Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-07-27 / 30. szám

1907. julius 27.

KÖZÉRDEK

3

se sülyedjen meg az utczáink feneketlen és igen vendég marasztó sarában ! Azonban ép úgy, mint a háborúhoz, úgy ehhez is pénz, pénz és pénz kell, a miből tudvalevőleg nem sokkal rendelkezünk, de ha ezen csupán városunkat érintő ügyben minden polgártársunk egy véleményen van, hogy t i. kívánatosnak és úgy a közérdekre, mint magára nézve is előnyösnek tartja a külső falusias jelleg megszüntetését : mindjárt meg lesz a szükséges három dolog is, t. i. a pénz!

Csak hozzá kell nyúlni, ott van az 1890-ik I. t.-czikk, a melynek 81 §-a alapján a városok és községek kövezetének használata fejében a vámszedés joga gyakorolható.

De hát van-e Szekszárd városának ilyen kövezett útja, vagjf utczája? Ha van, jó, ha nincs létesíteni kell, a mi más szóval azt jelenti, hogy minden a várost átszelő utat és utczát p város birtokába kell venni, igy tehát a városunkon keresztül futó állami, nemkülönben a vasúthoz vezető hozzájáró kocsi utat is.

Ha ez megtörténik, azután a város közönsége nevében a tanács kérheti a hivatkozott törvény alapján a kövezetvám szedésének jogát minden olyan czikk után, a mely a város kövezetének érintése vagy használata folytán e városba be, vagy innen ki megy. Tudomásunk szerint folynak is e tárgyban az adat gyűjtések, de mi, mint legbiztosabb adat gyűjtést, a melyre biztos számítást lehet tenni, állomásunk áruforgalmát jelöljük meg. Itt teendők meg az első lépések arra nézve, hogy az államvasutaknál állomásunk forgalmáról vezetett statisztikai nyilvántartások a városi tanácscsal hivatalos utón, tehát teljesen megbízható módon közöltessenek, hogy azok alapján lix számítások tétethessenek. A magunk részéről ezen közérdekű ügy iránt tartozó érdeklődés folytán tett hozzávetőleges számitás alapjáfi, a következő eredményt értük el.

A vonal körülbelül való forgalmából állomásunkra vegyünk átlag évi forgalmúi csak 27.500,000 kilogrammot, vagy 275000 q. áruforgalmat, mint a mely t. i. állomásunkon fel és le- adatik. Természetes, hogy ezen mennyiségben minden rendű és rangú áru bentfoglaltatván, azok, az általuk képviselt belső kereskedelmi érték és igy a szállitásnak díjszabási szempontból való megbizhatása tekintetében különféle áru osztályokba vannak sorozva, még pedig úgy is, hogy gyors vagy teheráruk-e. Ha már most felvesszük, hogy a vasutakon díjszabási szempontból átlag 12 rendes díjszabási osztály van, a melyekbe a különféle áruk az említett block szerint be vannak sorozva, s ha az ezen áruosztályoknak a m. kir. államvasutakon 200 kilóméter távolságra megállapított díjtételeinek 10 százalékát vesszük 100 klgkint kövezetvámul, minden megkezdett 100 klgot egésznek számitva, akkor számításunk szerint az átlagos kövezetvám díjtétel 100 klgkint 15 fillérre rúg, vagyis az átlagul felvett 275000 q. áru forgalom után a város évente

41250 korona kövezet vámot szedhet be csupán a vasúton elszállított és megérkezett áruk után.

Természetes dolog hogy ez a számitás csak ideális, s csak annyiban nyugszik reális alapon, hogy t. i. rámutattunk arra a legegyenesebb útra, a melynek segélyével a kívánt czél azonnali megvalósithatása folyamatba tehető; mert a forgalom évről évre növekedvén, ezen itt emlitett összeg tényleges megszerzése csupán a vám- szedési jog engedélyezése, s a megállapítandó vámdijtételektől függ ; ennek megállapítása pedig a törvény értelmében akként szabályozandó, hogy a tervezett kövezési munkálatokra meghatározott tőke törlesztésére elegendő legyen, mert külön városi bevételi forrást nem képezhet, s ez esetben akár hány vállalkozó akad, a ki ilyen évi átalány összeg fizetése mellett nyomban hozzáfog az utak és utczák kikövezéséhez, a melyet fokozatosan i és tervszerűen folytatva, néhány év i alatt minden utczánk kövezett lesz. A kövezéssel pedig vele jár a gyalogjárók rendezése is, mellyel azután minden ; egyes háztulajdonos rá szorítható, hogy a háza előtti járda tényleg járda és ne — nyaktörő — ut. legyen.

Egy idejüleg azonban a vízi utón elszállított és érkezett, valamint a fuvarszekereken behozott és kivitt áruk forgalma is megállapítandó. Az utóbbi- ! nál azonban meg kell különböztetni 1 I a kivitt áru eredetét, hogy t. i. vasúton, vagy hajón jött e be, mert ez esetben a vámot már egyszer megfizette. A vasúton szállitott áruk vámjának kezelését azután szerződés szerint legczélszerübb rábízni a m. kir. államvasutakra, a honnan minden hónapban utalványoztatik a beszedett, illetve az itteni állomáson felszámított összeg, s a város azt azonnal rendel- j tet.ési helyére fordíthatja.

Végül még csak azt kívánjuk , megjegyezni, hogy vámmentesség sen- j kinek ne engedéíyeztéssék, kivéve a I törvényben felsorolt eseteket és hogy | a városi tanács mielőbb kezdje meg ez irányban a szükséges munkálatokat, hogy egyszer már lássunk is valamit, a mire elmondhatjuk: ez már azóta létesült, a mióta rendezett tanácsú város vagyunk.

Jegyzői értekezlet Decsen.

A központi járási egylet rendes évi értekezletét f. hó 25-én tartotta Decsen. Az j egylet tagjai közül igen sokan voltak jelen j csak Szekszárd városát, Gindlicsalád és Tolna j községet nem képviselte senki.

Vendégekként megjelentek Bus Lajos ev. ref. lelkész, K. Szél Mihály községi biró J Vay Ferencz gőzmalom tulajdonos, Szeghő ! J. Kulnyánszki J. decsi, Pápay G. báta- széki tanító.

Az értekezletet délelőtt 10 órakor Purtli Adolf elnök a következő szép beszéddel nyitotta meg.

Tisztelt értekezlet!

Szervezetünk szerint egyleti működésünk két alakban nyer kifejezést. Az egyik a közgyűlés, a másik az értekezlet. Mig az első az egylet székhelyéhez van kötve, az | utóbbi vándor jellegű, hogy ez által össze- j jövetelünket vonzóbbakká, barátságosabbá és

melegebbé tegyük ; másrészt, hogy működésünk intentiójáról, irányáról és czéljáról közvetlen tudomást szerezhessenek azok, akiknek érdekében működünk, valamint azok is, kik érdeklődésükkel megtisztelnek bennünket.

Azonban egyleti működésűnknek emlitett mindkét alakja a komoly munkának van szánva, mert az átalakulás ama nagy munkájából, mely ez idő szerint úgy szocziális, mint gazdasági irányban alulról és felülről egyaránt foglalkoztatja az elméket, és mely eszmeforrongásnak indító oka és ezélja: „a jog és a kenyér,u mi is kivesszük a magunk részét.

A jog és a kenyérért folyó küzdelem napról-uapra hevesebb lesz és úgy kiterjedésre mint mélységre nagyobb és nagyobb arányokat ölt. És ebben a küzdelemben a közigazgatás közkatonáinak — a községi jegyzőknek jut a legnehezebb őrszolgálat, melynek feladata, hogy a köznépet, melyben rohamosan fejlődött az egyéni és közszabadság tudata, de mely köznép alacsony mivelt- ségi foka miatt nem képes a szabad polgár jogainak és kötelességeinek kellő megértésére, érvényesítésére, felhasználására, kita- nitsák jogainak helyes gyakorlatára, támogassák és segítsék megélhetése és magánszükségletei kielégítésében.

És ezt a nehéz szolgálatot nyílt sikon, körülvéve ellenséges támadóktól, fegyvertelenül, egyedül saját erkölcsi erejére támaszkodva kell teljesítenie, mert a törvényhozás bölcsessége eddig csak terheket és kötelességeket rakott a községi jegyző vállaira, de fegyvert azaz jogot — szerénytelenség nélkül legyen mondva — a községek fejlődésének nagy hátrányára, nem adott a kezébe.

De amint a népek története bizonyitja, hogy az elnyomatás érzete szülte a szabadságot, úgy nekünk is a terhek súlya alatt roskadozva kell kivívnunk az önállóságot, a jogot, mely részünkre a jó közigazgatás érdekében fontos hivatásunknak megfelelő állást is feladatkört fog biztosítani a törvény sánczain belül.

Ezen minden irányban jogos vágyunkat és törekvésünket a korszellem hatása mellett csak erős szervezkedéssel, egyesült erővel lehet megvalósítani.

Tarthatatlan helyzetünk felismerése, a nyomorúság közös érzése volt egyletünk megteremtője; ezen érzés adjon nekünk erőt és kitartást állásunknak oly irányú megváltoztatására, hogy a törvényben biztositott megfelelő önálló jogkörrel felruházva, szilárd alapra helyezkedve, fokozott ambiczióval, teljes erőnkből résztvehessünk a köznép jogaiért és kenyereiért megindult és immár fel nem tartóztatható nemes emberi küzdelemben.

Ezen irányban kell összpontosítanunk minden erőnket és működésűnket s ha ebben az irányban a mai értekezleten csak egy lépéssel jutottunk előbbre, megtettük kötelességünket, melyből erőt merítünk a további haladásra.

Ezekkel a szavakkal és érzelmekkel óhajtottam kifejezést adni összejövetelünk feletti örömömnek általánosságban, melyet fokoz azon szerencse, hogy megjelenésükkel megtiszteltek bennünket az érdemes község közéletének kimagasló alakjai, tényezői, kik bár más-más irányban, de velünk egyetértve ugyanazon czélért küzdenek és fáradnak a közjó érdekében, hogy ügyünk iránti rokon- szenvüknek kifejezést adva, czéltudatos működésünkben kitartásra buzdítsanak. Midőn ezen, megtisztelő figyelemért kedves vendégeinknek az egylet nevében meleg köszönetét mondok, az értekezletet megnyitom.

Az éljenzéssel fogadott szép elnöki megnyitó után Kommandinger Kálmán decsi jegyző, a községek életére és közrendjére igen fontos tárgyról, a belrendőrség szervezéséről és azok részére kiadandó utasításról ügyesen és sok fáradsággal összeállított dolgozatát mutatta be.

Az értekezlet köszönettel vette a dolgozatot és többek hozzászólása után elhatározta, hogy azt felülvizsgálatra kiadja Erdős G., Virányi K., Berényi J. és Konunandin-