Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-09-14 / 37. szám

Szekszárd, III. évfolyam. 37. szám. Kind óh ivat a!: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hir­Szombat, 1907. szeptember detések ide küldendők, HIRDHTBSHK legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj ístván-utca5 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő fisszes közlemények, ELŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., felévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDÉKÉIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. Közművelődésünk. ni. Muzeumegyesületünk mai szervezete olyan, hogy első sorban is nem tudjuk hova tenni, mert a czime szerint „Tolnavármegyei muzeumegyesület“, az lett volna a főhivatása, hogy, mint a hazai többi közművelődési egye­sületek, vagy maga az egyesület létesíti a múzeumot és fenn is tartja, vagy legalább is a muzeum valamelyik osztályát létesíti és tartja fenn. Tudvalevőleg sem egyik, sem másik hivatását nem teljesítette és nem is teljesiti s mivel a hazai liasonló'egyesületek éppen ellen­kezőleg működnek, a Múzeumok és Könyv­tárak országos főfelügyelősége, mint felettes hatóság ezen társegyesületek működéséhez képest a mi muzeumegyesületünket is ugyan­ilyennek tekintette, rendeletéit hold. Wosinsky Mór idejében több Ízben az egyesület elnök­ségéhez intézte, és minden évben felkivánta az egyesület zárszámadását és költségvetését -Ezt a fogalomzavart csak a múlt évben sike­rült eloszlatni és meggyőzni a muzeum felet­tes hatóságát, hogy a mi muzeumegyesületünk a múzeumnak egyetlen osztályát sem létesí­tette és nem is tartja fenn, a múzeumot sem segélyezi rendszeresen. Igaz, hogy ha akarta volna is, nem tehette; mikor hold. Székely Ferencz volt egyesületi titkár után az egyesület engem tisztelt meg a titkári állással, azóta minden évben felvettem az egyesület költségvetésébe 400— 600 koronát a muzeum segélyezésére, de sajnos, ebből az összegből a muzeum rendszerint vagy csak néhány koronát, vagy egyátalán semmit sem látott, mert a tagok egyre fogytak s a tagdijakból minden évben kevesebb folyt be, a hátralék meg egyre nagyobb lett. Mivel az egyesület igy már alakulásá­tól kezdve nem volt szerves összefüggésben a múzeummal s ez irányban rendszeres hiva­tást nem teljesített, az utóbbi években már elodázhatlan volt, hogy az alapszabályba fel­vett czélok közül legalább a közművelődés terjesztését karolja fel. így kezdte meg bold. Wosinsky Mór e sorok Írójának segédkeze sével az ismeretterjesztő felolvasások soro­zatát a legutóbbi két téli időszak alatt. ■Az első időszak valééággal a k'nlódások szaka volt. Kárba veszett Wosinskynak min den reábeszélő képessége és kitartó buzgó sága. Segítségünkre senki se jött, a helybeli közönség köréből alig lehetett fogni egy két felolvasót s igy a felolvasások rendezése, az előadások megtartása, képek és szöveg be­szerzése tisztán két ember vállára nehezült. A második téli időszaknak első fele hasonló kínlódással kezdődött; nagy nehezen azonban végre sikerült Wosinskynak néhány helybeli urat a felolvasásra felbuzdstani, ezenkívül Ács Lipót főgimn. rajztanár vállalkozott a vetítéshez való képek beszerzésére, illetve a beszerzés körül való levelezésre. így azután hárman igyekeztünk azon, hogy a felolvasá­sok félbe ne maradjanak és legalább annyi jövedelem lehessen, amennyi a kész kiadá­sokat fedezi az ingyenes felolvasások kiadá­saival együtt, de a helyzet igy sem sokkul javult, mert bizony több Ízben azon a ponton állottunk, hogy kellő érdeklődés hiányában beszüntetjük a felolvasásokat egyszersmin- denkorra. Hogy az egyesületnek sem a muzeum segélyezése, sem pedig a közművelődés ter­jesztésére irányuló működése nem sikerült eddig úgy, amint kellett volna, annak oka egyedül a muzeumegyesület alapszabályában rejlik. Ez az alapszabály annyira tágkötü, a működési czélokat nagy kontúrokban mint­egy csak érintve annyira kezdetleges, hogy ennek keretében megfelelő működést kifejteni lehetetlen. Bárki olvassa el figyelemmel, cse kély változattal minden falusi olvasókör alap­szabályában ugyanezt találja. Ez az igazán kezdetleges sablonszerüség sehogy sem méltó egy vármegyére kiterjedő közművelődési egye­sülethez; szóval az egyesület egyszerűen szervezetlen. Ez volt az oka annak, hogy hold. Wosinsky sehogy sem bírta elérni óhajtását, a felolvasásoknak úgyszólván teljes rendezése a nyakába szakadt, s még mézeskalácscsal is alig bírt egy-egy felolvasót — mondjuk — becsapni. Pedig ha valaki az ébren levő­nek feje alól is ki tudta varázsolni a ván- i kost, úgy akkor ö, a mi Negyünk, bizo- | nyái;a versenytárs nélkül való volt. Most, hogy ismét közeledünk a téli időszakhoz és igy a már két éven át meg- j tartott felolvasások idejéhez — amennyiben október havában már meg kell kezdeni a felolvasásokat — idején valónak látom tel­vetni azt az eszmét, hngy a muzeumegyesü­let teljesen újjászervezendő & ennek ki- folyásukép uj alapszabályok alkotandók. j Erről az újjászervezésről és alkotandó alapszabályról szólok most: Midőn ilyen ügyről van szó, első sor- ! ban is kell lenni egy alapelvuek, melyből I kiindulni kell s a mely alapelv végigvonul ; az egészen: ez pedig nem más, mint a ! munkamegosztás. Ez más szóval nem egyéb, mint az, hogy minden egyes egyesületi tag ! találja meg a hajlandóságához való köz­művelődési kört és minden egyes tag ebben : a körben találja meg a maga kívánságához I mért cselekvési körét. Ez ismét más szóval i nem más, mint az, hogy az egyesület műkö­désének terhei ne egy két ember vállára j nehezüljenek és — a jövőbe is tekintve — i ne egy-két, majd csaknem kényszerűségből szereplő ember hiúságát legyezgesse, hanem vehesse ki részét mindenki, aki arra valónak érzi magát és van benne buzgóság. Azt hiszem, hogy nem fogja rossz né­ven venni az olvasó közönség, ha ebben az irányban részletesebb tervvel lépek fel, amit annak idején a muzeumegyesület választ­mányának és közgyűlésének is elő fogok terjeszteni. . Szerény nézetem szerint első sorban is j a czim volna megváltoztatandó, mert muzeum- í egyesületnek éppenséggel nem muzeumegye­sület és tekintve a muzeum szervezetét, meg az egyesületét is, nem is fog az lenni, tehát a czime lenue: »Tolnavármegyei köz­művelődési egyesület«. Ezen czimmel a homlokzaton már most a fentebb jelzett alapelvhez ragaszkodva az egyesület kebelében szakosztályok volnának szervezendők és pedig: a) történelem és régészét, b) természettudomány, c) nyelvé­szet, d) zene és művészet, e) szépirodalom, f) ipar-kereskedelem, föidmivelés és gazdaság, esetleg még egyéb szakosztályok. Egyenként felsorolva a szakosztályokat, az a) pont alattiba tartoznék: a régészet, a történelem, a néprajz, a földrajz, az antro pológia és hasonló tudományok ; a b) pont alattiba tartoznék : a fizika, természetrajz, geológia; a c) alattiba tartoznék első sorban a magyar nyelv, azután a magyarral rokon nyelvek, továbbá a német, franczia, angol stb. nyelveknek művelése, vagyis akik ebbe az osztályba sorozták magukat, az általuk kitűzött időben ezeken a nyelveken társa­lognak és képzik önmagukat; a d) pont alattiba tartoznék a zene művelése, a festé­szet és rokon művészet, melynek körében esetleg egy egyesületi zenekar is szervez­hető lenne; az e) pont alattiba tartoznék a költészet és prózai irodalpm s ennek rokon ágai; végül az f) pont alá tartoznék az ipar és kereskedelem, föidmivelés és gazdaság minden ága, mint gyakorlati tudományok. Ezeket a szakosztályokat természetesen csak úgy lehet megalakítani, ha minden egyes egyesületi tag foglalkozásának, hajlandósá­gának leginkább megfelelő szakosztályba — esetleg nemcsak egy, de több olyan szak­osztályba lép, melyben képzettségénél fogva szerepelhet is. Az egyes szakosztályok maguk válasz­tanák a szakosztály elnökét és titkárát; meg­határozott napokon összejövetelt, üléseket tartanának, melyben az osztály körébe tar­tozó tudományágak felett eszmecserét, tár­salgást folytatnának; a nyelvészeti üléseken német, frauezia vagy angol nyelven társa­lognának, a zenei és művészeti üléseken zenei gyakorlatokat végeznének, művészeti kérdé­seket vitatnának meg egymás között és igy tovább, az osztályok természete szerint to­vábbá elintéznék saját osztályügyeiket, meg­állapodnának abban, hogy midőn az Illető osztályra kerül majd a sor, kicsoda és miről fog tartani felolvasást. Az igy szervezendő szakosztályok az­után úgy illeszkednének be az egyesület általános igazgatásába, hogy az egyesületnek mint testületnek tisztviselőin kívül, a szak­osztályok elnökei és titkárai is a választ­mánynak hiva'alból tagjai lennének.’ Ez a tisztviselői kar — mely bizonyára az egyes szakosztályok Ugybuzgó és szak- fértiaiból fog állani — intézné azután a fel - olvasásokát, ismeretterjesztő előadásokat stb. Ez a testület állapítaná meg közös ülésen a felolvasások sorrendjét, a szakosztályok sorba osztásával egy-egy időszakra, viszont mielőtt az illető osztályra kerülne a sor, az illető osztály elnöke és titkára az osztályt ülésre hívnák és megállapodnának egyrészt a vál­lalkozó felolvasó személyében és esetleg a felolvasás tárgyában is, hogy a felolvasások változatosak legyenek. Magáit a felolvasást pedig mindig az illető osztály elnöke és tit­kára rendeznék. Továbbá ugyancsak az egyesület mint testületnek a mondott tisztviselőkön kívül a nem tisztviselő választmányi tagjait a köz­gyűlés választaná ugyan, de a szakosztályok ajánlatára, vagyis minden szakosztályból két- két tag lenne beválasztandó s erre nézve a szakosztályok 4—6 tagot ajánlanának. így első sorban is lenne egy erőteljes, ügybuzgó választmány, mely a szakosztályok java eyői bői létesülne, kik egyúttal szakférfiak is, a kik érdeklődnek a maguk osztályának ügyei iránt s azokat az együttes választmányi ülé­seken előbbre vinni igyekeznek. Másrészt ilyen szervezés mellett a tagok gyűjtése sem lenne olyan nehéz, mint egyébként, mert minden egyes tag megtalálná érdeklődésének megfelelő körét, hol eszmecserét folytathat, vitatkozhatik, irodalmi munkásságot is ki­fejthet, működhetik, az egyesület ügyeibe a szakosztály keretében beleszólhat, a válasz­tásokba befolyhat, mert két tisztviselő és

Next

/
Thumbnails
Contents