Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-07-27 / 30. szám

1907. Julius 27

*

5

Muzeum-körút 10.) az általuk vezetett vagy ismert községek nemzetiségek által veszélyeztetett magyarságának népmozgalmi adatait, lélekszámát, jelenlegi helyzetét s azokat az eszközöket, a melyek szerintük a segítésre és mentésre a legalkalmasabbak. Az Országos Magyar Szövetség felkér mindenkit, különö sen a fővárosi és vidéki magyar sajtót, hogy őt ebben a mozgalomban támogassák és e felhívását is lehetőleg ismételten közöljék. Tolnaváralja ág. hitv. ev. iskolájának még egy tanteremmel fejlesztése, illetőleg az ottani népoktatási intézetek megvizsgálása iránt a vármegye alispánja, a kir. tanfelügyelővel együtt már folyó évi április hó 20-án, a vármegye közigazgatási bizotság által történt kiküldés következtében ottan megjelentek, a község és hitközség képviselőivel tárgyaltak, azonban az ág. hitv ev. hitközség képviselőtestülete a Il dik tanterem felállításáról hallani sem akar, valamint a község is nyomorával ment' magát egy ottan felállítandó községi iskola terheitől. — Ezért a vármegye alispánja a kir. tanfelügyelő előterjesztésére, ottan egy állami iskolának felállítását fogja legközelebb javaslatba hozni, ami indokolt is, hogyha figyelembe vesztik azt, hogy Tolnaváralja lakosai 40 év előtt még tisztán magyarok voltak.

— Házasság. Herman Frigyes szek- • szárdi szőlőbirtokos folyó hó 24 én tartotta

esküvőjét a Szekszárd-újvárosi templomban Vörös Bettikével.

— Mezőgazdasági kiállítás Pécsett. Múlt számunkban közöltük, hogy a pécsi kiállítással kapcsolatban a mezőgazdasági fócso portban élőódlatkiállitás is lesz, melyen Tolnavármegye Gazdasági Egyesülete 12 drb. bonyhádi tájfajta tehenet fog bemutatni a folyó évben Hőgyészen rendezett ál- latdijjazáson jutalmazott állatokból. Tévedésből az élőállat kiállítás idejét augusztus hó első 9 napjára jeleztük, melyet most azzal igazítunk helyre, hogy az élőállutok- kiállitása nem augusztus, hanem széptan bér hó 1—9 ig bezárólag lesz megtartva. A kiállítandó állatokat tehát ezt megelőzőleg augusztus hó 30—31-én kell szállítani, amire nézve a gazdasági egylet titkári hivatala az állattulajdonosokat legközelebb részletesen fogja értesíteni.

— Ellenőrzési szemlék. A kaposvári hadkiegészítő p irancsnokság által 1907 év őszén megtartandó ellenőrzési szemlék a ta- mási-i járásban október 9, 10, 11, 12, 14 és

15-én, a dombóvári járásban október 17, 18, 19 és 21-én, a völgységi járásban (Bonyhád) október 23, 24, 25 és 26-4n, a központi járásban (Szekszárd) október 28, 29, 30 és .31 én, Szekszárd r. t. városban november 2 és 4-én fognak megtartatni.

— Eljegyzés. Geiger János müzsi r. k. tanító eljegyezte Báli Katiczát, Hali Antal hajótulajdonos leányát Szekszárdról.

— Halálozások. Vaskó József szekszárdi korcsmáros élete 57-ik, boldog házasságának 35-ik évében elhunyt. A megboldogult földi maradványait folyó hó. 25-én délután 5 órakor az alsóvárosi sirkertben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják Özvegye szül. Szűr Rozália és gyermekei Vaskó) Katalin férj. Gyimóthi Ferenczné, és Vaskó herencz.

László István, Felsőireg község derék bírája tragikus módon hunyt el folyó) hó

20-án. A község egyik bikáját akarta megkötni, miközben a bika valahogy elszabadult és László Istvánt a falhoz szorítva agyonnyomta Néhány órai súlyos szenvedés után halt meg. Temetésén, mely cr hó 22-én ment végbe, megjelentek a falu nagy része és Szénáid Móricz, a tamási-i járás főszólgabirája is. Haláláról a község a következő gyászjelentést adta ki: Felsőireg község fájdalommal jelenti a község birájának, erdemes László Istvánnak élete 61 ik évében, folyo hó 20-án, váratlanul történt elhunytét. Temetése f. hó 22-én d. u. 5 órakor lesz az ev. ref. hitvallás szertartása szerint. A közjó munkálásá- nak lett áldozata! Nyugogjék békével!

Fischl Ilona, Fischl Lajos szekszárdi asztalos 10 éves leánykája Budapesten, ahol nagyanyja látogatásán volt, folyó hó 19-én elhalt. X kis halottat Szekszárdiba szállították, s itt 2á-án temették el.

KöZÉRDBK

Akszt János Ill-mad éves tanító ké- pezdész folyó hó 25-én a szekszárdi „Fe- ; rencz“ kórházban meghalt.

— Megfelebbezett határozat. Szekszárd

r. t. város kégviselőtestületi közgyűlésének

a tisztviselők fizetés rendezése tárgyában ho- j zott határozatát dr. Hilbert István jogügyi j tanácsos, Kunczer János küzgyám, Zsig- ; mond Dezső és Uradek Ferencz írnokok megfelebbezték.

— A kölesdi I sö magyar iparos asztal- társaság 1907 julius hó 28-án a nagy ven- í déglő kerthelyiségében tánczmulatsággal egy- j bekötött dij tekeversenyt rendez. Első dij egy fonográf 5 hengerrel, második dij egy : finom zsebóra, harmadik dij 1 önműködő i gyujtószer. Belépő-dij személyeukiut 80 fillér, I hölgyeknek szabad bemenet. Dijteke verseny j kezdete d. u. 3 órakor. Tánczmulatság kéz- j dete este 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén j a tekeverseny és a mulatság a következő vasárnap tartatik meg.

— Tüzek. Szászy Lajos tolnai gőzmalom tulajdonos malma a múlt héten ismeretlen okból kigyuladt. Az ott dolgozó munkások és a gyorsan megérkezett tűzoltóság a tüzet azonban mielőtt nagyobb arányokat öltött volna, elfojtotta. — Tegnapra virradó éjjel Bátaszéken, a nagy szárazság miatt veszedelmessé válható tűz pusztított. Kigyult a Németországban munkán levő Petz Miklós háza, melytől csakhamar tüzet fogott Pécsi József hajdú háza is. A tűzoltóság szerencsére elég gyorsan érkezett meg s bár a szűk udvarokban munkája erősen meg volt nehezítve, erélyes beavatkozásával mégis helyhez kötötte a tüzet.

— Fogorvos. Kovács J a fog és széj- betegségek specialistája, haza érkezett és működését újból megkezdte Vásártér utczai (a gimnáziummal szemben) lakásán.

— Meglopott vendég. A paksi nagy- vendéglőben, egy ott megszállt utazó, reggel arra a szomorú 'tapasztalatra ébredt, hogy pénztárczájából 61 korona az éj folyamán el- - tűnt. A lopással a szálló szobaasszonyát gyanúsítják, a ki az utazó felkeltése végett az ez által nyitva hagyott ajtón át a szobában járt.

— Furfangos adós. Szabó Mihály szekszárdi lakos már régebbi idő óta adósa volt Vig Katalin szekszárdi lakosnak 60 koronával, a mit sehogysein tudott visszafizetni, j Az elmúlt hétfőn beállított hitelezőjéhez, s i annak nagy bámulatára átnyújtott neki egy ; 10J koronás bankjegyet, a miből a hitelező örömmel adott vissza 40 koronát. Adósságot igy ki egyenlítve eltávozott. Még azon napon fel kellett váltani a 100 koronást. A boldog hitelező azonban nem kapott érte aprópénzt, mert a 100 koronás bankjegy nem volt más, mint Gaedicke A. bankházának reklám-pénze. A csalódott hitelező a rendőrkapitányhoz ment panaszra, csalással vádolva készfizető adósát. Az ügy a járás- biróságnál van.

— Orvosi körökben már rég ismert I tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása ‘ és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet.

— Égő kocsi. Mayer István bátaszéki lakos f. hó 25-én gabonát hordott össze a határban, amikor a megrakott szekér hátul égni kezdett. A száraz gabonán a tűz oly gyorsan futott végig, hogy Mayernek már nem maradt ideje arra sem, hogy lovait ki- ogja s igy lovai is összeégtek, sőt arczán ő maga is súlyos égési sebeket szenvedett.

— Hamis pénz. Szekszárdon eddig ritkábban találtak hamis pénzt, most azonban egyszerre két 20 koronás került a rendőrség kezébe. Az egyiket Szabó József hozta forgalomba, aki azt állítólag Fuchs Ferencz szekszárdi lakostól kapta, ez pedig Buzsics József barcsi vendéglőstől. A rendőrség mindkét ügyben folytatja a nyomozást.

— Rendőri hirek. Verekedések.

Tóth János tolnai lakos f. hó 15-én délelőtt régi haragosát, Szűcs Ferenczet megtámadta f és a nála levő ásóval annak karját leütötte, j Czigler Alajos bátaszéki lakos f. hó 18-án Totka László molnár legényt megtámadta és j

rajta több nap alatt gyógyuló testi sértést ejtett. — Meglopta a gazdáját. Máli György cseléd gazdájától Baján Lajostól zsebórát és egy öltözet ruhát lopott, azután megszökött.

— Öngyilkosságok. Takács Mihály nagy- szokolyi lakos f. hó 23-án öngyilkossági szándékból a község határában lévő, úgynevezett legelői kútba ugrott. Holtan húzták ki a kutból. — Egyed Lajos felsőnyéki lakos ugyancsak folyó hó 23-án felakasztott* magát. Mirj észrevették, kiszenvedett.

Középiskolák felé.

Az iskolai év végével a szülőket bizonyos láz fogja el, melyet a gyermekeik jövője miatti aggodalom és az ez irányban való köteles gondoskodás okoz és a mely jövő megalapításának egyedüli eszközét a szülők a középiskolában látják. A 9—10 éves fejletlen, még az „egyszeregy“-gyel küz- küdő ifjú reményteljesen viszi haza az elemi iskola 4-ik osztályában oktatott „tudományokban“ való jártasságát igazoló bizonyítványát s a szőlők ennek betekintése után géniét látnak gyermekükben s viszik, beadják a középiskolába. Bármilyen dicséretre méltó lenne is az ifjú csemetéknek magasabb tanulmányokra adása, bármilyen hálára és elismerésre méltó lenne is az állam részéről a szülőknek ezen áldozatkészsége, a középiskolai értesítők betekintése után mégis azt kell mondanunk, hogy nagyon sok esetben elhamarkodott a jóindulat, jogosulatlan a remény, mely a szülőkből gyermekeik felé irányul és nagyon sok esetben kidobott pénz az az áldozat, mely a taníttatás ezernyi kiadásával jár.

A középiskolába való lépés elemi feltételéül, egy ezt megelőző felvételi vizsgát kellene behozni. Itt tennék próbára a gyermek képzettségét, tanulási erejét, itt mondanának véleményt felőle maguk a középiskolai tanárok: vájjon megállja-e a jelölt a helyét, vájjon az elemi iskola 4. osztálya kellő alapja lesz-e a jelölt további tanulmányainak. Ha a gyermek ezen felvételi vizsgát sikerrel kiál- laná, beiratkozhatnék a középiskolába, ellenesetben pedig vissza kellene bocsájtani az elemi iskola 5., illetve 6. osztályába, a szükséges alap kellő megszerzése végett. Mert csak alapra lehet építeni, s ami 10—20 gyermeknek az elemi iskola 4-ik osztályával elegendő, az nagyon soknál igen gyenge, igen kevés. Ez természetes is, ennek a tanítói kar sem lehet oka, mert hisz a felfogás, a tehetség ezer és ezerféle.

Már most, ha a kis diák a középiskolába jutott, onnan nehéz szabadulnia. Egyrészt a saját felfogása, másrészt a szülők előretörte- tése nem engedik, hogy az alapnélküli gyermek a normálba visszaessék s nem engedik azt sem, hogy belőle inas legyen. Ilyenkor azután megkezdődik a kínlódás a gyermek részéről az ismételgetés keserű kenyerével, a szülők részéről pedig az amúgy is nagy áldozat megduplázása által, S legtöbb esetben az eredmény az, hogy proletár ember nevelődik, sem iparra, sem tudományos pályára nem való.

A gyermekeknek a középiskolába való beadása számos esetben csak a szülők óhaja. Maguk a diák-jelöltek irtóznak a könyvtől s mégis huzatják velük az igát, mely a tanulás nem éppen könnyű mesterségéből áll. Ezek a diákok is csak kárára lehetnek a társadalomnak, mert hisz tudásuk, képzettségük csak ideig-óráig tartó s az sem ér fel egy fagarassal.

A diákjelölteknél még egy nagyfontos- ságu elvnek kell uralkodnia s ez a jó nevelésből áll. Az elkényeztetett gyermek nem becsüli a tanárt, nem tanulótársait, arrogáns, viiszataszitó modorával önnönmaga sírját áss* meg. A nevelés, mely a 4-ik parancsolatnál kezdődik, ingatag nem lehet. Addig kell hajlítani a Vesszőt, mig fiatal, mert olyan marad a fa, a minőnek csemete korában neveljük. Az a hu, ki apját, anyját nem tiszteli, nem becsüli, az botot érdemel inkább, mint középiskolát, mert ha az első elmarad, a második csak kárára lesz a szülőknek is, magának a tanulónak is!