Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-01-26 / 4. szám

4 KÖZÉRDEK 1907. január 26. lásból mondhatom, hogy oly községekben, a hol önkéntes tűzoltóság van, mindent, te­hát nemcsak a fecskendők működésben tar­tását, hanem a viahordást is az önkéntes tűzoltókra hízzák. Összecsoportosul ugyan a tűznél a nép, de házi tűzoltó szereit otthon hagyja, vizhordó edényét magával nem hozza: nem az oltási igyekezet viszi a tűz színhelyére, hanem a látváuyosság csalja oda : ha azután karhatalommal a uyomó rudak mellé állittatik, minden gondolata abban ösz- pontosul, hogyan szökhessen el onnét; hogy pedig a felváltáshoz szükséges emberek, akár karhatalommal is, a nyomó rudak mellé állít­hatók legyenek, arra már alig van lehetőség, mert nincs senki, a ki felett a karhatalom rendelkezzék ; a lakosság a tűztél eltávozik, kellő időben lemondván még a látványosság­ban való gyönyörködésről is. Míg aztán a lakosság karhatalommal ismét a tűzhöz terel- tetik, addig a fecskendő áll, a tűz pedig terjed- tovább, s a tűzoltóságnak szemére ve­tik tehetetlenségét. Meg kell még ötödsorban említenem, hogy legtöbb helyen az önkéntes tűzoltóság a községtől szubvencziót kap; s ha ez az összeg relative soknak látszik is, abszolúte soha sem sok, mert nem elég; a tűzoltóság fejlődése (szerek javítása, uj szerek beszer­zése stb.) pedig megakad. A község ilyen­kor azt hiszi, hogy a szubvenczió megadá- ; sával a tűzrendészet körüli minden kötelezett- j ségének eleget tett, s ezt még azzal is meg- [ dokumentálja, miszerint községi tűzrendészed szabályrendeletébe felveszi, hogy a tűzoltó ság tűzvész alkalmával a fecskendőhöz szál­lított vizet hektóliterenként meg is tartozik fizetni. Hogy azután az a hektoliter csak 40—50 liter, azt ugyan a tűzoltóság észre ne vegye; mert ekkor vizet nem kap. Viz nélkül pedig nem működhetvén, könnyen megkapja a károsult vagy fenyegetett féltől a megrovást, hogy a község pénzét haszon­talanul elkölti. De meg a községi szab. ren­delet ilyen rendelkezése derogál a a vm. tűz­rendészet! szabályrendelet 25. § ában foglalt azon intézkedésnek is, hogy a községnek összes lakossága köteles a tűznél oltószerei­vel, fogataival megjelenni s az oltásban közre­működni; már pedig fogatokkal legfőképpen a vizhordás által lehet az oltásban résztvenni, s ezen általános kötelezettséget a viz hektó- literenként való megfizetésének kimondásával megszűntetni, vagy legalább is leszállítani nem lehet. Végül még felemlitendőnek tartom, hogy az önkéntes tűzoltók közül — különösen na gyobb községekben — a legtöbb esetben privát foglalkozásuk miatt aránylag kevesen jelennek meg a tűznél, lehet mondani: az öszlétsEámnak alig 30—40 perczentje. A na­gyobb községekben ugyanis az önkéntes tűz­oltók legnagyobb része iparos Begédek; ha tubát munka napon tűz üt ki, az ily tűzoltó kész anyagi veszteséget szenved, ha a tűznél megjelen. S lehet-e ekkor vele szemben szi­gorúan eljárni ? Lehet, de ekkor megszűnik önkéntes tűzoltó lenni, a testületből kilép, s a kilépésben nem egy bajtársa követi; a tes­tületi tagok száma fogy, s a tűzoltóság csak papiron lesz meg, legalább is addig, mig a községi tűzrendészed szabályrendelet átala­kításával a kötelezett tűzoltóság felállittatik. Nézzük most már a létező állapotokat az olyan községekben, a hol kötelezett tűzoltó­ság van. Vármegyei szabályrendeletünk szerint: a mely községben önkéntes tűzoltóság nincs, ott dijjazott vagy köteles tűzoltóságot tarto­zik a község létesíteni. Dijjazott másként hivatásos tűzoltóság vármegyénkben nincs ; erről tehát, mikor vár­megyénk tényleges tűzrendészed állapotát taglalom, nem beszélhetek. De már a kötelezett tűzoltóságokról, tekintettel arra, hogy vármegyénkben csak 25 az önkéntes tűzoltó egyletek száma, mig 98 községben kötelezett tűzoltóságnak kellene lenni, kétségtelenül beszélnem kell. Szabályrendeletünk szerint a kötelezett tűzoltóság a 20—40 éves férfi lakosok sorá­ból alakítandó, s szervezete a község által szabályrendeletileg határozandó meg. A vm. szabályrendelet ezen szervezet tekintetében irány elveket nem foglal magában, pedig már czimének megfelelően (Szabályrendelet a községi tűzrendészed szabályrendeletek irány elveiről) ily elveket meg kellett volna állapítania. — Folytatjuk — Ál m. kir. adóhivatalok tiszti­karának sérelmei. A tolnamegyei kir. adóhivatalok tiszti­kara az orsz. bizottság felhívása folytán a a, szekszárdi kir. adóhivatal helyiségében f. hó 20 án meleg érdeklődéssel tartotta meg értekezletét. A vidéki adóhivatalok küldöttei szép számmal jelentek meg az értekezle­ten, melynek egyedüli tárgya volt, hogy a pénzügyi közigazgatás eme mondhatni, leg­mostohább sorsban részesült tisztviselői, jog­talan sérelmeiknek orvoslására az utat, módot megvitassa s hogy az ország összes adó­hivatali tisztikarával egy zászló alá csopor­tosulva, panaszos helyzetüket a kormánnyal megismertessék. Jövőben kimerítőbben foglalkozunk méltányos ügyükkel, most csak vázlatában közöljük a pontokat, melyeket az adóhivata­lok tisztikara a kormány elé terjeszt, ahol azoknak kegyes támogatását bizton reméli. A tolnamegyei kir. adóhivatali tiszt­viselők értekezlete a következő határozato­kat hozta: 1. Kívánjuk a status rendezést és pe­dig: a) az adótáruokok valamennyien a VIII., b) az ellenőrök és segédek a IX., c) az* adótisztek telesen a X. és XI. fizetési osztályba Boroztassanak. 2 Kívánjuk, hogy rendeltessék be a pénzügyminisztérium és pénzügyigazgató- ságboz egy-egy adótárnok az adóhivatali ügyek előadójául és a rovancsolások meg- ejtésére. Ezen állások a VII. fizetési osz­tályba Boroztassanak. 3. Kívánjuk a szolgálati pragmatikát. 4. Kívánjuk a vasár- és ünnepnapi pénzkezelés megszüntetését. 5. Kívánjuk, hogy az adótárnokok kapjanak bizonyos személyi pótlékot, mint más hivatalvezetők. (5. Kívánjuk, hogy minden adóhivatal az országos bizottság által szerkesztendő memorandumot adja át a saját orszgy. kép­viselőjének. 7. Kivánjuk, hogy a teljes nyugdíjra való igény 35. évben állapíttassák meg, mi­ként az Ausztriában is behozatott. urnák veszedelmes és káros tervei ellen. Ugyanezen értelemben felhívást bocsát ki az összes karfásakhoz, melyben még arra ,s felhívja őket, hogy az itt elősoroltak onos- lása czéljából egy jegyzői kongresszusnak mielőbbi megtartását sürgessék, aminek össze­hívására e közgyűlés az országos jegyzői egyesület - vezetőségét egyidejűleg telken. Készséggel közöltük a hozzánk beküldött határozatot, bár a völgységi járási jegyzői egylet fenti határozatának közhírre tetei e után az ügyről illetékes helyen kérdezősköd­tünk s felhatalmazást kaptunk annak ki­jelentésére, hogy a Községi Közlöny értesü- lése téves. Jegyzői nyugdij t ftlasztmányi tagok. A községi jegyzők nyugdíjalapjára felügyelő választmány tagjaivá az illető járás jegyzői részéről megválasztattak : a völgységi járás­ban Lovászi/ Gábor nagymányoki, a simon- tornyai járásban Kliines Antal hogy eszi, a tamási-i járásban Cholnoki/ Lajos ozoiai, <i dombóvári járásban Illés Gyula döbröközi főjegyzők. HÍREK. — Selyemgyárunk dicsérete. Mezössp földmivelésüffvi államtitkár f. hó 23 án KÖZSÉGI ÜGYEK. Községi jegy íök mozgalma. A Községi Közlöny deczemher 23 diki számának egy vezérczikke a telekkönyvi reformmunkálatok ügyében az igazságügyminisztériumban tartott szaktanácskozásról azt irta, hogy kiszivárgott hir szerint „a telekkönyvi beadványokra ki­mondják az ügyvédi és közjegyzői kényszert, sőt az igazságügyi miniszter arról is törvényt szándékozik alkotni, hogy állami hatóságok­hoz intézett beadványt csakis ügyvéd vagy kir. közjegyző szerkeszthet.“ Vármegyénk völgységi járási jegyzői egyesületének Bony- hádon f. hó 16-án tartott közgyűlése e hir alapján országos mozgalmat indított. A köz­gyűlés az elhangzott tiltakozó felszólalások után a következő határozatot hozta: „Meg­döbbenéssel veszi tudomásul a közgyűlés az igazságügyminiszter urnák nemcsak reánk, de főleg a falusi nagyközönség érdekeire fel­tétlenül káros és veszedelmes terveit s tekin­tettel az idő rövidségére — amennyiben hal­lomás szerint ebből még e tavaszszal törvény lesz -— felkéri a sajtót, hogy a megszo­kott jóindulattal foglaljon azonnal állást ez ügyben, mert hisz nemcsak egy 7000 lelket számláló testület jogos kívánságairól, hanem főleg az ennek vezetésére bizott nagyközön­ség fontos érdekeiről van szó. Egyben felkéri a kerület országgyűlési képviselőjét, hogy szintén foglaljon állást jogos és közérdekű mozgalmuk mellett s az igazságügyminiszter I Béla földmivelésügyi államtitkár f. hó 23 án megtekintette a szekszárdi selyemgyárat s ez őt kisérő Bezerédj Pál miniszteri meg­hatalmazott előtt elragadtatással nyilatkozott a gyárban látottak felől. Az államtitkár és a kíséretében levő urak részére Bezerédj Pál Hidján ebédet adott. — Az udvarnagy ebédjén. Appomji Lajos gróf udvarnagynak József kir. herezeg és neje tiszteletére adott ebéden, vármegyénk­ből résztvett Apponi/i Sándor gróf és neje. Küldöttség Kossuth Ferencznél. -V szili—inam—hetény—dombóvári h. é. vasút érdekeltségének négy ventagu küldöttsége tisz­telgett múlt pénteken Kossuth Ferencz keres­kedelemügyi miniszternél és Szteréiuji József államtitkárnál, hogy a tervezett h. é. vasút érdekében támogatásukat kikérje. A küldött­séget Kacskovics Géza. Chernél Gyula, Szú­nyog Mihály és Hoffmann Ottó orsz. képvi selő vezették. A küldöttség kérelmét Melhard Gyula attalai esperesplébános adta elő. Kos suth Ferencz kereskedelemügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy már előzetesen informáltatta magát ez ügyben s tudja, bőgj ez a vasút szükséges és a vidékre nézve nagyfontosságu közgazdasági érdekkel hir. Kijelenti, hogy mindent, ami módjában van, el fog követni a vasút létesítése ügyében. A küldöttség lelkesen megéljenezte a minisztert. Ezután a küldöttség Szterényi József állam­titkárhoz ment, aki betegsége daczára szi vélyesen fogadta a küldöttséget. — A baja-bátaszéki vasút. A baja-háta széki vasút építésénél a földmunka erősen folyik. Minthogy azok a vasúti vonalak, amelyet az uj vonal összekötni lesz hivatva, a bátaszék dombóvári és a baja szabadkai leszek kivételével, I. ranguak, ennélfogva a baja-bátaszéki uj vonal is első rangú fővo­nalként épül és az előbb említett két vonal- szakaszt is I. rangú fővonallá fogják egyide­jűleg átalakítani. A vasút üzleti hossza 19-43 km. építési hossza, a csatlakozó váltók kö­zött mérve 18 6 km. A Duna fölött épitendő n.gv hidat négy, egyenkint 100 m. szabad­nál ássál és ezekhez csatlakozó három, egyen­5°--a' SZabadny.ilással> vagyis az áthi­dalást ooO m. össznyilással tervezi az építéssel megbízott Slick féle vasöntöde és gépgyár l. t. A 100 ineteres nyílásokon a hajóközle- kedes akadálytalan lebonyolitása érdekében alsó pályáju vasszerkezeteket fognak alkal­mazni o yképen, hogy a vasszerkezet alsó ele es a duzzasztott árviz színe között 65 m. szabad magasság lesz; az 50 m. nyiláso- on e en en felsőpályáju vasszerkezeteket fognak elhelyezni. Az árviz, valamint a bel­vizek levezetésére épitendő továbbá egy 30 '.,e^* , m- egy 75 m. és egy 150 m. nyílású híd, valamint egy 10 m. nyílású hid natal!!12’ m‘ ny*^su hid a Ráros­f ”) *é§uI 2 drb 1, 2 drb 1:5, 3 drb. 1 • 4 m. nyilásu áteresztő. Az ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents