Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-02-02 / 5. szám

I 1907. február 2. pénzügyi számvizsgálót. Tóth Henrik he­lyettes igazgató és Fejős Károly választ­mányi tag lemondtak uj tisztségükről. He lyeik betöltésére uj tisztújító közgyűlést tűznek ki. A kaszinó bebútorozásával Si- montsits intéző igazgatót bízták meg. A volt könyvtár-szobát a kaszinóban étkező asztal- társaság részére engedik át. Felolvasó estélyek a kath. körben. A szekszárdi róm. kath. olvasókör — mint minden évben — az idén is rendez felolva­sásokat a nagyböjtben a következő sorrend­ben : Február 17-én: A halottégetésről. Irta és felolvassa : Szabó Géza hittanár, ügyve­zető elnök. Február 24-éu : A kath. egyház és a prot. egyházak összehasonlítása s az ebből önkényt folyó következtetés. Irta és ! felolvassa; Mozsgai Sándor s. lelkész. Már- I czius 3-án : H^zafiság és szoczializmus. Irta és felolvassa: Haugh Béla főgirun. tanár. Márczius 10-én: A földműves lakása. Irta és felolvassa: Dr. Kramolin Gyula törv. or­vos. Márczius 17-én: A francia forradalom és annak kihatása hazánkra. Szabad előadás. Tartja: Varga Fereucz főgymn. tanár. PÉNZINTÉZETEK A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank január hó 28-án délután 5 órakor tartotta közgyűlését gróf Széchenyi Sándor főrendi házi alelnök elnöklete alatt saját helyiségé­ben. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Drá­gíts Imre és dr. Tanárky Árpád részvényé sek kérettek fel. Az igazgatóság jelentése kegyeletei» hangon emlékezik meg Gobi her­gel- Mórról, az intézet alapító tagjáról és az annak fejlődése iránt mindig élénk érdeklődést tanúsító részvényesének elhuny tárói. A jelen­tés foglalkozik vidékünk múlt évi gazdasági viszonyaival és konstatálja, hogy tóként a -kisgazdáknál örvendetes javulás észlelhető. A föld árának folytonos emelkedése és azon körülmény,- hogy nemcsak adósságát törleszti a kisgazda, de tőkét is gyűjt, élénken iga- zóljuk azt. Eme gazdasági helyzet javulását az igazgatóság a múlt évi jó gabonatermés­ben és a bornak eddiginél sokkal nagyobb keresletében látja. Mindezen pillanatnyi kod j vezőbb konjuktura daczára kívánatosnak ; tartja kereskedelmi viszonyainknak a kül- i földdel és Ausztriával való rendezését és biz- j tos alapra való fektetését. Ezek után az álta­lunk már ismertetett forgalmi emelkedést tárja fel a jelentés és azon javaslatot teszi az igazgatóság, hogy tekintettel arra, hogy az osztalék-alap már úgyis 50.000 koronát tesz ki, az osztalék 30 koronáié. 32 ko- j rónára emelkedett. A közgyűlés az igaz­gatóság jelentését helyesléssel fogadta, fel­ügyelő bizottság javaslatára a felmentvónyt megadta és a tiszta nyeremény felosztására vonatkozó igazgatósági tervezetet jóváhagy ta. Az igazgató tanácsból kilépő Bernrieder .ló- 1 zsef, dr. Tanárky Árpád, Leopold Lajos ; (Szilfamajor) és Szeghy Sándor újból meg- választtattak, az elhunyt Goldberger J. Mór helyébe pedig egyhangúlag W osinszky Mór apátplebáuos választatott meg. A Szegzárdi Népbank 35-ik évi mérlege. Mint a többi pénzintézet mérlegénél, úgy a Szegzárdi Népbank mérlegénél is kedvező év tüneteivel találkozunk. Általános emelkedés képe tárul elénk a múlt évieknél nagyobb csínnal kiállított mérlegből. A for­galomnál 122,305 K 50 f, az összes vagyon­nál 108,291 K 92 f, az évtársulatok vagyo­nánál 87,870 K 80 f, a személyhitel kölcsö­nöknél 37,883 K, a jelzálog hitelnél 43,024 K, az emelkedés, a tiszta nyereség 19,463 K 49 fillérrel több mint a múlt évben. A ! feloszló csoport betétjei után 52 fillérrel több az osztalék, mint az 1905. évben, amely c/o-banjO-2 % emelkedésnek felel meg. A tiszta nyereségként jelentkező többletet az okozza, hogy kamat és késedelmi kamat 10,728 K 09 f. emelkedést mutat, továbbá, mert egy régvett ingatlan eladásánál 2881 K 22 f nyereség éretett el, mert a házbér jövedelem már ez évben nem a házszámlánál, az alaku­lási dij nem a nyugdíj és veszteségek fede­zeti alapjánál számoltatott el, hanem mint jövedelem és végül mert az intézet adója, amely múlt évben tévesen volt kivetve, le­szállitatott. Ha tekintetbe vesszük, hogy az intézet 6°/o mellett folyósítja a legkisebb kölcsönt is és a betétesek pénze átlag 5-2u/o-ot hoz, az eredmény oly szép, hogy elismerés­sel kell adóznunk az igazgatóválasztmány tagjainak, akik az eszme iránti lelkesedésből, önzetlenül és teljesen díjtalanul fáradoznak a kisemberekre annyira fontos szövetkezet tovább építésében. Hisszük, hogy ezen évi eredmény is csak fokozza a szövetkezet tag­jainak számát, megértik ebből a kisemberek és azok vezetői hogy az egyesülésben mily hatal­mas erő rejlik és az i lyen egyesülésből mennyi haszon háramlik azokra, akik egy jól vezetett szövetkezet kebelében társulnak. A mérleg főbb adatai a következők : Összes forgalom 1.552,706 K 06 f. Az intézet összes vagyona 1.182,855 K 30 f. Évtársulatok vagyona 1.084,409 K 45 f. Veszteségek fedezeti alapja 6,319 K 51 f. Nyugdíjalap 33,777 K 61 f. A vagyonból személy hitel kölcsönöken 800,048 K, jelzálog kölesöríökbén 155,596 K, vidéki pénzintézeteknél 27,000 K betét helyeztetett el. Az összes nyereség 74,091 K 76 f, a tiszta nyereség 52,888 K 93 f volt, amelynek felosztása tárgyé lián az igazgató választmány a következő javaslatot terjeszti a február JO-én tartandó közgyűlés elé: Adassék 1. a nyugdij és veszteségek fedezeti alapjára l,2_-8 K 80 f, 2. a veszte­ségek fedezeti alapjára a szabályszerűn felül 2,881 K 22 *f, 3. 2 °/o a nyugdíjalapra 1057 Ív, 78 f, 4. 2 % tiszti jutalékra 1057 K 78 f, 5. vitessék át "az egyes csoportok tőke számlájára 46,663 K 35 f. A mérleg szerint a XVJ. évtársulatnál a betét értéke 119 K 18 f, a XVII. évtársulatnál 92 K 36 f, a XVIII. évtársulatnál 67 K 91 f, a XIX. évtársulatnál 44 K. 36 f, a XX. évtársulát- nál 21 K 81 f. A felszámolás alá kerülő XVI. évtársulatnál egy betét értéke 144 K 12 f, amelyből az osztalék 19 K 32 f. Ezen osztalék 5-2 °/o jövedelemnek felel meg. « KÖZÉRDEK A Szegzárdi Temetkezési egylet 1906. évi mérlege. Vármegyénk temetkezési egylete között a legtekintélyesebb és legbiztosabb alapon álló egylet tagadhatatlanul a „Szegzárdi Tei étkezési Egylet“, amely még abban is különbözik a többitől, hogy nagyon helyesen, itt heti» dij és nem eseti dij fizetésére köte­lezettek a tagok. Minden temetkezési egylet­nél ezt kellene meghonosítani, mert a más alapon állók minduntalan ott állanak a hukás előtt. Ezen rendszer szerint tudja minden tag, hogy 10 K 40 fillért kell befizetnie éven­ként, számot tud magával vetni, mikor belép, nincs kitéve annak, hogy ha nagy a halan­dóság akkor erejét nagyon meghaladó meg- terheltetést kell viselnie. De meg csak ezen alapon lehet számítani arra, hogy a befize­tett 80 K időközi kamatai kitesznek annyit, hogy a 160 koronás temetési járulék kifizet­hető mások befizetésének felhasználása nél­kül. Nagyon helye» volt a vezetőknek az az állásfoglalása, hogy a heti díj leszállítását ellenezte. Nem szabadba tagoknak a fizetés leszállítására törekedniök, mert ha azt valami­kor ki is tudják erőszakolni,a nem fize­tésnek mindig sok a hive, —- ez a most szépen virágzó egylet biztos alapjainak meg ingására vezetne. Az egyletnek a lefolyt évben 51,107 K 92 fillér forgalma volt. Tagjainak száma 2996, kik közül fizető 1560 a többi 1436 számfeletti. A tagok száma 269 felvétellel szaporodott és 79-el elhalálozás folytán fogyott. Heti dijakból 16,958 K 20 f folyt be, temetkezési segélyekre 12,210 K-t fizettek ki. Az egylet összes vagyona 88,127 K 95 f, amelyből takarékpénztárban 83,239 K 11 fillér van elhelyezve. A lefolyt évben daczára annak, hogy uj halottas kocsira és egyéb felszerelésre 2131 K 44 f adtak ki, mégis 7636 K 62 fillérre! emelkedett az alap­tőkének a takaréktárban elhelyezett része. Az egyesület 1884. évben alakult, azóta 4138 tagja volt. Az egyesület működése nem csak emberbaráti szempontból nemes és üdvös, de maga az egylet gyakorlati szempontból is igen helyes és jó törekvésű intézmény'. TANÜGYI. HÍREK. Tankötelesek összeírása. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium az óvó- és tankötelesek összeírása tárgyában kiadott rendeletét, melynek alapján a köz igazgatási bizottság az óvó- és tankötelesek összeírását a tavasz folyamán rendelte fogana­tosítani megváltoztatta, mert az összeirási el­járás, a szerzett tapasztalatok szerint csak hiányosan volt végrehajtható és jobbára oly későn volt befejezhető, hogy a költséges és nagy munkát igénylő összeírás úgyszólván teljesen czélját tévesztette. Minthogy az uj eljárás életbeléptetésével az összeírás nem a tavaszi hónapokban, hanem később lesz végre­hajtandó, az 1908—1909 évi óvó- és tan­kötelesek összeírása egyelőre függőben hagya­tott, s igy a községeknek az összeírást a közigazgatási bizottság újabb intézkedéséig nem kell foganatosítani. Tanító választás. A paks-eseresuyés- pusztai községi tanítói állomásra 30 folya­modó közül l'arkas Matild oki. tanítónő, paksi lakos választatott meg. Állattenyésztési falitábla. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, a földmivelésiigyi m. kir. minisztérium megbízá­sából Juhász Vilmos m. kir. földm. iskolai igazgató által, a gazdasági ismétlő iskolák részére összeállított 18 darab állattenyésztési falitábla megszerzésére, melynek ára hasz­nálati utasítással együtt 10 korona — az állami iskolák gondnokságát és községi is­kolaszékeket felhívta. A falitáblák a Polatsek- féle könyvkereskedésben Temesvárott kap­hatók. Néplap ingyen. A földmivelésiigyi mi­niszter 1907. évre 70 tolnamegyei gazdasági ismétlő iskolának ingyen megrendelte a Nép­lap újságot Államsegély kérvények felszerelési módja. M. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter 1906. évi november hó 28 án 106,736. szám alatt elrendelte, hogy ezentúl a tanítói fizetés kiegészítésre és a korpótlékok fede­zésére államsegélyt kérő folyamodásokhoz az | alábbi kimutatás feltétlenül csatoltassék, és | pedig: 1. Van-e a községben állami iskola; ' 2. Hány és minő más jellegű, minő tannyelvű iskola működik az illető községben ; 3. Hány i tanköteles van az egyes iskolákra • tanter- j menkint; — és végül 4. hány van az érde­kelt tanító osztályára utalva ? Ingyen taneszközök engedélyezése. A közoktatásügyi miniszter az alsónyéki ev. ref. iskolának ingyen taneszközöket engedé­lyezett. , finlvn pnv «p.hp.t üt Golyó egy sebet üt, Éltünk csupa seb; Óh meghalni könnyű. Élni nehezebb! SÍPOLT­Nagy vadászat gróf Zichy Aladár vajtai birtokán A miniszternek nagymérvű elfoglaltsága következtében a szokásos téli 1 nagy vadászat, csak folyó hó 29-én és 30-án történt meg fejérmegyei birtokán. Elesett összesen 783 drb vad, ezek között volt 520 darab nyúl, 258 darab fáczán kakas és 5 darab különféle. A miniszteren kívül részt- vettek a vadászaton : Andrássy Sándor gróf, Eszterházy László gróf, id. Majláth György gróf, ifj. Majláth György gróf, Szluha Antal és Dénes. Vadászatok. Január hó 28 án Weber János országgyűlési képviselő és Willinger Márton körvadászatot rendeztek Andorma- jorban, Farkasvölgyben. 49 nyúl esett zsák­mányul. Vadászat után a zombai kaszinóban gyűltek össze, hol kedélyes hangulat mellett

Next

/
Thumbnails
Contents