást, melyet e felhívás elérni óhajtott, amidőn szerénytelenséggel vádolja meg e járás jegyzői egyesületét. E megvádolás módjából * E rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. az értelem szánt-szándékos elferdítése elárulja a „Dr.“ szerkesztőséget. Részünkről azt állítani, hogy „ügyvédi oklevéllel, tehát a legnagyobb jogi kvalifiká- czióval biró egyének hibásan látják el azt, a mit a jegyző jól megcsinált volna“, ezt határozott formában állítani tényleg szerénytelenség lett volna, csakhogy mi ezt igy nem mondhattuk és ne tessék szavaink értelmét elferdíteni és annak a ténynek meg nem felelő értelmet adni. Mi azt mondottuk, hogy azon esetben, ha behozzák a telekkönyvi beadványokra a közjegyzői és ügyvédi kényszert, úgy a falusi nép kénytelen lesz azt, amit a jegyzőnél jól megcsináltathat, (és ezzel a jegyzők csalhatatlanságát nem állitot tűk még) a közjegyzőnél vagy “ügyvédnél — sokszor rosszul — megcsináltatni; azért rosszul és ezt a nagy7 igazságot hagyta ki a t. Szerkesztő ur és ennek kihagyásával változtatta meg a mondottak értelmét, mert a kir. közjegyző vagy ügyvéd nem ismeri a feleket, azok speciális helyi- vagyoni- és személyi viszonyait, nem győződhetik meg, (mert nem áll módjában helyesen a vagyon és személyazonosságról. Ez az állítás, mely a legmagasabb kvalitikacziőt nem érinti és nem sérti, való tény, amit az ügyvéd uraknak is el kell ismerniök. Lehet az az ügyvéd jogtudós, egy komplikált, a helyi- és személyi viszonyok alapos ismeretét igénylő ' vagyon megosztást mégis képtelen helyesen I megcsinálni. Magyarország összes napilapjainak, Ba- ranyavármegye, Somogy vármegye 1 — 1 lapjának s Tolnavármegye összes szekszárdi lapjainak megktildöttük e felhívást és jegyző- könyvi kivonatot és különös, hogy egyik lap sem ütközött inog ezen s egyik sem nevezett bennünket szerényteleneknek s egyik sem tartotta szükségesnek az ügyvédi kart védelmébe venni, mivel megtámadva és sértve nem is volt, mint éppen csak a „Tolnavármegye.“ Hogy miért, azt hiszem felesleges magyarázgatnom. Tolnavármegyéből indult ki a mozgalom, joggal elvárhattuk volna, hogy e vármegye sajtója kétszeres erővel küzdjön czélunkért, nem pedig, hogy azt meggyengiteni igyekezzék. Máza, 1907. január hó 31-én. Tisztelettel Brogli József egyleti jegyző. HIRDETÉSEK. Eladó bikák. Szilaj magyar fajú és nyugati fajú igazolványom bikák eladók a kis- tápéi uradalomban. Adamecz Gyula 2—3 tiszttartó. # # TésseK választani! # # Emez itt egy mosónő. a ki természetesen a mosással járó munkálatokat csak egymásután teljesítheti, a ki a mellett mindenkor magas bért igényel s azonkívül majdnem kivétel nélkül csodálatra méltó nagy .gőzt- fejleszt, azaz nagy étvágygyal bir. Ez azonban egy oly mosónő. amely ngőzzel“ mos anélkül, bogy étvágyat gerjesztene s a mellett a főzést, fül- lesztéat, párolgást, fertőtlenítést és mosást egyidejűleg, tehat egyszerre s nem egymásután végzi és ami fö: mindemellett nem követel soha bért! ó Tehát mit részesít előnyben? A régi eljárást-e, mely időveszteséggel, hosszúsággal es költséggel jár, avagy az uj, kezelést, mely időben C) és költségbeu kbl. 7f»*/#-ot megtakarít? Tessék próbálni! A John-féle „telített QÖ2Ü“ mosógép próbára i« «.Ilmánk. Kapható mugépészeknél, Szekszárd, Kaszinó-bazár, aBBBgiBraggSSaySSSGSSSSGSGSSEtaSBGGraAAJ-JTW a 9-10
