Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-02-02 / 5. szám

KÖZÉRDEK 1907. február 2. ( 2 otthont kell teremteni saját otthonunk­ban, ahol ne érezze senki a társadalmi élet korlátáit, ahol egyenlők vannak egyenlők között. Kaszinónk csak igy teljesítheti társadalmi hivatását, igy tarthat szá­mot vezető szerepre, igy lehet maga virágzó, — nagy ! De most áttérünk a múlt vasár­napi gyűlés lefolyásának ismertetésére. Dr. Steiner Lajos, intéző igazgató, meg­állapítva 40 tag jelenlétét s ezzel a közgyű­lés határozatképességét, a gyűlést megnyitja. Ajánlatára korelnökül Török Bélát válasz­tották meg, ki elfoglalva az elnöki széket, jegyzőül a közgyűlés helyeslésével Kontskó Andor kaszinói jegyzőt kéri fel, a jegyző­könyv hitelesítésére pedig Wigand János és A ram mer János tagokat jelöli ki. Ezután dr. Steiner Lajos, a kaszinó intéző igazgatója terjesztette elő nagyszabású el­nöki jelentését. Gonddal, lelkiismeretes pou tossággal van ebben körvonalazva kaszinónk egy évi élete. Nem volt oly mozzanat, fel­merült emlitésre méltó jelenség, amelyre a kaszinó volt intéző igazgatója gondos tigye- leinmel ki ne terjeszkedett volna. Első sorban az épitési ügygyei foglal­kozott, jelentve annak teljes befejezését s egyúttal részletezte a még szükséges tenni­valókat. Beszámolt ezután a tagok létszámáról. Az elmúlt évben a kaszinónak volt 234 ren­des és 56 vidéki tagja, igy az összes tagok száma 290. Megemlékezett az év halottjai­ról : Háry Edéről és Goldberger I. Mórról. ; Emléküket jegyzőkönyvileg is megörökít tetni javasolta. Goldberger I. Mórról a vá- j lasztmánynak évtizedeken keresztül buzgó j tagjáról különösen meleg hangon emlékezett j meg. Az egylet a múlt évben egy köz és 8 választmányi ülést tartott. A könyvtárt 183 tag használta. 854 j esetben 3894 kötetet vettek ki. A jelentés i ezután kiterjeszkedik a könyvtár szánalmas állapotára. A könyvek nagy része tönkre megy egyes tagok nemtörődése, sokszor rossz akarata miatt. A tagok ügyeimébe ajánlja a 1 könyvek kímélését. A könyvek jegyzéke 1900 tói kezdve | nem lett kiegészítve, a folyóiratok pedig nin­csenek beköttetve, ezen segítendő, a választ­mány 1000 koronát vett fel a költségve­tésbe, bogy ebből a megrongált könyvek is újakkal pótoltassanak A könyvtár immár a bazárépületben van elhelyezve. Készen van nak a megfelelő állványok is, amelyek hosszú időre elégségesek lesznek. A felszabadult könyvtár-helyiség pedig a Simontsits-könyv­tár elhelyezését várja. Eddig azért nem le- | betett h tagok rendelkezésére bocsátani, mert az ennek ezéljára szánt helyiség csak késő 1 őszszel ürült meg s az is alapos reparálásra i szorul. Mivel e könyvtár pénzalappal is ren- j delkezik, nem lesz nehéz az elkerülhetetlen s kiadások fedezése. A Simontsits könyvtár j készpénzvagyona 1079 korona 46 fillér. A ! Bezerédj szobor alap 20.215 kor. 94 fill. Ezután ismerteti a kaszinó múlt évi számadásának lapunk múlt számában már I közölt eredményét. így a kaszinónak 1906. j év végén a pénztárban kezelt készpénz-va gyona, sorjegyállománya, tag-dij követelése 22.273 korona 60 fillér. S ha ezen összeg- j bői leszámítjuk az átmeneti tételt képező, | butorbevásárlásra szánt 7508 korona 19 fil­lért s a bazárépitésre még kifizetendő 6886 j korona 72 fillért, a számadási év pénztári ! maradványa 7878 korona 69 fillér, amelyből 4624 korona sorsjegy. A számadásokra ér- j demlegesebb számvevői észrevétel nincs. A ! Tőke Ferencz kaszinói szolga által a tagdíj- j beszedés közt, két éven eltízetett 92 korona 24 fillérnek a választmány leírását javasolta A számvizsgálók az egylet vagyonának szak- j értőkkel való megbecsülését javasolták, hogy j a vagyoitmérleg ezen leltározás alapján le- j gyen megállapítható s egyúttal indítványoz- | ták, hogy a kaszinó vagyonának megfelelőbb j nyilvántartása végett egy pénztár-könyv, il­letve napló s egy főkönyv vezettessék s ez j külön díjazásért szakértő egyénre hizassék. A választmány felhívta Cservényi Lukács számvizsgálót, hogy az általa jónak talált mintákat terjessze he. Ennek alapján ezt a kaszinó pónztárnoka, a kaszinó minden kü­lön anyagi megterhel tetése nélkül elvé­gezheti. "i Nem becsüsök állapítottak ugyan meg, de tényleg ennyi pénzébe kerültek a kaszi­nónak a következő ingatlanok és ingók : a régi ház 140.000, bazár 77.700, bstorfelsze- relés 10.000 korona, tag-dij hátralék 1052 kor. 24 fillér, 17 darab sorsjegy 4624, pénz­maradvány 16.597 kor. 36 fillér, összesen : 249.273 kor. 60 fillér, amennyit azok ma ténvleg meg is érnek. Ezzel szemben adós­ság, amortfzationalis kölcsönökben : 220.000, folyó számlán 8525 korona, összesen 228.525 korona; eszerint a kaszinó tiszta vagyona: 20.748 korona 60 fillér. A választmány a pénztárnoknak a fel­mentvény megadását javasolta. Az* érdekes elnöki jelentés ezután be­számolt a bazár-építésről. A bazárépület a Komjáthy Sándor mérnök által megejtett le­számolás szerint az összes leszereléssel 77.716 korona 2 fillérbe került, ebből kifizettetett 70.829 korona. 30 fillér, még fizetendő 6886 kor. 72 fillér, mely a bazár-épitési alap szám­adás 8633 korona 85 fillér maradványában teljes fedezetét leli. Ez a leszámolás azon­ban egyoldalú, mert az idegenbe távozott vállalkozó részére ügygondnok lesz rendelve. A fent kitüntetett összegből 3381 korona 76 fillér a le nem tett f>°/o óvadék pótlására visszatartandó lesz, ez összeg egyébként már más követelésekre birói zár alá vétetett. E részben majd az nj választmány hi­vatott intézkedni. Az összes tag-dij hátralék 1052 korona 24 fillér. Behajtásra az ügyésznek kimu- tattatottr Ä kaszinó buzgó háznagyának kezde­ményezésére 7 kaszinó estélyt tartottak. Ezek azonban anyagi sikert nem hoztak. A teke- versenyek azonban anyagilag is sikerültnek mondhatók. Igen érdekes az elnöki jelentésnek az a része, -amely, a kaszinó jövőjét rajzolja meg: 1907 évre bevételül előirányoztatott ösz- szesen 46.409 kor. 32 fillér, kiadásul 37.218 korona 71 fillér és igy maradványul 9190 filllér, amelyből azonban levonandó a már is tartalék-alapot képező sorsjegyek értéke, igy a készpénz jelenleg 4566 korona 59 fillér. A költségvetés a legreálisabbnak mondható. „Nem szenved tehát kétséget, hogyha a költ­ségvetés szorosan be fog tartatni, úgy a most tolyó év oly tetemes felesleggel fog zárulni, hogy az elődöm által múlt évi jelentésében javasolt tartalék-tőke létesítése nemcsak kí­vánatos, hanem megvalósitandó leszen.“ A régi kaszinói bazár-épület évi bevé­tele 14.517 korona, a 220.000 kor. kölcsön törlesztési összege pedig 13.897 korona 9 <?llér- igy a bevétel a törlesztésre nemcsak hogy •■itató «rvMi rendeletre t (yócynertirak- tan. — Ar« Uv«jci,kint ó.— korona korában tuberkulózis észlelhető, valószínűleg csak a beteg anya és gyermeke közötti szoros érintkezésből, csókolgatásból, szopta­tásból erednek, tehát már külső fertőzésen alapulnak. Minden kétségen felül áll azonban, hogy igenis lehel örökölni a betegségre való hajlamosságot, vagyis a szervezetnek olyan sajátosságait, alaki és szerkezeti tökéletlen­ségeit, melyek a bacillus-invazióva! szemben kevesebb ellenálláképességet fejtvén ki, az egyént a tüdővész kifejlődésére alkalma­sabbá teszik. Az ilyen alaki rendellenessé­gek szülőkről gyermekre, sőt a szülők át- ugrásáva! nagyszülőkről unokákra örök­lődhetnek. Az elődöknek különféle bajai hajlamosíthatják az utódokat a tüdővészre, gyengébb ellenálló képességet hagyva örökül reájuk ; ilyen az utódok ellenállóerejét csök­kentő baj pl. az alkoholizmus is! Sok cse- nevész satnya gyermek alkoholista apának az örököse. Sőt egész nemzedékeken keresz­tül követhető a gümőkóros hajlamosság e végzetes öröksége, mely az ártatlan utódo­kat bünteti az iszákos ősök bűneiért. Elég gyakran látjuk egy-egy családban nemzedékről nemzedékre szállni a mellkas bizonyos alakját, and az illetőt a tüdő­vészre hajlamosítja. Laikus körökben »ggenge mellűnek« szokás az ilyent nevezni. Hosszú, lapos mellkas, széles bordaközök, meredeken lefutó vállak és kulcscsontok, szárnyszerüen elálló lapockák jellemzik e praedestinált egyéneket. Rendszerint magas, nyúlánk em­berek, vékony hosszú, ugyuevezett »hattyú- nyákkal-* A tüdővészre való hajlamosságot azon ban szerezni is lehet. Első sorban jön itt a rossz testtartás, a hajlott görbehátu járás, mely a mellkas összepréselése által a bordák­nak a légzésnél csak renyhe mozgást enged, s ezzel a tüdőknek, főleg a tiidő- csucsoknak rossz szellőztetését vonja maga után. A különben is . legrenyhébb vérkerin- gésü tüdőcsucsoknak e rossz szellőztetése okozza, hogy e helyen az ártatlan jellegű hurutok is oly makacs előszeretettel válnak krónikussá s ezzel a tüdők ellenállóképes- ségét fokozatosan gyengitvén, oly sokszor válnak első fészkévé a tuberkulózisnak. Hajlamosságra vezethet ezenfelül min­den, ami az egész test ellenálóképességét gyengíti, akár betegség az, akár rossz, ok­talan életmód. A hiányos táplálkozás, ke­vés alvás, éjjeli tivornyák, de a túlfeszí­tett testi munka is! S mig nem egyszer azt látjuk, hogy hitvány, gyönge mellű eni bér — óvatosan élve — elkerüli e beteg­séget s magas kort ér el, addig a díjnyer­tes atléta és edzett sportsmahn vagy czirkuszi birkózó herkulesi mellkasa daczára élete nyarán elpusztul, mert egyre dőzsölt, korhelykedett, a szesz mértéktelen fogyasztásával gyengítette szervezetét s ke­vés alvással nem engedte meg annak kellő kipihenését ! Kétségtelen mindezekből, hogy a tüdő- vész kifejlődéséhez két tényező kell : a bacillus és a szervezet hajlamossága. Szám­tani képlet alakjában is kifejezhetjük ezt. Nevezzük a ba'cillust b, a hajlamosságot h, a tü­dővészt pedig í-nék, úgy b'X,h=t Vagyis : ha bármelyik szorzási tényező zéró, úgy* az eredmény is zéró lesz. A hajlamosság maga még senkit sem vitt sírba; sőt még a bacillus sem képes erre egymagában. Bizonyára nincs orvos és nincs betegápolő, aki valaha gümőbaeillusokat be ne lélegzett volna- E bacillusok »ubiquitása* azaz »mindenütt jelenvalósága*, kiváltképen pe­dig foltétien jelenléte azon légkörökben, mellyekben az orvos élete nagyrészét eltölti, szinte lehetetlenné teszi ennek elkerülését! Kétségtelenül egészséges kollégák nyálkájá- ban is találtak akárhányszor ezirányu gór- csövi vizsgálatoknál „Kochbacillust“, ami kivülről oda került; és mégis, nem mind­Sirolin Emel» ■■ étrófjit ót i testsSIjrt, me tere­te ti a kShSftat, vilatakat, éjjelt Tüdobeiegsőgak, nuruiuh. szamár- könögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkw „Koche" eredeti etomugolúsi, W. Htfasaa-La IUehe 4 Cs. Basel (ätfjt).-L

Next

/
Thumbnails
Contents