Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-07-27 / 30. szám

2 KÖZÉRDEK 1907. Julius 27. és nyíltan megmondva, az előbbi ket­tőnél jóval több üres idejénél fogva is legtöbb alkalma nyílik, hogy a néppel közvetlenül és mindkét előbbi­nél jóval bizalmasabban érintkezzék, j napi munkájuk közben látogatván sorba a családokat és nyájas, de komoly beszélgetés közben kutatgatván nem­csak a férfi, hanem főképpen az asszony népnek is belső lelkivilágát. A lelkész a felnőtt nép tanítómestere, lelkének, érzületének irányitója a szép, a nemes, az erkölcsös felé. Mily mér­tékben felelnek meg ebbeli magasztos hivatásuknak, azt saját lelkiismere­tükre bizzuk. A száraz tény azonban az, hogy — kivéve a kiveendőket — szintén csak a sopánkodók között vannak. Ilyen körülményeknél fogva előre látható, hogy milyen jelentések fognak beérkezni a törvényhatóságokhoz. Már ugyan, hogyan is ajánlhatna valaki sikeres gyógyitószert arra a kórra, melyről csak annyit tud egész bizo­nyossággal, hogy meg van; de meg­közelítő bizonyossággal sem ismeri a kór okát, sőt okait, melyek közre­hatnak. Szinte látjuk azokat a jelentése­ket, melyek beérkeznek majd és százat egy ellen teszünk reá, hogy valamennyi egy kaptafára készül: birtokmegtartás, bujálkodásra hajlandóság, czifrálkodási vágy és nehéz megélhetési viszonyok az indító okok és ezek ellen ilyen meg amolyan törvényt, rendeletet meg mit kell hozni. Hát hiszen, okok ezek, még pe­dig nagy okok ; csakhogy ezek mögött rejtőznek a nem egy, sem kettő, ha­nem tudj’ Isten hány apróbb okok, melyek közrehatása alatt domborod­nak ki ezek a nagyobbak, a felületes szemlélő szemei elé. Mert bizony ezek mögött egyéni, fél családi, szorosan családi, közelebb rokonsági, végül tágabb körben rokonsági, sőt társa­dalmi hajlandóságok, érdekek, érzüle­tek, közfelfogások stb. állanak és nem mindig maga a fiatal asszony a hibás, hanem az egész falubeli közfelfogás­ból, tágabb vagy szükebb rokonsági körből a családig és egyénig lehatoló okok kényszerítik a bűnök elköveté­sére, a melyeknek éppen ezen köte­lékeknél fogva nem tud ellentállani. A felületesen látott, okok ellen pedig felületesen ható gyógymódot és gyógy­szert lehet csak ajánlani. Van egy falu Tolnavármegyében — a nevét elhallgatom — ebben is volt egykézés, de csak volt. A falu közel volt a kipusztuláshoz. Ekkor a pap és tanító összefogtak és szemmel tartottak minden uj házast és fiatal házast. Amint észrevették az Isten áldását, azonnal szigorúan megintették az asszonyt:.,asszony, téged megáldott Isten, látjuk, nem tagadhatod; jól vigyázz, hogy el ne sikkadjon, mert azonnal börtönbe kerülsz, te magad legelőször és minden házad népe.“ így jártak el több éven keresz­tül, szigorúan figyelve és figyelmez­tetve s az eredmény az lett, hogy most minden háznál van 3—4 gyer­mek. Itt van a nyúl a bokorban; itt van annak a bizonyos gombolyagnak az a bizonyos szála, amit meg kell találni, azután magától kiíejlődik min­den. Igenis, itt kell megfogni a kapa nyelét. Az a pap és tanító az egyénnek, családjának, rokonságának, a íalu köz­felfogásának kötelékén teljesen kívül állottak és mint ilyenek ügyeltek fel szigorúan a népi'e. Ezzel azt tették, hogy a megáldott asszony szembe helyezkedhetett önmaga, családja, ro­konsága és az egész falu ferde köz­felfogásának kényszerítő hatásával; mert ezeken, a kötelékeken kivül álló dicséretes buzgóságu, komoly egyének majd csaknem a kezdet pillanatától Mikor felért, kirántotta az ajtót és fennhangon — inkább ordítozva — kérdezte siránkozó leányát: — Izé, hol van Szamos ? — Elment, válaszolt szegény Aranka egész testén remegve. — És izé, te fiatal embereket fogadsz, mikor én nem vagyok izé, itthon, te .......... — De édes »puskám, Bérezi itt volt megmondani, hogy............ — Izé a kezedet kérte és én izéltem, megtagadtam neki. Hogy tudsz................. — Kérem aranyos papuskám, szólt a leányka térdreereszkedve atyja előtt — ne tagadja meg boldogságomat, mert nem tudok megélni nélküle. — Izé, szamárság ez, érted? Sza­márság ! — Édes apuskám, hallgasson meg ké rém és ne rontsa el jövőmet, boldogságomat. — Izé hallgass ilyen izével, ostobasággal. — De nem tudok mást szeretni, vagy Bérezit vagy senki mást ez életben ! — Izé, megparancsolom neked, hogy ezentúl házamba senkit sem eresztesz az én izémben, távollétemben. És ha még egyszer izélem, hallom, hogy .......... — Édes aranyos apuskám, a drága fe­iejthetlen anyám emlékére.......... — Csend izé, vagy különben .... te ... . — Es ez az utolsó szava ? — Ez, izé mondtam már. Izélj kelj fel! szólt keményen és ment kifelé, hogy megint hivatalába menjen. Még nem volt azonban lent az utczán, már is segélykiáltások hallatszottak, mert egy fiatal leány teste zuhant le az emeletről. Tompán vágódott az utcza kövezetére és szétzuzódott fejjel maradt ott élettelenül fekve. A lármára Boronkay is ki sietett az utczára. Mikor Aranka leányát ismerte föl a halottban, fölorditott fájdalmában, mint ’ a megsebzett oroszlán, de utána azután el kez­dett nevetni: — Hehehe izé leányom ! úgy-e óé, szép lakodalmad lesz ? Majd izé boldog leszesz izével, Berczivel. Hehehe! Megőrült szegény, szegény „izé bácsi.“ ! fogva ellenőrizték s- igy eltitkolni, el­sumákolni semmit sem lehetett. Ezt a módot ajánlottam később né­hány. faluban az illetékes egyéneknek. Mosolyogtak, vállat vontak s kijelentet­ték. hogy erre nem vállalkoznak. Nos hát, ha nem vállalkoznak, aminthogy nem is vállalkoznak, a ható­ságoknak kell gondoskodniok arról, hogy legyen vagy legyenek egyének, akiknek ez a működés és vele tár­sulva az igaz okoknak kifiirkészése legyen a főfeladatuk. Ezek után csak még annyit mon­dok, hogy egy kicsit nagyon is nagy markolás a sötétségbe, ha gyógy­szerekkel állunk elő, mielőtt tudnók az alap okokat, a hol a gyógyítás megkezdendő. így a nagy markolással vagy semmit, vagy igen keveset fogunk. A kórság helyének kipuhatolása helyes; ez az első lépés. Ez után most még csak egy következhetik, több semmi: a nép bizalmának megnyeré­sére alkalmas detektívek, még pedig- nodetektivek (de semmi esetre sem szülésznők), alkalmazása, akik kivül állanak minden köteléken és egyik feladatuk az, hogy alkalmas módon figyelnek és figyelmeztetnek, másik feladatuk pedig az, hogy viselkedé­sükkel, modorukkal behatoljanak a családok titkaiba; mert itt bűnről, lelki és testi olyan bűnökről van szó, me­lyek nem csak egyes egyén tulajdon­ságai, hanem családoké, rokonságoké és egész falué egymással szoros kap­csolatban s itt nem lehet, nem szabad kímélni senkit és semmit. Majd ha ezek kikutatják a valódi alapokokat, akkor tessék a gyógyszerekről gon­doskodni. Ezt ajánlja mindhárom tör vény - hatóság figyelmébe a népet figyelő Etnográfus. Haladjunk . . . Saját számításaink alapján meg- irtuk már, hogy a sárbogárd-—szek- szárd—bátaszéki vasútvonal úgy a sze­mély, mint az áru forgalom tekinteté­ben oly tömeg forgalmat bonyolít le, hogy az a meglevő primitiv beren­dezéssel már csak nagy erőfeszítéssel tartható fenn. Az emlitett vonal teheráru for­galmát évi 200000 tonnára becsültük s ebből magára Szekszárd városára évi átlagban körülbelül 30—35000 tonna esik. Arról is megemlékeztünk már, hogy ha városunkat szebbé, úgy az idegenek, mint magunk előtt is von­zóbbá akarjuk tenni s még mindig falusias jellegéből modernebb várossá fejleszteni: legelső kellék, hogy utaink és utczáink legyenek rende­zettek s ne csak a gyalogjáró ember, meg az üres kocsi, de a terhes szekér Fekete Hugó Hzekszárd, Kaszinó-bazár Női- és gyermek-kötények, harisnyák, ingek, gallérok, 47_5i nyakkendők, ajándék-, disz- és játéktárgyak nagy választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents