Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-08-24 / 34. szám
Szekszárd, III. évfolyam. 34. szám. Szombat, 1907. augusztus 24. Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Aa előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. HIRDETÉSEK legjutányonabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP AZ ORSZÁGOS M KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. HUŐpiZBTÉS : egész evre 10 kor., felévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fiit NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Bel munkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja : RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA. A kisipar jövője. A magyar kézműiparnak meglehetősen szép múltja volt, a jelene azonban tengődés s hogy lesz-e jövője, az sok mindentől függ. Az iparosok pécsi kongresszusán Szteréliyi államtitkár 2 és fél órás beszédben vázolta a jelenlegi kormány terveit s ezért a meg-' jelentek részéről lelkes óvácziókban volt része. Az államtitkár a kisipar hanyatlásának legfőbb okát abban látja, hogy későn jutottunk annak tudatára, hogy a kisipar megmentése nemzeti feladat. Akkor tehettünk volna érdekében legtöbbet, amikor az olcsó és gyors közlekedési viszonyok még nem könnyítették meg a gyári termékek széthor- dását. Senkise várja tehát ma már azt a lehetetlenséggel határos csodát, hogy a kisipart a régi formájában és eszközeivel oly erőre kapassuk, hogy az verseny és életképes legyen az olcsóbb gyári termeléssel szemben, de igenis törekedjenek arra, hogy a gyáripar kiegészítő része legyen a kisiparnak, vagyis mint Francziaország teszi : minden kisipari műhelyből nem kolosszális gyárat, de tulajdonosából középiparost kell nevelni s igy a gyárakat, mintegy deczentrali- zálni. Nálunk ma már le kell számolni azzal, hogy a kisipar tekintélyes része teljesen el gyengült s ebből a helyzetéből kiemelni újabb termelő tényezővé tenni, igen bajos. 467,298 önálló iparosüzlet közül ma már 301,075 van olyan, amely semmiféle segédszemélyzettel nem dolgozik. Mint más államoknál, nálunk is a tőke szegénységre, a kereskedelmi szervezet s a teknikai fejlettség hiányára lehet a bajok tőokát visszavezetni. A tőke szegénységen Anglia s Németország példájára a szövetkezet eszméjének kultiválásával lehet segíteni. Anglia kisipari szövetkezeteinek ma már 10 millió korona termetese van két csoportban. Németországban 229 anyag- beszerzés, 122 raktár, 70 kizárólagos raktár, 210 termelő, 206 gépműhely állott fenn 200 ezer kisiparos szövetkezése folytán. Nálunk bár a kormány minden lehetőt megtett, csak 60 szakcsoporttal 129 ipari szövetkezet alakult; az idén 1 és fél millió koronát adott a szövetkezeteknek, a gépektől eltekintve. De TÁRCZA. A vén fali óra. Üreg óra öreg korcsma falán, Száz éves is régen elmúlt talán. Itt-olt van meg rajta még a festék. Leszedte már a hosszú öregség. Az időt se láthatni meg róla, Mert letörött mindkét mutatója. De nem is jár. Ált, pihen magában, Elfáradt az örökös munkában. Tán egészen halottnak is néznék. De ha egy kis rejtett alkatrészét Megmozdítja egy mulató diák, Elbúg lassan egy bús melódiát. Oly jól esik nékem ezt hallanom. Elmerengek a régi dallamon És agy tetszik, hogy fülemben cseng még Egy régi dal, — halványuló emlék Öreg óránk zengte azt, hejh, régen. Gyermekségem boldog idejében. eredmény csak akkor lesz, ha nein elszigetelve, hanem egy-egy iparág képviselői együttesen úgy szervezkednek, hogy nyersanyag szükségletüket egy helyről jóval olcsóbban szerezhessék meg. Három nagy terünk van ipari szövetkezés előmozdítására. Ilyen alapon szervezve pl. a magyar asztalosipart egy csapásra regenerálhatjuk, a 15 millió hálózatait egy csapással megszüntethetjük. Even- kint 30 milliót küldünk a konfekczióert külföldre, ez magyar szabó iparosokkal, magyar szövőgyárakkal pótolható, épugy a 10—14 miliió évi czipőbehozatalt magyar gyártmányokkal pótolhatnók. Ezen terv gyakorlati megvalósitásához nincsen az az áldozat, melyet a kormány sokalna. Mindez azonban csak úgy érhető el, ha a kereskedelmet is bevonjuk a szövetkezetek támogatására A kereskedelem ellen tenni öngyilkos politika lenne, tehát az árusitást is ennek segítségre hívásával, országosan kell szervezni. A technikai fejlettség előmozdítását az állam gépek adományozásával akarja elősegíteni. A múlt évben 700,000 korona értékű gépet adtak ki. 1000 iparos az állam gépjén dolgozik De nagy hiba, hogy iparosaink nagy része tanulni nem akar. A szaktanfolyamoknak alig van hallgatójuk, pedig a kisipar tönkre jutásának oka volt az elméleti képzettség hiánya is, a számvetés és könyvelés nem ismerése, mert a legtöbb iparos nein tudta kiszámítani, hogy mibe került neki-a munka. Nagy sebe a kisiparnak az inas kérdés. A 467,297 önálló iparos közül 6442 száza- I lék teljesen segédszemélyzet nélkül dolgozik, j Vagyis 166,273 önálló iparosnak csak lob,984 inasa van. Horvátországban még szomorúbb | az eredmény 100 segédre csak 58 inas esik. | Ez a legszomorubb része a kisipari bajoknak mert ez azt mutatja, hogy még élünk, ! de a jövő nincs biztosítva. Más országok erélyesen, czéltudatos eszközökkel belenyúltak a tanonczkérdésbe Báden, Svájcz minden tanoncz után 150—300 márka állami hozzájárulást ad — a 3—4 tanulói évre. Tanoncz otthonokat is létesítettek Az állam ezen a téren is segíteni ki- ván. Akcziót fejt ki az iparoktatás terén, ; minden góczponton szakiskolákat szervez s ezekhez technológiai múzeumokat, hogy igy a | kisipar mindenütt tanácsot és oktatást nyerjen. Legközelebb négy törvény kerül a ház ; asztalára. Az ipari, munkásügyi, vasárnapi j munkaszünet, s a tisztességtelen versenyről ; szóló törvény. A kisipari vonatkozású fontosabb pontok: a képesités, inaskérdés kapcsolatban az oktatással, munkások viszonya j a munkaadóhoz, a munkaadók szervezete, vásárügy, munkaközvetítés, a sztrájk ügy. A kontárság ellen való védekezés czél- jából be akarják hozni a mester vizsgát. Inast j csak az tarthat, aki a mester vizsgát letette. Inas is csak az lehessen, ki az elemi iskola 4 évét elvégezte, vagy beigazolja a szükséges ismeretet. Szabályozva lesz az inas tarthatás joga is. De a mi az ipartörvény revízióját illeti j annak legsarkalatosabb pontja, hogy minden 1 kisiparosnak kötelezőleg ipartestületbe kell tartoznia. Budapesten szakonként, vidéken pedig általános ipartestületeket szerveznek. A járásokban, a hol ma a főszolgabirák vannak, járási ipartestületek alakulnak, de a segédek és munkások is ugyanilyen szakszervezetet kapnak. Az ipartestületi jegyzői ' állást közhivatallá teszik. Az autonom testü- ! letek iparfelügyelőt kapnak. A kormány j gondolkozik a vásárok csökkentésén, mert az iparos rendszerint többet elkölt ott, mint a mennyit keres. A munkaközvetítést ingyenessé, de közhatóságivá teszik. Ki kell venni j a magán kézből a cseléd közvetítést is. Külön sztrájk törvényt nem csinálnak.. A sztrájk jogot el nem ismerni egyenlő az emberi jogok sárba tiprásával, de a múlt éven is 1.500,000 munkanap telt el e miatt semmit tevéssel. Az alap tehát a sztrájkjog elismerése, de a hol hatását és kárát nem a munkaadó, hanem a közönség érzi, mint vasutak, vizi, tűzoltó, közvilágítás sat. üzemeiben, ott a sztrájkot drákói intézkedéssel | kell lehetetlenné tenni, mert meg nem ea- I gedhető, hogy a viz, világitás, vasút lezá- i rassék, amikor erre külön szabályokat lehet j alkotni, amikor erre független bíróságot \ lehet szervezni és az állapítja meg, hogy a munkaföltételek megfelelők-e. Ki kell zárni a bojkottot, a fekete lisztát és önálló ipar és kereskedelmi bíróságot szervezni. Öreg korcsma megvetett lakója, Félig halott, rozzant fali óra ! Midőn nótád andalítón zenge, Te juttatod mindezt az eszembe, S bár lelkemnek fájnak ez emlékek Mégis . . . mégis . . . megköszönöm néked.' LÁSZLÓ ANDOK A fülesi Jákob. Irta: Pataky István. (Folyt, és vége. — Mit tegyünk ? kérdé otthon Jákobot Réchei. — En egy másik levelet be fogok vinni uram akárhogy is. Ennek módját mái én tudom. Ehhez kell, hogy négy zsidó. részére vegyünk gyerekjátékokat. — Az négy nap alatt itt van Pozsonyból. — Nem feltétlenül szükséges, de mégis szeretném, ha valami panasszal elfoglalni lehetne Menyhárt polgármestert, úgy, hogy esetleg neki a királyhoz kellene menni.. ! lehet ez ? — Lehet. Édes anyám, az az áldott asszony, Gyakorta, hogy engem mulattasson, Megölelt és fölvett az ölébe S míg szememet csókokkal liin'.é be, Az órához lassacskán odavitt S megérintett az alfán valamit. Mire lágyan jölcsegdiile a dal S én hallgattam néma áhítattal. Jaj, de tetszett, jaj de szépen szóla, A szememet le se vettem róla, Mig a zene végét el nem érle, — S megcsókoltam jó szülőmet érte. És ez igy ment hosszú időn által, így mulattunk jó öreg óránkkal, Hanem egyszer elakadt a nóta És sohasem hallottam azóta. Vén jószágunk egy szép őszi reggel Olcsó pénzen árverésen ment el. Hogy mi történt, én nem is gondoltam, Sem tudtam, hogy mi van a dolog an ? »Se vigyék el, kedves bácsik!* — mondám Egy, közülök rám rivallt gorombán : »So, nézzék el ezt a kis ostobáit« . . . kinevetlek. És szólt a dob tovább . . .
