Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-02 / 5. szám
I DOT. február 2. KÖZÉRDEK 3 elég, de 619 korona 91 fillér felesleg mutat kozik, amely a folyó év október havában, jövő évre előre fizetendő 6474 korona 27 fillér annuitás összeggel s a kaszinónak költségvetésbe fel sem vett 2400 korona saját házbérével 6494 korona 18 fillért tesz ki, de ezt terheli az adóra és háztartási költségekre előirányzott 4221 korona összeg, melyek levonása után a házbérekből tisztán marad: 2273 korona 18 fillér nyereség, vagyis ha a kaszinó által fizetett évi 2400 korona saját lakbért figyelmen kívül hagyjuk, a kaszinó évi 126 korona 82 fillér lakbért fizet. Nem szenved tehát* kétséget, hogy a ház vétele és a bazár felépítése ez időszerűit nyereséges vállalatnak mondható. A kaszinó 8525 koronát kitevő régi adósságának törlesztésére, amelyet a kaszinó régi elöljárói garantálnak, 2000 korona törlesztést irányoztak elő, mert ennek mielőbbi kifizetése a kaszinónak mintegy erkölcsi kötelessége. Az igazgató, jelentése szerint a bútorzatra még rendelkezésre álló 7508 koronát a legszükségesebb, de semmi esetre sem fényűző bútorok beszerzésén kivül a helyiségek renoválására, a fűtési mizéria megszüntetésre felhasználni, — mert ez utóbbi szükségletet a legégetőbbek — kívánja. Éppen ezért késedelmeskedett a bebútorozással, hogy a közgyűlés döntse el a kérdést. Ügy hiszi, késedelmével semmi kárt sem okozott, kéri eljárásának igazolását. Az elnöki jelentés megemlékezett még Rácz József nagy faradságot és munkát igénylő működéséről, részére a választmány javaslata alapján 200 korona tiszteletdij megszavazását kéri. Végül az igazán nagy érdeklődéssel hallgatott elnöki jelentést ekként fejezte be: „íme, t. közgyűlés, kaszinónk jelene, olyan ez, mint a munkás ember kilátása, ha t. i. valami előre nem látott csapás nem ér bennünket, takarékossággal, tagsági kötelességeink pontos teljesítésével bizonyára elérjük azt a czélt, mely a meglevő házak tehermentes tulajdonában fog megvalósulni, mert hiszen erre nemcsak kilátásunk, hanem alakítandó tartalék-tőkéinkben már kézzelfogható alapunk is van.“ Ezután köszönetét mond a bizalomért tiszttársai nevében is, sjelentésének tudomásul vételét kérve, bejelenti a tisztségükről való lemondást. A közgyűlés lelkesen meg éljenezte a nyáj an pusztulunk el tuberkulózisban, jeléül annak; hogy amig tüdőnk nyákhártyái épek és a bacillus befészkelésére valami kártékony behatás által hajlamosiiva nincsenek, addig komolyan nem fenyegethetnek. Azonban ki tudja és ki meri állítani magáról, hogy nincs sehol a tüdejében egy olyan csökkent ellenállóképeségü, hurutos helyecske, amelyen a betévedő bacillus a „lábát“ nagyon jól megvetheti ? Ki lehet oly au elfogult vagy olyan vak, hogy biztosított nak' tekintse magát egy kis meghűléstől, amely már elegendő arra, hogy a vérbő nyákhártyát felduzzasztva. a kis ellenségnek rögtön jó tenyésztalajt teremtsen ? Senki! És épen ezért, miután sohasem tudhatjuk, mely pillanatban válnak tüdőnkben a viszonyok a gümőbacillus existencziájára és maradandó befogadására kedvezővé, minden erőnkből arra kell törekednünk, hogy e vészé delmes vendégeket a tüdőnktől távoltartsuk, s őket a beszivandó levegőből lehetőleg kiküszöböljük ! Folytatjuk. FEKETE HUGO rövidáru-, szép jelentést, amelyhez legelsőnek Tóth Henrik hely. igazgató szólt hozzá. Nem akarja, hogy a kasznó Leitesdörfer óvadékát 5 0 o ban állapítsa meg, de a neki járó egész összeget tartsa vissza. Ezt az ügyet majd a kirendelendő ügygondnokkal tisztázzák. Simontsils Elemér elismeréssel nyilatkozik az igazgató jelentéséről, de azt kéri, hogy részletenként tárgyalják. A jelentésnek , az 1907 évi-költségvetésre vonatkozó részénél aztán kifejti annak szükséges voltát, hogy a házalap és bazár költségvetése, a kaszinó költségvetésétől elkülönítve állíttassák össze. Steiner Lajos intéző igazgató feleslegesnek találja az elkülönitést. Bodnár István utal reá, hogy eddig éppen a hitelező pénzintézet kívánságára történt a külön kezelés, erről tehát voltaképpen vitatkozni sem lehetne. Simontsils Elemér, Steiner Lajos többszöri felszólalása után mág Kovács Dávid, Krummer János, Zoltán Ferencz, Cservényi Lukács és Molnár József szóltak a tárgy- j hoz s mivel a vita során kiderült, hogy az j elkülönítés a behozni tervezett uj kezelési j rendszerrel amúgy is megtörténik, Simontsils Elemér visszavonta indítványát s a költség- | vetést elfogadták. A bebútorozásra maradt 7508 koronának miként leendő felhasználására vonatkozólag dr. Mayer Gyula a fűtés j és szellőztetés kérdésének megoldását tatja első sorban szükségesnek. Dr. Ery Márton I ! a kérdéses összeget kizárólag bútorra ki- J vánja forditani. Tóth Károly a bútorból fen- maradó összeggel akarja a fűtési mizériát i megoldatni. Simontsils elfogadja ezt az indítványt, de ha a bútorra szánt összegből nem jutna a fűtési ügy rendezésére, a feles- I leges költséget a házalap viselje s ezt a közgyűlés el is fogadta. Csizmazia Géza dr. a fűtést házi kezelésbe kívánja venni, ez azonban dr. Steiner Lajos kijelentése szerint, [ mivel a vállalkozóval kötött szerződéssel függ l össze, meg nem valósítható. A közgyűlés ! végül megszavazza llacz József pénztárnoknak, az igazgató, illetve választmány által javasolt i 200 korona tiszteletdijat, Cservényi Lukács számvizsgálónak, Kontsko A. jegyzőnek pedig elismerését nyilvánította buzgó működésükért. Ezután Török Béla korelnök mellé körjegyzőnek dr. Mathis Ferenczet kérte fel a közgyűlés s a tisztujitás megejtéséhez a következő két szavazatszedő bizottságot küldte ki. 1. A—K betűig elnök: Dr. Kramolin | Gyula; tagok: Dr. Éri Márton, Dr. Török i Ottó ; jegyző : Kontsko Andor. 2. K—Z betűig, elnök: Mehrwerth Ferencz; tagok: Hoffman Sándor, Tékus Vilmos; jegyző: Kenézy Endre. A szavazás eredményét délután 5 óra- j kor hirdette ki Török Béla korelnök. E szerint a kaszinó intéző igazgatója, miután dr. Steiner Lajos ismételten kijelentette, hogy a tisztet el nem vállalja, 80 szavazat közül 76-al Simontsits Elemér lett, kinek erélyes j kezét a kaszinó már a múltból ismeri. A j választás további eredménye a következő: | vidéki igazgató Bezerédj Pál 79, helyettes igazgató Tóth Henrik 73, Háznagy dr. Pesthy j Pál 57, ügyész dr. Órffy Gyula 79, pénz- j tárnok Rácz József, 80, künyvtárnok Holub j ■János 80, jegyző Kontsko Andor 63 szava- ! zattal. Választmány : dr. Herczegh Gyula 77, j Beke Ferencz 76, dr. Steiner Lajos 76, Ti- j hanyi Domokos, 75, Orffy Lajos 74, Bodnár j István 73, Ágoston István 73, Bajó Pál 73, dr. Kramolin G>ula 72, Krammer János 72, Tóth Károly 72, Török Béla 71, dr. Fent Ferencz 71, Hátink Kálmán 70, dr. Éry Márton 69, Totth Ödön 69, Wigand János 68, Forster Zoltán 66, Kurcz Vilmos 66, Fink Kálmán 65, Salamon Iván 65, Fejős Károly 60, Wosinsky Mór 59, Boda Vilmos 58, Leopold Sándo” 55, Hazsliszky Géza 48, Vidékiek: Jeszenszky Andor 75, Sztanko- vánszky János 75, Sass László 75, Wilczek Sándor 74 szavazattal. Tóth Henrik megválasztott helyettes igazgató még ugyan a gyűlés alatt beadta lemondását, de ezt az alapszabályok szerint tárgyalni nem lehetett. így az uj választás később lesz. Thaly Kálmán köszöneté. Tolnavármegye törvényhatósága közgyűlési határozat szerint meleghangú iratban üdvözölte Thaly Kálmánt, a jeles tudóst, a Rákóczi hamvak hazaszállításának buzgó előkészitőjét. Akitüntetett tudós most következőleg köszönte meg a vármegye figyelmét: Mélyen tisztelt Vármegyei Közönség I A t. Alispán urnák f. é. január hó 14-én 11 rkkgy 1907./13358 alisp. 1906 sz. alatt kelt nagybecsű irata mellett kezeimhez jutott a Nemes vármegye fent irt napon tartott rendkívüli közgyűlésének ama kegyes határozata, melylyel a dicsőséges, nagy fejedelmünk, néhai Rákóczi Ferencz és bujdosó hívei hamvainak hazahozatala érdekében hosszas időkön keresztül folytatott s végül teljes sikert aratott működésem megvalósulása alkalmából csekély személyemet üdvözölni, s megtisztelő elismerését nyilvánítani méltóz- tatott. Magyar tudósnak és magyar politikusnak fölemelőbb, magasztosak!) jutalma nem lehet, mint a mindenkor hazafias tői vényhatóságok szives elismerése. Fogadja tehát az engem e jutalomban részesített Tolna vármegye lelkes Közönsége kitüntető elismeréséért legforróbb, honfiúi köszöneteiuet, a melylyel maradok legmélyebb tisztelettel, kegyességük által lekötelezett, alázatos szolgájuk. Budapest, 1907. január 28-án. Dr. Thaly Kálmán orsz. gyűlési képviselő, az országos ötös bizottság elnöke, a Szent-István rend vitéze, a magy. tud. Akadémia osztály elnöke. Tűzrendészetünk.- Irta : Bajó János firmegyei árvaszéki ülnök és képesített tüzoltótiszt. (Folytatás.) A kötelezett tűzoltósággal rendelkező községekben a tűzoltóság állapota ez : a község elkósziti minden évben a kötelezett tűzoltók összeírását, kijelöli a parancsnokot és a csővezetőket — ezzel készen van a tűzoltóság ; azonban annak kiképezéséről gondoskodva nincs. A községi tíizrendészeti szabályrendelet intézkedik ugyan a legtöbb esetben, hogy gyakorlatok tartandók, de sohasem hallottam, hogy bármely kötelezett tűzoltóság tartott volna gyakorlatot. Miként lehet már most kívánni, hogy a szerek és szerelvények gyors és helyes kezeléséhez, kihasználásához értsen vagy éppen taktikailag is helyesen működjék ? Pedig ezek nélkül a tűzoltóság semmi s határozottan kijelenthetem, hogy a kötelezett tűzoltósággal biró községekben a tűzoltás terén még ma is ott tartanak, a hol a múlt század 70 es éveiben tartottak, a mikor a tüzet bottal oltották. Vannak ugyan minden ily községnek a vármegyei szabály- rendelet által előirt oltószerei, drága pénzen beszerzett fecskendői, s az oltásnál még sem érnek el több eredményt, mint akkor, ha nem volnának. Nem értenek a szerek szakszerű kezeléséhez, képtelenek a fecskendővel azt az eredményt elérni, melyet az — szakszerű kihasználás mellett — nyújthat, s igy tűz esetén a kár rendszerint akkora, a mekkorára a farsangi újdonságok: báli keztyük, harisnyák, zsebkendők, álarezok, legyezők, szalagok, csipkék óriási választékban. 24—S* disz- és játékáru üzletében Szekszárd, Kaszinó-bazár.
