Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-01-26 / 4. szám

I 907. január 26

KÖZÉRDEK

ó

Csak ruég pár szót. Váralja nemzeti missiót teljesít. Körűi van véve német ajkú falvaktól. Ez a központ. Innen árad ki a magyar sió. Innen sugárzik széf a magyar értelmesség és nemzeti szellem. Az a templom is, amit a reformátusok most fognak épi'eni, a magyar nyelvnek, a nemzeti szellemnek és érzelemnek lesz egyik erős bástyája. Ezt a magyarságot gyengíteni lehetett talán a régen kimúlt Bacb-rendszernek, de nem lehet a nemzeti kormánynak a kultúrpolitikája.

Ez okokból járult a váraljai küldöttség alispán ur elé, kérve a közig, bizottság határozata alóli feloldást. Én pedig ajánlom e sorokat az intéző körök szives figyelmébe.

Váralja, 1907. január 19.

Dőczy József

református lelkész.

Tűzrendészetünk.

Irta: Bajó János

vármegyei árvaszéki ülnök és képesített tüzoltótiszt.

(Folytatás.)

Legfontosabb eltérés magának a tűzoltóságnak szervezete, felszerelése és kiképzése tekintetében van-a szabályrendelet és tervezet között.

Nézzük tehát, hogy e téren minő tény leges állapotokat találunk a szabályrendelet végrehajtásán .k ez idő szerinti állapotában s ezzel kapcsolatban a tűzoltóságok minő eredménnyel működnek.

A szabályrendelet első sorban — az önkéntes tűzoltó egyletek létesítését a hatóság és társadalom fontos feladatának jelentve ki — kimondja, hogy az önkéntes tűzoltóság egyleti alapon szervezkedik, szol gálatát alapszabályai szerint teljesiti. Malmost — figyelembe véve, hogy ti tűzrendészed kormányrendelet azon községekben, hol legalább 95 alkalmas egyén jelentkezik, az önkéntes tűzoltó egyletet megalakitandónak mondja ki, — megalakul az önkéntes tűzoltó egylet, legtöbbször sablonszerű alapszabályokkal, választ elnököt, fő-, al- és szakaszpa rancsnokokat, megalkotja—néha— külön szolgálati szabályzatát, — s van a községnek tűzoltósága.

De milyen ez a tűzoltóság a legtöbb esetben ?

A mi legelősször is szembetűnő: van egyenruhája; e tekintetben ma már az országos tűzoltó szövetség működésének hatása alatt — melynek kötelékébe a legtöbb önkéntes tűzoltóság ma már belépett — egyminden szervét elárasztja: általános gumókor keletkezik, mely magas lázak kíséretében igen rohamosan véget vet az életnek. Szerencsére, jez elég ritka dolog, bár a veszélye mindenkinél fennforog, aki bárhol is, valami lappangó, gümőkóros góczot rejteget testében.

Gyakoribbak a csontok, ízületek, mirigyek, .a vesék, mell és hashártyának gümőkóros gyulladásai, bár ezek is elég gyakran nem mint helyi betegségek válnak halálossá, hanem azáltal, hogy a tüdőket fertőzve. végeredményükben tiidőuészre vezetnek. Viszont a gége gümőkórja, a gégesor uadás és a belek tuberkulózisa rendesen a már fennálló tüdővész szövődményeit képezik és a felköhögött, illetőleg lenyelt bacillusgazdag köpet fertőzésének az eredményei. Legveszedelmesebb az agy hártyák gümős gyulladása, ami nem ritkán rohan meg teljesen egészségesnek látszott fiatal egyéneket s amelyből jóformán soha, vagy csak igen kivételes, szórvángos esetben van felépülés.

öntetiiség annyira-menyire vau; de még mindig nem teljes. Ugyanígy áll a dolog a rangjelzés lekintetében is.

Van egyéni és csapat-felszerelése; az előbbi a legtöbb esetben szintén czélszerü, az utóbbi azonban még mai nap is hiányos. E tekintétben csak a nyomótömlőket említem fel, melyek nem hogy az előirt mennyiségben megvolnának, de még a legtöbbször szükséges mennyiségben sincsenek meg. (A kon krét adatokat — idevonatkozólag — lesz módomban később felemlíteni.)

Tart azután az önkéntes tűzoltó testület gyakorlatokat. Ehhez a tagokat kürtszó által hívja össze. Kürtöst persze nehezen lehet kapni, mert nem mindig vau kiszolgált katona a községben a ki a katonaságnál kürtös volt. Ha azonban kürtös mégis akad, ez a legtöbb esetben a katonai gyülekező jelet fújja a tűzoltók gyülekezéséhez Hát ebből nem is származik nagy baj, ha a községben katonaság — akár hely őrségben, akár átvonulásban — nem tartózkodik. Do mi történik akkor, ha a községben katonaság vau? Vagy a kürtös inás jelet fú, természetesen olyat, melyet tud, melyet a katonaságnál megtanult; s akkor előfordulnak olyan esetek, hogy a tűzoltók gyülekeznek egy olyan jelre, mely a kiszolgált katonák előtt a tűzoltóságot nevetségessé teszi, pl arra a jelre, mely a lovasságnál az abrakolási időt jelzi.

Hogy pedig a gyakorlat miből áll, — el lehet gondolni. — A gyakorlatra szánt idő legnagyobb részét lefoglalja a csapat szabadgyakorlata, vagyis a katonai rendgyakorlat; egyfelől azért, mert ennek vezényléséhez értő kiszolgált katonai altiszt a csapatban legtöbbször van, másfelől pedig azért, mert a tűzoltóságnak sokkal hamarább nyílik alkalma temetkezéseknél, körmenetnél stb. való megjelenésre, s a közönség előtt ily alkalmakkor többször van módjában szerepelni, mint tüzeseteknél; s a közönség az dy szereplést jobban megtudja bírálni, mint azt, hogy a tűzoltóság oltáskörüli eljárásában van e szakszerűség, a rendelkedésre álló gépek és erők szakszerűen felhasználtatnak-e ?

A testület parancsnokául pedig megváló sztatik egy — a legtöbb esetben szakismerettel alig biró — helyi nagyság. Ez ugyan kevesebb baj ott, a hol még egy szakértő alparancsnok vagy szakaszparancsnok van, mert ez esetben a parancsnoki kellékek — két személyben ugyan, de mégis — megvannak. Feltétlenül helyes, hogy a parancsnok a községben már polgári állásánál fogva is tekintélylyel biró egyén legyen, ki — mint ilyen — a testületnek is tekintélyt szerez;

Sajnos, hogy e többi tuberkolotikus [ betegségekről nincsenek statisztikai tábláza- 1 taink. Egyedül Svájczra vonatkozólag tudjuk az ezekben elhaltak számát E táblázatból kitűnik, hogy e bajok főleg az élet első éveiben, illetőleg a fiatalabb korban gyakoriak, mig a tüdővész inkább a későbbi és pedig a 20-tól 50-ig terjedő, legjava, munkabíró korban pusztít. Ebben gyökerezik óriási gazdasági jelentősége is! A táblázat végösszegét véve, az egyéb gümőkóros bántalmakból eredő halálozások a tüdővész okozta halálozásoknak körülbelül egy negyedrészét teszik ki, talán még többet is, ha meggondoljuk, hogy a halál oka I nem ritkán felderítetlen marad s hogy a szervezet gümős fertőzésére milyen bőséges az alkalom.

Folytatjuk.

de ily esetben legyen neki egy segítő társa, egy szakértő parancsnok! A hol [»miig dyen nincs, ott az önkéntes tűzoltóságnak hasznát, előnyét alig lehet tapasztalni, ha komoly munka elé állittatik.

De tegyük fel, hogy az önkéntes tűzoltóság hivatásának minden tekintetben megfelel (van ilyen is!), mégis megtörténik, hogy vész esetén alig-alig képes eredményt felmu tatni.

Nézzük csak miért ?

Elsősorban is hiányos a tűzjelzés. Szabályrendeletünk szerint köteles mindenki, a ki észreveszi, a tüzet azonnal jelezni; s ha nem jelzi, talán azért, mert a szabályrendelettel megszabott kötelezettségét nem teljesiti, tehát kihágást követ el, büntetve lesz ? Dehogy ; sőt nem is büntethető, mert egyáltalában nincs — és nem is lehet — ellene bizonyiték ! Kell tehát olyan intézkedésről, olyan felszerelésről gondoskodni, hogy a tűzjelzés okvetlen és gyorsan megtörténjék. E czélból a helyi viszonyoknak megfelelően részletes intézkedés veendő fel a községi szabályrendeletekbe, milyenek pl. a tüzörök kirendelése, telefon stb. Legyen a tűzjelzés általában olyan, hogy általa a község összes lakossága-értesüljön a tűzről, s már magából a tűzjelzésből megállapíthassa a lakosság, de különösen a tűzoltóság és a fogattulajdonosok, hogy a tűz a község bel- vagy külterületén, vagy szomszédos községben van-e ? Küzveszély esetére pedig más jel állapittassék meg.

Másodsorban nem áll a tűzoltóság rendelkezésére fogat az oltószereknek a tűzhöz szállítására, még kevésbé a tűzoltóságnak szállítására. Vau ugyan néhány község, hol I—2 pár lovat tartanak a községi fuvarok ellátására, s ezen fogatok — ha éppen vidéken nincsenek — szállítják a tűzoltó szereket a tűzhöz; de ha ezen fogatok vidéken vannak elfoglalva, akkor a helyzet ezen községekben sem jobb, mint az olyan községekben, a hol ily fogatok egyáltalán nincsenek A* ily községekben legtöbbször a késedelmes tűzjelzés után indul el a községházától az ügyeletes rendőr fogatot keresni, s ha a tű* nappal s a nagyobb mezei munka idején van, fogatot alig-alig talál s bizonyára későn; s ez a — legtöbb esetben fáradt — fogat akkor fog a tűzhöz érkezni a fecskendővel, a mikor már a fecskendőt csak a földön heverő zsarátnok eloltására lehet használni ; erre a czélra pedig a fecskendő beszerzésére fordított költség egészen kárba veszett kiadás Az ily községekben azután dijjazni szokták a tűzhöz oltószerek szállításával elsőbben érkező fogatokat, de bizony ennek daczára sem érnek a szerek elég korán a tűzhöz. Fogatoknak állandóan a szertár mellett készletben tartása az egyedüli mód a szereknek a tűzhöz való gyors szállításához ! A szerek szállításában néhány perez késés kiszámithatlan kárt okozhat! Ha a fecskendőt néhány perczczel előbb működésbe hozhatjuk, sokszor száz ezreket menthetünk meg !

Harmadsorban nem áll rendelkezésre kellő időben és kellő mennyiségben az oltáshoz szükséges viz. Erre vonatkozólag már fentebb említettem a szab. rendelet intézkedéseit (házaknál egy hl. vízkészlet, közkutak stb.) kapcsolatban a tervezet intézkedéseivel (folyókhoz lejárók, kisebb fogóknál duzzasztók építése, földalatti víztartót stb.)

Negyedsorban — miután az önkéntes tűzoltók az oltószerek taktikus kezelésével vannak elfoglalva — az önkéntes tüzoltókbói ritkán kerül nyomó legénység a nyomó rudak mellé, hacsak számuk a 100-at meg nem haladja (Vármegyénkben egy önkéntes egylet tagjai sincsenek 100 on felül). Tapasztaa farsangi újdonságok: báli keztyük, harisnyák, zsebkendők, álarezok, legyezők, szalagok, csipkék óriási választékban.

FEKETE H060 rövidáru-, disz- és játékáru üzletében Szekszárd, Kaszinó-bazár.