Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-09-14 / 37. szám
2 1907. szeptember 14 Közérdek két választmányi tagot választ, szóval ambi- tiójáboz képest szerepelhet és szellemi élvezetben részesül. Ezzel a szervezettel s az igy egybe hozott választmánynyal azután azt hiszem, hogy életerőssé lehet tenni az egyesületet. Természetes, hogy ezzel kapcsolatban felmerül az anyagi eszközök kérdése is, de erről már a jövő számban szólok. Kovách Aladár. Földbérlő szövetkezetek a szakcsi mintára. A földéhség s az ennek nyomában járó égető szocziális'bajok figyelemreméltó orvosszerét mutatta be a péccsi kath. nagygyűlésen Vitkovics Ferencz, Szakos községnek érdemes plébánosa, ki a kongresszuson előadást tartott a szakcsi Esterházy birtokon az ő általa, először szervezett földbérlő szövetkezetekről, vagy a hogy ő nevezi: bérleti szakosztályról. Szó sincsen róla, hogy teljesen egyet érfenénk az érdemes gyakorlati szocziologus minden betűjével. A magyar faj túlságos szeretete néhol túlzásba ragadja őt. így a gazdasági sztrájk és kivándorlás majdnem kizárólagos okát abban látja, hogy „tulajdonilag immár négy millió katasztrális hold van | zsidó kézen, tehát több, mint az összes egy- I házi birtokok, amelyek két millió négyszáz ezer holdat képviselnek és több, mint a hitbizományi birtokok, melyek 2.300,000 holdat tesznek ki s hogy ugyancsak földbérlet czi- men megint 4 millió hold jutott zsidó bérlők kezelése alá ugyannyira, hogy 4861 nagybérlő közül 3170 a zsidó fajhoz tartozik.“ Mi szerintünk a szocziális mozgalom s a kivándorlás ic bizonyos fejlődési folyamat, melynek létrehozásában szerepelhetnek bizonyos helyi okok, de azt egyesek és egyes társadalmi osztályok, vagy felekezetek rová sára irni nem lehet. Ha csak a bérlők lennének az okai, akkor csak mezei munkások s házi cselédek vándorolnának ki, de hova lettek a kisiparosok, s egyéb munkásaink ? Mindezek daczára a felvetett idea szép előtanulmány eredménye. Értéket ad a fel vetett eszmének az, hogy a valóság talajába veti gyökereit, az életből táplálkozik, s hogy az előadó plébános ur a földbérlő szövetkezet tényleges szervezésével már ki is jelöli az utat, amelyen a teória az egész országban | diadalmas körutat tehet. így a német nemzetgazdászokkal megegyezően czélszerünek találja ő is az állam, közalapítványi, iskolai, egyetemi birtoknál a bérlet gazdálkodást, de azért a főúri s közép birtokok nagy bérletbe adásának, éppen nemzeti szempontból még sem barátja. A vagyonosabb paraszt osztályt is meg akarja men teni, hogy nagy bérletek után kalandozzék, de igenis óhajtja, hogy a néhány holddal biró kisgazdák, mint német országban teszik, még nehány holdat béreljenek földjeikhez. S erre vonatkozólag érveit igy csoportosítja: A merkantil irányzat legtöbbször hangoz tatott kifogásai a kisbérietek kifejlődése ellen, a következőkben csoportosíthatók : I. „A bérlet üzlet és nem közjótékonyság vagy népvédelem. A nagybirtokos tehát annak adja bérbe a földet, akinél nagyobb szakértelmet és befektetést talál, a magyar kisgazdák pedig nem megbízhatók és nem bírnak tőkét befektetni szegénységük miatt.“ Ezen ellenvetések azonban csak látszó lagosak. Mert ha a dolgot tisztán üzleti szem pontból Ítéljük is meg, azt hiszem, jobb üzletet csináltak azok az angol főurak, kik mint praktikus emberek, előre számítottak, hogy nagybirtokaik a kivándorlás folytán munkaerő nélkül ne maradjanak, jobb üzletet csináltak az örökbérletrendszer kifejtésével; a német és olaszországi nagybirtokosok is jobb üzletet csináltak, midőn a kisgazdák kevés ősi földjéhez kisbérieteket parcelláztak mint amilyen üzletet csinálnak azon hazai nagybirtokosaink, kik néhány százalék nagyobb haszonért Amerikába vándorolni hagyják a mezei munkaerőt és utóbb a kellő időben még nagy munkadijért sem kapnak elég munkást birtokaikra. Igenis, a magyar kisgazdát is törekvő, megbízható és szorgalmas bérlő gazdává le hét képezni épp úgy, mint a németországi kisgazdákat,. csak hosszabb időre, 15—20 évre adjanak nekik bérletbe földeket. Ami a szakértelmet illeti, a magyar kisgazdának mindenesetre van annyi szakértelme 8—10 holdas kisbérletéhez, mint egy gabonakereskedőnek, ló- vagy marhakeres- kedőnek avagy röföskereskedönek a nagybérletekhez s lm ez 1500 hold föld bérletébe 60—80 ezer koronával belemegy, melybe 30—40 pár igavonót és 200—300 darab istái lós marhát beállít, akkor a kisgazdák is, nevezetesen a szakcsi 41 kisgazda együttesen jobban instruálják az 548 kát. hold bérletüket, ha az egy harmad földterületre beállítanak 41 pár igavonót, 150 drb istállósmar- hát.és legkevesebb 41 ezer korona vagyoni biztosítékot, amennyiben minden kisgazda bir 1000—2000 koronát érő vagyonnal, együtt pedig megér vagyonuk 80 ezer koronát is. Ezen anyagi tőkén kívül a kisgazdák befektetik a bérletbe még 41 családnak a munkaerejét is, amivel a magánosán álló nagybérlő nem bir, hanem azt úgy kell neki pénzen megszerezni. II. A „második főellenvetés, mely a nagy uradalmakat elijesztette attól, hogy a magyar kisgazdáknak is bérleteket parcellázzanak, az volt, hogy ha a nagy uradalmak községenkint 50—100 kisgazdával, több köz ségben 500—600—1000 kisgazdával kötnek bérleti szerződéseket, a számos szerződés megkötése, ellenőrzése és az abból támadt bajok elintézése oly nagy ellenőrző személyzetet kíván, hogy az adminisztratív költségek felemésztik a bérleti dijakat.“ ’ Ezt az ellenvetést is meg lehet fosztani ijesztő jellegétől, amenyiben, ha a keresztény munkás-egyleti bérleti szakosztály jól készített alapszabály szervezetébe helyesen beállit- tatik az „egy mindannyiért és mindannyi egyért“ való felelősségnek elve, amint ez be van állítva a szakcsi bérletcsoport szabályzatába : akkor a 41 kisgazda bérlővel csak egy szerződés kötendő és épp oly egyszerű ellenőrzéssel kezelhető az 548 katasztrális parczelázott bérlet, mintha csak egy bérlő bírná az egészet, minthogy a bérleti szakosztály a maga kebeléből választott gazdáival és két tanácsossal elvégzi az ellenőrzést és végrehajtatja a szerződés pontjait a 41 kisgazdával épp úgy, mintha csak egy bérlő szerepelne. Az egyleti pénztárnok utján oly pontosan beszedik az óvadékot, az adókat, a gazdasági költségeket és a félévenkínt előre befizetendő bérleti dijakat és épp oly pontosan egy összegben beszolgáltatják az uradalmi pénztárba, akár csak egy bérlő szerepelne. III. „Harmadik főkifogás volt a kisbériét gazdaságoknak egyesületi utón való fejlődése ellen, hogy a kisbérlettársak közt természetszerűen találkozni fognak hanyag bérlőtársak, kik dologtalanságukkal vagy a pontos fizetés elmulasztásával, a szerződés pontjainak megszegésével -veszélyeztetik az egész vállalatot, anyagi károkba és perekbe kergetik a bérletcsoport becsületes, pontos és szorgalmas tagjait is; továbbá a bérletcsoport praepotens tagjai kiválogatják a jobb bérletrészeket és előjogokat vívnak ki maguknak.“ Ezen némi alappal biró ellenvetések éle is el van véve a herczeg Esterházy-feje keresztény munkásegyleti bérletszakosztályok szervezetében, amennyiben: 1. ezen csoportok élén egy érdeknélküli egyházi férfiú áll mint elnök s ez a körülmény nemcsak a keresztény szocziális jelleget, de a békét is lehetőleg biztosítja a tagok közt; 2. minden szakosztályi tag csak egy és egyforma nagyságú bérletrészlethez juthat, nem választás, hanem sorshúzás utján. Ez az egyenlőség nagyon megkönnyíti és ellenőrizhetővé teszi az adók, óvadékok, bérletdijak és gazdasági költségek egyenlő kivetését és beszedését. 3. Az Esterházi-féle kisgazda bérletcsoportokban minden egyes tag előre kötelező nyilatkozatot ad, hogy bármely bérletszerződési pont megszegésének, a pontos fizetés elhanyagolásának, avagy ellenszegülésnek esetében aláveti magát az egyletből és bérletcsoportból való kizárásnak, és annak, hogy helyette egy uj bérlő kisgazda tag vétethessék fel és ezen kizárás esetében a befizetett óvadékról, a fólévenkint előre befizetett beneti dijakról és a függő termésről, sőt még ezen javak keresésének érdemében való jogorvoslatról is lemond. Az ujonan belépő bérlő pedig akkor jut a függő terméshez, ha az óvadékot és a félévenkint előre fizetendő bérleti dijat ő is lefizeti a szakosztály pénztárába. Ez a szervezési mód aztán csaknem teljesen kizárja azt a!z eshetőséget, hogy a szakosztály poutos és becsületes tagjai károkba és perekbe keveredjenek, mert a hanyag tag 400—500 koronát kénytelen a csoport pénztárában hagyni. Az Esterházy féle bérleti szakosztályok egyesületi szervezésében tehát lehetőleg el van hárítva mindaz, ami a nagybirtokosokat visszaijeszthetné attól, hogy a kisgazdáknak parczellázás mellett bérletet adjanak ; másrészről gondoskodva van arról, hogy az egyesületben egymásért jótálló kisgazdákra nézve anyagi veszedelem esete fenn ne foroghasson. Feltéve már most, hogy az elméletben jónak látszó szervezés a gyakorlati életben is jót eredményez, akkor a múlt évben Szakcs, Pula, Kocsola, Paar, Gölle községekben, a herczeg Esterházy uradalom földjein mégkezdett bérleti parczellázások országos jelentőséggel birnak, mert hazánk nagybirtokosai közül bizonyára sokan fogják követni herczeg Esterházy Miklós ur példáiát a kis bérletadásokban, látván azt, hogy ezen vállalkozás sem rájuk, sem a kisgazdákra nem jár ve- szélylyel, hanem csak előnyökkel. A mezei munkások úgyis inkább a keresztény szocializmushoz vonzódnak, melynek alapelve az, hogy ne szűnjék meg a magánvagyon, hanem minden r unkás- családnak adassék meg a mód arra, hogy békés otthont és családi magántulajdont sze- reszhessen: ez pedig csak úgy érhető el, ha mind a társadalom, mind a törvényhozás odamunkálkodik, hogy a 2—3 holdas kis gazdák épp úgy, mint Németországban Olaszországban, az ősi birtokhoz 15—-20 évre kisbérteleket, vagy pedig Angolország módjára örökbérleteket nyerjenek. Ezen módszerek bármelyike nemcsak családi otthont biztosit a mezei munkástömegeknek, hanem az ősi földhöz köti azon nagy nemzeti munkaerőt is, mely most Amerika felé vándorol és mig egyrészről munkateret biztosit a kisgazdák családtagjainak, másrészről biztosítja a nagybirtokosokat és nagybérlőket, hogy a kellő időben megtalálják a munkaerőt a nagybirtok számára is Végül ezen Esterházy-féle bérleti szakosztályok elterjedése minden külső kényszer nélkül segít a munkás viszonyokon is, segít a semmivel nem biró és igy bérlethez nem ju ható mezei munkásnapszámosokon is ameny- nyiben a bérletgazdaságot nyerő kisgazdák megkevesbitik a nagybérleten és nagybirto. Tiidobeiegsegek, nurutuk, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenko* „Roche“ eredeti csomagolási. F. H*(Tináim-La Iloclie A C«. Basel (Svájc)» rímeli az étvágyat él a testsúlyt, meg-JXI». trti a kBhOgést, váladékot éiiell izxada.4, Kapható arrotl rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara livtgenkint 4.— korona
