Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-07-27 / 30. szám
4 1907. julius 27 ger K. tagokból álló bizottságnak, az elnököt pedig felhatalmazták, hogy a szabály - rendelet tervezetet és szolgálati utasitást a bizottság által elfogadott szövegezésben a vármegye alispánjához terjessze fel azon kérelemmel, begy a szolgálati utasitást hagyja jóvá, a vármegye községeinek képviselőtestületeit pedig utasítsa, hogy belrendőrségük szervezéséről szabályrendeletet dolgozzanak ki. Tal]'ner Zuárd egy . rendkívül nehéz, az egész világ államfértiait és közgazdáit foglalkoztató kérdésről, a munkás kérdésről értekezett. A felolvasó fáradozásáért köszönetét szavazott az értekezlet. Kommandinger K. indítványozta, hogy kérje fel az egylet a vármegye alispánját, hogy utasítsa a hivatalos lap szerkesztőit, hogy a külön intézkedéseket igénylő rendeletek külön levonatként is megküldessenek a községeknek, mint azt az ügyviteli utasítás meghatározza és hogy minden körrendelet, kivéve a rendkívül sürgőseket, a hivatalos lapba jelenjen meg. Az indítványt az értekezlet elfogadta és a kérelem beterjesztésével az elnököt bízta meg.*) Az értekezlet délben ért véget, amely után a Komáromi vendéglőbe vonultak társas ebédre. Az Ízletes fogásokból álló társas ebéden nők is vettek részt, ami cáak fokozta a kedély hangulatot, ami az asztalbontás után abban nyert élénk kifejezést, hogy a társaság öregje (férfiak), ifja tánczra perdült. Néhányon pedig, akiknek termete nem engedte meg a zene ütemeire való mozgást, fel és alá járkálva, irigykedve nézték az egymáshoz simuló tánczos párokat. Az ebéd alatt Parth Adolf lelkes szavakkal a jegyző egylet eredményes működésére, Bus Lajos szép beszéddel Parth elnök, Kommandinger és Taffner felolvasókra, Kommandinger K. a vendégekre, Kardos J. a hölgyekre, Szeghű J. a jelen- i levők feleségeire és Virányi K., Komman- dinger K. és K. Szél Mihályra, mint szeretetreméltó házigazdákra ürítették poharukat. ~~ _ ■ I *) Ez ügyre a vármegyei ügyviteli szabályzat 1 156. cs 167. §-ai szerint a Hivatalos Lap szerkesztőinek semmi befolyásuk nincs. Hogy mit kell külön mellékletként közölni, azt nem a szerkesztők, hanem az ügyek előadói határozzák meg. VARMEGYE. Az 1908 évi virilisták. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok névjegyzékének összeállítása tárgyában megindultak az előmunkálatok, melyeknek eredményeként két hirdetményt tettek közzé. Az egyikben Don] Pál tudatja az érdekeltekkel, hogy a névjegyzék kiigazításánál alapul szolgáló adókimutatások folyó évi szeptember hó 1-től 8 áig a vármegye irattárában lesznek közszemlére kitéve. Az adókimutatások elleni felszólamlások folyó évi szeptember hó 1 tői kezdve az igazoló választmánynak folyó évi szeptember hó 9-ére kitűzött ülése napjáig a vármegyei főjegyzőhöz, az ülések tartama alatt pedig az igazoló választmányhoz is benyújthatók. Azok részéről, kik ez évben először vannak a legtöbb adót fizetők között kitüntetve, az igazoló választmányhoz közvetlenül intézendő beadványban f. évi szeptember hó 9 ig igazolandó lesz, hogy a törvényhatóság területén legalább is két év óta ingatlannal bírnak, vagy ugyanannyi idő óta itt laknak és adót fizetnek. Az igazoló választmány által egy beállítandó névjegyzék folyó évi szeptember hó 10-én fog a vármegye irattári helyiségében közszemlére kitétetni és a vármegye székházának bejáratában levő hirdetési táblán kifüggesztetni. A másik hirdetményben Orffg Lajos, az ig. választmány helyettes elnöke teszi közzé, hogy a legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagok 1908. évre érvénnyel bírandó névjegyzéke a vármegye igazoló választmányának Szekszárdon a vármegyeház kistermében folyó évi szeptember hó 9 én délelőtt 9-től 1 óráig és d. u. 3—5 óráig nyilvánosan tartandó ülésében fog összeállít- tatni, illetőleg kiigazittatui, s ugyanazon Közérdek ülések tartama alatt fognak egyszcrsroint a vármegye irattári helyiségében ez évi szeptember hó 1-től 8-ig bezárólag betekinthető adókimutatások ellen benyújtható felszólamlások is elintéztetni. Azok, kik adójuk kétszeres beszámításának kedvezményét igénybe venni kívánják, kötelesek az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy Írásban jelentkezni s jogosultságukat igazolni Aki nem jelentkezik, vagy jogosultságát igazolni nem képes, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől ez egy alkalomra elesik. Az alispáni hirdetmény szerint folyó évi szeptember 10-től kifüggesztendő névjegyzék ellen a kifüggesztéstől, a törvény 28. §-a értelmében hozandó határozatok ellen pedig a kézbesítéstől számított 15 nap alatt az állandó biráló választmányhoz intézhető fe- lebbezések, az igazoló választmánynál nyújtandók be. HÍREK. — Beszámoló. Szabó Károly ország- gyűlési képviselő f. hó 21-én tartotta beszámoló beszédét Sárpilisen, Decsen és Őcsény ben. A képviselőt a három községben az alsónyék! elöljáróság kisérte, a sárpilisiek pedig lovas bandériummal fogadták a község határán s így kisérték a községházára, melynek udvara már telve volt hallgató közönséggel, kik lelkesedéssel fogadták a képviselőt. A beszámoló beszéd után Szabó Károly7 képviselő néhány látogatást tett, majd elindult Decsre, hová az alsónyékieken kívül a sárpilisi bandérium egészen a község ház udvaráig kisérte. A községházától a képviselő az elöljárósággal együtt a templomba ment. Isteni tisztelet után a templomban volt közönségtől kisérve vissza ment a községházához, hol Komandinger Kálmán főjegyző röviden, de nagyon szép beszéddel fogadta, utána fehér ruhás leányok virág csokrokat nyújtottak át csinos beszéd kíséretében. ügy a szép fogadtatást, mint a virág csokrokat megköszönve fellépett a képviselő az emelvényre, hol beszámoló beszédjét tartotta. A községház nagy udvara telve volt választókkal, kik nagy' lelkesedéssel éljenezték meg szeretett képviselőjüket. A beszámoló után a polgári olvasókörben közebédet tartottak, a melyen negyvenen vettek részt. Az első felköszöntőt Cseh János decsi polgár mondta a képviselőre, melyben bizto- tositotta, hogy a decsi választók ezután is hűséges hívei maradnak ; Szabó Károly a választók egészségére üritette poharát. Bus Lajos lelkész Szabó Károlyt, Komandinger Kálmán a jelenlevőket éltette. Az ebéd 3 órakor ért végét, mikorra már a decsi és őcsényi lovas bandérium készen állva várta az Ücséuybe való indulást. A képviselőt az igy megszaporodott lovasbandérium és választók serege kisérte át Őcsény be, a hol az eddigi kőrútjában mindvégig lelkes hangulatot, az őcsényi választó polgárok lelkesedése és igazi szeretete méltóan tetézte be. — Itt is volt nagy ováczió, a község egész lakossága szeretettel vette körül az alig egy évi szorgalmas munkálkodás és tevékenység után hamar népszerűvé vált képviselőt. A beszámoló itt is nagy hatást gyakorolt a polgárságra, s itt is biztosították ragaszkodásukról. Beszámoló után ősi magyar szokás szerint terített asztalhoz ültek, a hol szebbnél-szebb felköszöntők hangzottak el, s igy a kerület minden egyes községét bejárva, az elmúlt cziklus működéséről lelkiismeretesen tájékoz tatta a polgárságot. — Plébános beiktatás. Mosgai Sándor szekszárd-ujvárosi plébános augusztus hó 4 én tartja beiktatását az újvárosi plébániára. A beiktatást Pártos Zsigmond kerületi esperes, mözsi plébános végzi. — Helyettesítés. Bajó Pál főszolgabiró, az egészségi okokból szabadságolt Roboz János tolnai adóügyi jegyző helyettesítésére, Mező László alsónyéki aljegyzőt rendelte ki. — Kinevezések. A földművelésügyi m. kir minister, a vezetése alatt álló mini»teriumhoz Veszprémi dr. Parragh Gyulát, Veszprémi Parragh Albert dunaszentgyörgyi földbirtokos fiát, dijtalan fogalmazó gyakornokká nevezte ki. Szekszárd r. t. város tanácsa a szekszárdi általános ipartestülethez iparhatósági biztossá dr. Zsigmond Ferencz szekszárdi ügyvédet nevezte ki. — Uj szabályrendelet. A füldmivelés- ügyi miniszter jóváhagyta vármegyénk törvényhatósági bizottságának a községi segély- a apók szervezéséről alkotott szabályrendelej tét. A. szabályrendelet czélja: a községben tartózkodó és munkásigazolvány nyal biró ' mezőgazdasági munkások és napszámosoknak rövid lejáratú kölcsönök utján való segélye zése. A kölcsön összege negyven koronát meg nem haladhat, s azt rövid, de egy éven túl egyáltalán nem terjedhető időre, 4 °/o ka- 1 matra a képviselőtestület engedélyezi. A kölcsön iránti kérelem a biró előtt szóval j terjeszthető elő, s felette a képviselőtestület j 3 nap alatt tartozik határozni. A* községi képviselő-testület többsége által izgatónak ismert, vagy munkás-sztrájkokban résztvett j munkás és napszámos a községi segély-alapból — tettének elkövetésétől számított egy7 éven belül — segélyben nem részesíthető. — Jegyző választás. A Tevel községben megejtett jegyzőválasztáson Biczentg j Pál majosi jegyzőt választották meg jegyzővé, az elhunyt Blesz József helyére. — Vasutunk fejlesztése. Mintha nem j egészen hiába való volna mégis az a sok | keserű és jogos panasz, a melyyet a mi viczi- ! nálisunk ellen napról napra a vasút vezetői elé tárunk, különösen, hogy kedvezőbb össze- , köttetési és gyorsabb közlekedést kapjunk, í de a melynek eddigelé az volt a hátráltatója, I hogy a vonal nincs kellően felszerelve biztonsági felszerelésekkel, igy nevezetesen első sorban őrházakkal, a minek következtében a i pálya nagy része teljesen őrizet és felvigyázat nélkül van. Most úgy halljuk, ezt a hiányt megszüntetni óhajtják, a mennyiben I a meglevő két őrházon kívül még újabb 10 őrház építését kezdték meg, a melyek még ez őszre tető alá kerülnek. Minden esetre haladás ez * is, de azután itt ne álljon meg- a vasút vezetősége, hanem hajtsa végre a szükséges és régen várt reformokat, hogy végre modern állapotok közé juthassunk. — Áthelyezés. Zsigmond János sátoraljai kegyesrendi házfőnököt, lapunk kiváló munkatársát a kegyesrend kormányzótanácsa ezen állásától saját kérelmére felmentette és a veszprémi rendházba helyezte át. — Pusztuló magyar községek mentése. Köztudomású az a szomorú tény, hogy a nemzetiségek közé ékelt magyarság igen sok községben a megsemmisüléshez közeledik, mert az a végveszedelem fenyegeti, hogy7 belefullad az őt körülövező nemzetiségi tengerbe. Éppen a minap hangzott föl a magyar sajtóban a marostordamegyei Majos község magyarságának jajszava s ennek hallatára egymásután jelentkeztek a magyar községek, köztük a vármegvénkbeli Tolnaváralja is a melyek jelentik, hogy a magyarság náluk is elvész, ha idejekorán segitség nem érkezik. A magyar társadalom, főként az egységes tömegekben lakó magyarság, ezekkel a szomorú jelenségekkel eddig nem foglalkozott, nem annyira az ő hibájából, mint inkább azért, mert figyelmét ezekre nem irányították. Most az Országos Magyar Szövetség, kiindulva abból a meggyőződésből, hogy a nemzetiségi községeknek veszélyeztetett magyarságát csak a magyar kormányzatnak és társadalomnak erőteljes és ! czéltudatos mozgalma mentheti meg, az ilyen mozgalom pedig csak a szomorú jelenségek- ! nek az egész ország előtt való feltárásával nyer erőt és biztat eredménynyel, elhatározta, hogy összegyűjti a szükséges adatokat és azokat nemcsak megismerteti az egész ország előtt, hanem a beszerzett adatok alapján meg is indítja és szervezi a segítő és mentő mozgalmat. E czélból az Országos Magyar Szövetség felkéri a veszélyeztetett magyarság lelkészeit, tanitóit, közigazgatási tisztviselőit s általában mindenkit, a kinek az alant kért adatokról közvetlen tudomása van, hogy mielőbb közöljék a központi irodával (VIII ,
