Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-01-26 / 4. szám
4 KÖZÉRDEK 1907. január 26. lásból mondhatom, hogy oly községekben, a hol önkéntes tűzoltóság van, mindent, tehát nemcsak a fecskendők működésben tartását, hanem a viahordást is az önkéntes tűzoltókra hízzák. Összecsoportosul ugyan a tűznél a nép, de házi tűzoltó szereit otthon hagyja, vizhordó edényét magával nem hozza: nem az oltási igyekezet viszi a tűz színhelyére, hanem a látváuyosság csalja oda : ha azután karhatalommal a uyomó rudak mellé állittatik, minden gondolata abban ösz- pontosul, hogyan szökhessen el onnét; hogy pedig a felváltáshoz szükséges emberek, akár karhatalommal is, a nyomó rudak mellé állíthatók legyenek, arra már alig van lehetőség, mert nincs senki, a ki felett a karhatalom rendelkezzék ; a lakosság a tűztél eltávozik, kellő időben lemondván még a látványosságban való gyönyörködésről is. Míg aztán a lakosság karhatalommal ismét a tűzhöz terel- tetik, addig a fecskendő áll, a tűz pedig terjed- tovább, s a tűzoltóságnak szemére vetik tehetetlenségét. Meg kell még ötödsorban említenem, hogy legtöbb helyen az önkéntes tűzoltóság a községtől szubvencziót kap; s ha ez az összeg relative soknak látszik is, abszolúte soha sem sok, mert nem elég; a tűzoltóság fejlődése (szerek javítása, uj szerek beszerzése stb.) pedig megakad. A község ilyenkor azt hiszi, hogy a szubvenczió megadá- ; sával a tűzrendészet körüli minden kötelezett- j ségének eleget tett, s ezt még azzal is meg- [ dokumentálja, miszerint községi tűzrendészed szabályrendeletébe felveszi, hogy a tűzoltó ság tűzvész alkalmával a fecskendőhöz szállított vizet hektóliterenként meg is tartozik fizetni. Hogy azután az a hektoliter csak 40—50 liter, azt ugyan a tűzoltóság észre ne vegye; mert ekkor vizet nem kap. Viz nélkül pedig nem működhetvén, könnyen megkapja a károsult vagy fenyegetett féltől a megrovást, hogy a község pénzét haszontalanul elkölti. De meg a községi szab. rendelet ilyen rendelkezése derogál a a vm. tűzrendészet! szabályrendelet 25. § ában foglalt azon intézkedésnek is, hogy a községnek összes lakossága köteles a tűznél oltószereivel, fogataival megjelenni s az oltásban közreműködni; már pedig fogatokkal legfőképpen a vizhordás által lehet az oltásban résztvenni, s ezen általános kötelezettséget a viz hektó- literenként való megfizetésének kimondásával megszűntetni, vagy legalább is leszállítani nem lehet. Végül még felemlitendőnek tartom, hogy az önkéntes tűzoltók közül — különösen na gyobb községekben — a legtöbb esetben privát foglalkozásuk miatt aránylag kevesen jelennek meg a tűznél, lehet mondani: az öszlétsEámnak alig 30—40 perczentje. A nagyobb községekben ugyanis az önkéntes tűzoltók legnagyobb része iparos Begédek; ha tubát munka napon tűz üt ki, az ily tűzoltó kész anyagi veszteséget szenved, ha a tűznél megjelen. S lehet-e ekkor vele szemben szigorúan eljárni ? Lehet, de ekkor megszűnik önkéntes tűzoltó lenni, a testületből kilép, s a kilépésben nem egy bajtársa követi; a testületi tagok száma fogy, s a tűzoltóság csak papiron lesz meg, legalább is addig, mig a községi tűzrendészed szabályrendelet átalakításával a kötelezett tűzoltóság felállittatik. Nézzük most már a létező állapotokat az olyan községekben, a hol kötelezett tűzoltóság van. Vármegyei szabályrendeletünk szerint: a mely községben önkéntes tűzoltóság nincs, ott dijjazott vagy köteles tűzoltóságot tartozik a község létesíteni. Dijjazott másként hivatásos tűzoltóság vármegyénkben nincs ; erről tehát, mikor vármegyénk tényleges tűzrendészed állapotát taglalom, nem beszélhetek. De már a kötelezett tűzoltóságokról, tekintettel arra, hogy vármegyénkben csak 25 az önkéntes tűzoltó egyletek száma, mig 98 községben kötelezett tűzoltóságnak kellene lenni, kétségtelenül beszélnem kell. Szabályrendeletünk szerint a kötelezett tűzoltóság a 20—40 éves férfi lakosok sorából alakítandó, s szervezete a község által szabályrendeletileg határozandó meg. A vm. szabályrendelet ezen szervezet tekintetében irány elveket nem foglal magában, pedig már czimének megfelelően (Szabályrendelet a községi tűzrendészed szabályrendeletek irány elveiről) ily elveket meg kellett volna állapítania. — Folytatjuk — Ál m. kir. adóhivatalok tisztikarának sérelmei. A tolnamegyei kir. adóhivatalok tisztikara az orsz. bizottság felhívása folytán a a, szekszárdi kir. adóhivatal helyiségében f. hó 20 án meleg érdeklődéssel tartotta meg értekezletét. A vidéki adóhivatalok küldöttei szép számmal jelentek meg az értekezleten, melynek egyedüli tárgya volt, hogy a pénzügyi közigazgatás eme mondhatni, legmostohább sorsban részesült tisztviselői, jogtalan sérelmeiknek orvoslására az utat, módot megvitassa s hogy az ország összes adóhivatali tisztikarával egy zászló alá csoportosulva, panaszos helyzetüket a kormánnyal megismertessék. Jövőben kimerítőbben foglalkozunk méltányos ügyükkel, most csak vázlatában közöljük a pontokat, melyeket az adóhivatalok tisztikara a kormány elé terjeszt, ahol azoknak kegyes támogatását bizton reméli. A tolnamegyei kir. adóhivatali tisztviselők értekezlete a következő határozatokat hozta: 1. Kívánjuk a status rendezést és pedig: a) az adótáruokok valamennyien a VIII., b) az ellenőrök és segédek a IX., c) az* adótisztek telesen a X. és XI. fizetési osztályba Boroztassanak. 2 Kívánjuk, hogy rendeltessék be a pénzügyminisztérium és pénzügyigazgató- ságboz egy-egy adótárnok az adóhivatali ügyek előadójául és a rovancsolások meg- ejtésére. Ezen állások a VII. fizetési osztályba Boroztassanak. 3. Kívánjuk a szolgálati pragmatikát. 4. Kívánjuk a vasár- és ünnepnapi pénzkezelés megszüntetését. 5. Kívánjuk, hogy az adótárnokok kapjanak bizonyos személyi pótlékot, mint más hivatalvezetők. (5. Kívánjuk, hogy minden adóhivatal az országos bizottság által szerkesztendő memorandumot adja át a saját orszgy. képviselőjének. 7. Kivánjuk, hogy a teljes nyugdíjra való igény 35. évben állapíttassák meg, miként az Ausztriában is behozatott. urnák veszedelmes és káros tervei ellen. Ugyanezen értelemben felhívást bocsát ki az összes karfásakhoz, melyben még arra ,s felhívja őket, hogy az itt elősoroltak onos- lása czéljából egy jegyzői kongresszusnak mielőbbi megtartását sürgessék, aminek összehívására e közgyűlés az országos jegyzői egyesület - vezetőségét egyidejűleg telken. Készséggel közöltük a hozzánk beküldött határozatot, bár a völgységi járási jegyzői egylet fenti határozatának közhírre tetei e után az ügyről illetékes helyen kérdezősködtünk s felhatalmazást kaptunk annak kijelentésére, hogy a Községi Közlöny értesü- lése téves. Jegyzői nyugdij t ftlasztmányi tagok. A községi jegyzők nyugdíjalapjára felügyelő választmány tagjaivá az illető járás jegyzői részéről megválasztattak : a völgységi járásban Lovászi/ Gábor nagymányoki, a simon- tornyai járásban Kliines Antal hogy eszi, a tamási-i járásban Cholnoki/ Lajos ozoiai, <i dombóvári járásban Illés Gyula döbröközi főjegyzők. HÍREK. — Selyemgyárunk dicsérete. Mezössp földmivelésüffvi államtitkár f. hó 23 án KÖZSÉGI ÜGYEK. Községi jegy íök mozgalma. A Községi Közlöny deczemher 23 diki számának egy vezérczikke a telekkönyvi reformmunkálatok ügyében az igazságügyminisztériumban tartott szaktanácskozásról azt irta, hogy kiszivárgott hir szerint „a telekkönyvi beadványokra kimondják az ügyvédi és közjegyzői kényszert, sőt az igazságügyi miniszter arról is törvényt szándékozik alkotni, hogy állami hatóságokhoz intézett beadványt csakis ügyvéd vagy kir. közjegyző szerkeszthet.“ Vármegyénk völgységi járási jegyzői egyesületének Bony- hádon f. hó 16-án tartott közgyűlése e hir alapján országos mozgalmat indított. A közgyűlés az elhangzott tiltakozó felszólalások után a következő határozatot hozta: „Megdöbbenéssel veszi tudomásul a közgyűlés az igazságügyminiszter urnák nemcsak reánk, de főleg a falusi nagyközönség érdekeire feltétlenül káros és veszedelmes terveit s tekintettel az idő rövidségére — amennyiben hallomás szerint ebből még e tavaszszal törvény lesz -— felkéri a sajtót, hogy a megszokott jóindulattal foglaljon azonnal állást ez ügyben, mert hisz nemcsak egy 7000 lelket számláló testület jogos kívánságairól, hanem főleg az ennek vezetésére bizott nagyközönség fontos érdekeiről van szó. Egyben felkéri a kerület országgyűlési képviselőjét, hogy szintén foglaljon állást jogos és közérdekű mozgalmuk mellett s az igazságügyminiszter I Béla földmivelésügyi államtitkár f. hó 23 án megtekintette a szekszárdi selyemgyárat s ez őt kisérő Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott előtt elragadtatással nyilatkozott a gyárban látottak felől. Az államtitkár és a kíséretében levő urak részére Bezerédj Pál Hidján ebédet adott. — Az udvarnagy ebédjén. Appomji Lajos gróf udvarnagynak József kir. herezeg és neje tiszteletére adott ebéden, vármegyénkből résztvett Apponi/i Sándor gróf és neje. Küldöttség Kossuth Ferencznél. -V szili—inam—hetény—dombóvári h. é. vasút érdekeltségének négy ventagu küldöttsége tisztelgett múlt pénteken Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternél és Szteréiuji József államtitkárnál, hogy a tervezett h. é. vasút érdekében támogatásukat kikérje. A küldöttséget Kacskovics Géza. Chernél Gyula, Szúnyog Mihály és Hoffmann Ottó orsz. képvi selő vezették. A küldöttség kérelmét Melhard Gyula attalai esperesplébános adta elő. Kos suth Ferencz kereskedelemügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy már előzetesen informáltatta magát ez ügyben s tudja, bőgj ez a vasút szükséges és a vidékre nézve nagyfontosságu közgazdasági érdekkel hir. Kijelenti, hogy mindent, ami módjában van, el fog követni a vasút létesítése ügyében. A küldöttség lelkesen megéljenezte a minisztert. Ezután a küldöttség Szterényi József államtitkárhoz ment, aki betegsége daczára szi vélyesen fogadta a küldöttséget. — A baja-bátaszéki vasút. A baja-háta széki vasút építésénél a földmunka erősen folyik. Minthogy azok a vasúti vonalak, amelyet az uj vonal összekötni lesz hivatva, a bátaszék dombóvári és a baja szabadkai leszek kivételével, I. ranguak, ennélfogva a baja-bátaszéki uj vonal is első rangú fővonalként épül és az előbb említett két vonal- szakaszt is I. rangú fővonallá fogják egyidejűleg átalakítani. A vasút üzleti hossza 19-43 km. építési hossza, a csatlakozó váltók között mérve 18 6 km. A Duna fölött épitendő n.gv hidat négy, egyenkint 100 m. szabadnál ássál és ezekhez csatlakozó három, egyen5°--a' SZabadny.ilással> vagyis az áthidalást ooO m. össznyilással tervezi az építéssel megbízott Slick féle vasöntöde és gépgyár l. t. A 100 ineteres nyílásokon a hajóközle- kedes akadálytalan lebonyolitása érdekében alsó pályáju vasszerkezeteket fognak alkalmazni o yképen, hogy a vasszerkezet alsó ele es a duzzasztott árviz színe között 65 m. szabad magasság lesz; az 50 m. nyiláso- on e en en felsőpályáju vasszerkezeteket fognak elhelyezni. Az árviz, valamint a belvizek levezetésére épitendő továbbá egy 30 '.,e^* , m- egy 75 m. és egy 150 m. nyílású híd, valamint egy 10 m. nyílású hid natal!!12’ m‘ ny*^su hid a Rárosf ”) *é§uI 2 drb 1, 2 drb 1:5, 3 drb. 1 • 4 m. nyilásu áteresztő. Az ősz-
