Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-09-14 / 37. szám
Szekszárd, III. évfolyam. 37. szám. Kind óh ivat a!: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hirSzombat, 1907. szeptember detések ide küldendők, HIRDHTBSHK legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj ístván-utca5 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő fisszes közlemények, ELŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., felévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDÉKÉIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. Közművelődésünk. ni. Muzeumegyesületünk mai szervezete olyan, hogy első sorban is nem tudjuk hova tenni, mert a czime szerint „Tolnavármegyei muzeumegyesület“, az lett volna a főhivatása, hogy, mint a hazai többi közművelődési egyesületek, vagy maga az egyesület létesíti a múzeumot és fenn is tartja, vagy legalább is a muzeum valamelyik osztályát létesíti és tartja fenn. Tudvalevőleg sem egyik, sem másik hivatását nem teljesítette és nem is teljesiti s mivel a hazai liasonló'egyesületek éppen ellenkezőleg működnek, a Múzeumok és Könyvtárak országos főfelügyelősége, mint felettes hatóság ezen társegyesületek működéséhez képest a mi muzeumegyesületünket is ugyanilyennek tekintette, rendeletéit hold. Wosinsky Mór idejében több Ízben az egyesület elnökségéhez intézte, és minden évben felkivánta az egyesület zárszámadását és költségvetését -Ezt a fogalomzavart csak a múlt évben sikerült eloszlatni és meggyőzni a muzeum felettes hatóságát, hogy a mi muzeumegyesületünk a múzeumnak egyetlen osztályát sem létesítette és nem is tartja fenn, a múzeumot sem segélyezi rendszeresen. Igaz, hogy ha akarta volna is, nem tehette; mikor hold. Székely Ferencz volt egyesületi titkár után az egyesület engem tisztelt meg a titkári állással, azóta minden évben felvettem az egyesület költségvetésébe 400— 600 koronát a muzeum segélyezésére, de sajnos, ebből az összegből a muzeum rendszerint vagy csak néhány koronát, vagy egyátalán semmit sem látott, mert a tagok egyre fogytak s a tagdijakból minden évben kevesebb folyt be, a hátralék meg egyre nagyobb lett. Mivel az egyesület igy már alakulásától kezdve nem volt szerves összefüggésben a múzeummal s ez irányban rendszeres hivatást nem teljesített, az utóbbi években már elodázhatlan volt, hogy az alapszabályba felvett czélok közül legalább a közművelődés terjesztését karolja fel. így kezdte meg bold. Wosinsky Mór e sorok Írójának segédkeze sével az ismeretterjesztő felolvasások sorozatát a legutóbbi két téli időszak alatt. ■Az első időszak valééággal a k'nlódások szaka volt. Kárba veszett Wosinskynak min den reábeszélő képessége és kitartó buzgó sága. Segítségünkre senki se jött, a helybeli közönség köréből alig lehetett fogni egy két felolvasót s igy a felolvasások rendezése, az előadások megtartása, képek és szöveg beszerzése tisztán két ember vállára nehezült. A második téli időszaknak első fele hasonló kínlódással kezdődött; nagy nehezen azonban végre sikerült Wosinskynak néhány helybeli urat a felolvasásra felbuzdstani, ezenkívül Ács Lipót főgimn. rajztanár vállalkozott a vetítéshez való képek beszerzésére, illetve a beszerzés körül való levelezésre. így azután hárman igyekeztünk azon, hogy a felolvasások félbe ne maradjanak és legalább annyi jövedelem lehessen, amennyi a kész kiadásokat fedezi az ingyenes felolvasások kiadásaival együtt, de a helyzet igy sem sokkul javult, mert bizony több Ízben azon a ponton állottunk, hogy kellő érdeklődés hiányában beszüntetjük a felolvasásokat egyszersmin- denkorra. Hogy az egyesületnek sem a muzeum segélyezése, sem pedig a közművelődés terjesztésére irányuló működése nem sikerült eddig úgy, amint kellett volna, annak oka egyedül a muzeumegyesület alapszabályában rejlik. Ez az alapszabály annyira tágkötü, a működési czélokat nagy kontúrokban mintegy csak érintve annyira kezdetleges, hogy ennek keretében megfelelő működést kifejteni lehetetlen. Bárki olvassa el figyelemmel, cse kély változattal minden falusi olvasókör alapszabályában ugyanezt találja. Ez az igazán kezdetleges sablonszerüség sehogy sem méltó egy vármegyére kiterjedő közművelődési egyesülethez; szóval az egyesület egyszerűen szervezetlen. Ez volt az oka annak, hogy hold. Wosinsky sehogy sem bírta elérni óhajtását, a felolvasásoknak úgyszólván teljes rendezése a nyakába szakadt, s még mézeskalácscsal is alig bírt egy-egy felolvasót — mondjuk — becsapni. Pedig ha valaki az ébren levőnek feje alól is ki tudta varázsolni a ván- i kost, úgy akkor ö, a mi Negyünk, bizo- | nyái;a versenytárs nélkül való volt. Most, hogy ismét közeledünk a téli időszakhoz és igy a már két éven át meg- j tartott felolvasások idejéhez — amennyiben október havában már meg kell kezdeni a felolvasásokat — idején valónak látom telvetni azt az eszmét, hngy a muzeumegyesület teljesen újjászervezendő & ennek ki- folyásukép uj alapszabályok alkotandók. j Erről az újjászervezésről és alkotandó alapszabályról szólok most: Midőn ilyen ügyről van szó, első sor- ! ban is kell lenni egy alapelvuek, melyből I kiindulni kell s a mely alapelv végigvonul ; az egészen: ez pedig nem más, mint a ! munkamegosztás. Ez más szóval nem egyéb, mint az, hogy minden egyes egyesületi tag ! találja meg a hajlandóságához való közművelődési kört és minden egyes tag ebben : a körben találja meg a maga kívánságához I mért cselekvési körét. Ez ismét más szóval i nem más, mint az, hogy az egyesület működésének terhei ne egy két ember vállára j nehezüljenek és — a jövőbe is tekintve — i ne egy-két, majd csaknem kényszerűségből szereplő ember hiúságát legyezgesse, hanem vehesse ki részét mindenki, aki arra valónak érzi magát és van benne buzgóság. Azt hiszem, hogy nem fogja rossz néven venni az olvasó közönség, ha ebben az irányban részletesebb tervvel lépek fel, amit annak idején a muzeumegyesület választmányának és közgyűlésének is elő fogok terjeszteni. . Szerény nézetem szerint első sorban is j a czim volna megváltoztatandó, mert muzeum- í egyesületnek éppenséggel nem muzeumegyesület és tekintve a muzeum szervezetét, meg az egyesületét is, nem is fog az lenni, tehát a czime lenue: »Tolnavármegyei közművelődési egyesület«. Ezen czimmel a homlokzaton már most a fentebb jelzett alapelvhez ragaszkodva az egyesület kebelében szakosztályok volnának szervezendők és pedig: a) történelem és régészét, b) természettudomány, c) nyelvészet, d) zene és művészet, e) szépirodalom, f) ipar-kereskedelem, föidmivelés és gazdaság, esetleg még egyéb szakosztályok. Egyenként felsorolva a szakosztályokat, az a) pont alattiba tartoznék: a régészet, a történelem, a néprajz, a földrajz, az antro pológia és hasonló tudományok ; a b) pont alattiba tartoznék : a fizika, természetrajz, geológia; a c) alattiba tartoznék első sorban a magyar nyelv, azután a magyarral rokon nyelvek, továbbá a német, franczia, angol stb. nyelveknek művelése, vagyis akik ebbe az osztályba sorozták magukat, az általuk kitűzött időben ezeken a nyelveken társalognak és képzik önmagukat; a d) pont alattiba tartoznék a zene művelése, a festészet és rokon művészet, melynek körében esetleg egy egyesületi zenekar is szervezhető lenne; az e) pont alattiba tartoznék a költészet és prózai irodalpm s ennek rokon ágai; végül az f) pont alá tartoznék az ipar és kereskedelem, föidmivelés és gazdaság minden ága, mint gyakorlati tudományok. Ezeket a szakosztályokat természetesen csak úgy lehet megalakítani, ha minden egyes egyesületi tag foglalkozásának, hajlandóságának leginkább megfelelő szakosztályba — esetleg nemcsak egy, de több olyan szakosztályba lép, melyben képzettségénél fogva szerepelhet is. Az egyes szakosztályok maguk választanák a szakosztály elnökét és titkárát; meghatározott napokon összejövetelt, üléseket tartanának, melyben az osztály körébe tartozó tudományágak felett eszmecserét, társalgást folytatnának; a nyelvészeti üléseken német, frauezia vagy angol nyelven társalognának, a zenei és művészeti üléseken zenei gyakorlatokat végeznének, művészeti kérdéseket vitatnának meg egymás között és igy tovább, az osztályok természete szerint továbbá elintéznék saját osztályügyeiket, megállapodnának abban, hogy midőn az Illető osztályra kerül majd a sor, kicsoda és miről fog tartani felolvasást. Az igy szervezendő szakosztályok azután úgy illeszkednének be az egyesület általános igazgatásába, hogy az egyesületnek mint testületnek tisztviselőin kívül, a szakosztályok elnökei és titkárai is a választmánynak hiva'alból tagjai lennének.’ Ez a tisztviselői kar — mely bizonyára az egyes szakosztályok Ugybuzgó és szak- fértiaiból fog állani — intézné azután a fel - olvasásokát, ismeretterjesztő előadásokat stb. Ez a testület állapítaná meg közös ülésen a felolvasások sorrendjét, a szakosztályok sorba osztásával egy-egy időszakra, viszont mielőtt az illető osztályra kerülne a sor, az illető osztály elnöke és titkára az osztályt ülésre hívnák és megállapodnának egyrészt a vállalkozó felolvasó személyében és esetleg a felolvasás tárgyában is, hogy a felolvasások változatosak legyenek. Magáit a felolvasást pedig mindig az illető osztály elnöke és titkára rendeznék. Továbbá ugyancsak az egyesület mint testületnek a mondott tisztviselőkön kívül a nem tisztviselő választmányi tagjait a közgyűlés választaná ugyan, de a szakosztályok ajánlatára, vagyis minden szakosztályból két- két tag lenne beválasztandó s erre nézve a szakosztályok 4—6 tagot ajánlanának. így első sorban is lenne egy erőteljes, ügybuzgó választmány, mely a szakosztályok java eyői bői létesülne, kik egyúttal szakférfiak is, a kik érdeklődnek a maguk osztályának ügyei iránt s azokat az együttes választmányi üléseken előbbre vinni igyekeznek. Másrészt ilyen szervezés mellett a tagok gyűjtése sem lenne olyan nehéz, mint egyébként, mert minden egyes tag megtalálná érdeklődésének megfelelő körét, hol eszmecserét folytathat, vitatkozhatik, irodalmi munkásságot is kifejthet, működhetik, az egyesület ügyeibe a szakosztály keretében beleszólhat, a választásokba befolyhat, mert két tisztviselő és
