Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-05-11 / 19. szám
Szekszárdi, III. évfolyam. 19. szám. Szombat, 1907. május II. K (adóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. HIftDETÉSHK Iegjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP AZ ORSZÁGOS NI. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1085 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. ELŐFIZETÉS : egész evre 10 kor., félévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill NÉPTANÍTÓKNAK, lia az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Beinni ukatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. Pécs ünnepe. Nem ok nélkül írjuk ünnepnek, de Pécsnek e hó 15-én csakugyan ünnepe lesz. Ekkor nyitják meg országos kiállítását. A jó pécsiek nagyon bizhatnak magukban, mert eddigelé nem igen verték a reklám nagy dobját. Barnum sokkal nagyobb csodát csapott egy-két napos ott léte alkalmával s lám, lám olvasunk is, nem is a kiállátás előkészületeiről. Ez az utolsó hét s a környék ma még csak annyit tud, hogy lesz, de hogy mi lesz ott, alig van sejtelme róla Pedig dolgoznak ott, de csendben és zajtalanul. Ezer meg ezer fürge kéz készíti elő az ünnepség fényét, a kiállítás hasznos látnivalóit. A szebbnél- szebb épületek gombanövéséhez hasonló gyorsasággal emelkednek ki a puszta földből, tündérmesébe illik az a fürgeség, a sügő-forgó apró törpécs- kék építik igy a mesebeli kastélyokat s csak ők tudják ilyen, hamar elővarázsolni a semmiből az olyan szép, káprázatos tündérkertet, mint amilyen a kiállítás területe lesz. Szebbnél-szebb pavillonok, gyönyörű pázsit, temérdek gázláng, a villanyvilágítás ragyogó napjai, a hatalmas ivlámpák, a csillogó ezer meg ezer apró fénybogár, 11 ezer izzó villanylámpa, a káprázatos színekben pompázó fontaine lumineus adják meg a kiállítás pazar külső fényét, de lesz annak belső világossága is. Tartalmas, szép, tanulságos lesz a kiállítás. Ragyogó, fényes már csak a megnyitás is. Frigyes kir. herczeg a fővédnök, nejével Izabella kir. herczeg- nővel s leányaival Gabriella s Izabella Mária kir. herczeg kisasszonyokkal, a diszes udvari kísérettel, a régi királyi udvarok fényét viszik le az ősi koronázó városba. Baranya vármegye, Pécs szabad kir. város, a pécsi püspök szintén óriási fényt és pompát fejtenek ki, úgy a kir. herczeg családja fogadásánál, mint a megnyitásnál. Lesznek ott miniszterek, országos, vidéki notabilitá- sok. Ott lesz Baranya s a szomszéd vármegyének színe java, úgy, hogy a rendezőbizottságnak már is fő a feje, hogy mit tegyen a sok jövevénnyel, hogy illő, megfelelő módon tudja elszállásolni. Külön bizottság alakult ezen czélból, a mely pompásan meg is felelt feladatának. Összeírták mindazon lakásokat, melyeket hajlandók kiadni, ezeknek árait, úgy hogy az érkező idegenek a kiállítási irodában mindig nyerhetnek útbaigazítást, hogy minő lakások állnak rendelkezésre. Leszámítva a szállodákat, melyek mintegy 200 szobát adhatnak ki, a jelentkező magánosok összesen 370 szobát írattak össze, melyeknek ára 3 és 12 korona között ingadozik, a külvárosokban természetesen lényegesen olcsóbbak a szobák. Szóval a zajtalan munka végeredményében zajos lesz. Pécs a Dunántúl legnépesebb, mondhatni legszebb városa gyönyörű ünnepségnek néz elébe, s hogy sikere fényes leend, nem irigykedünk reá, mert tudjuk, hogy rászolgált, megérdemli. Régi nevezetes város volt Pécs már a rómaiak idejében is. Akkor Sopianeának, később a középkorban QuinqueEcclesiae, vagy Quinque Bazi- licaenek nevezték. Püspöki székhelylyé még szent István tette az 1000-ik év év aug. 22-én. 1046-ban itt temették el Péter királyt 1064-ben itt koronázták meg Salamont másodszor. Itt állította fel Nagy Lajos hires egyetemét, mely a mohácsi vész alkalmával 2000 hallgatóval dicsekedett, igaz, hogy a török háromszázat levágott belőle. A | Szekszárd körül lezajlott szerencsétlen ütközet után Korvin János is itt húzta meg magát a szent koronával. Talán még szebb lenne a mostani kiállítás, ha a régi magyar bűn, az egymásra fenekedé kaján irigység az ő fejére engedi feltenni azt a szent szimbólumot ?! A mohácsi vész után a törökök porig égették a várost, csak főtemplomát kímélték meg. De úgy látszik, rohamosan felépült, mert Il-ik Szolimán 1543-ban, amikor a várost elfoglalja: földi paradicsomnak nevezi. Bizony soká volt még törökmecset a főtemplom, csak 1686 okt. 14-én kerül ismét magyar kézre, a hol azonban nem sokáig maradt, mert 1691-ben Bajorország szorgalmas — svábjaival telepítik be. Mária Terézia 1780 január 21-én szabadkirályi várossá teszi. De mai nagysága újabb keletű, mondhatni a magyarság jelében született. 1850-ben még csak 15318 lakosa volt, s ma 40 ezeren felüli a lakosság, ha még nem is: tiszta magyar nyelvvel, de szinma- gyar érzéssel. De hol lenne Pécs is, ha mi velünk nem volna közös a sorsa. A dicső magyar vasúti politika neki is a nyakába akasztá azt a bizonyos zsákot — a melyből a modern haladás nagyot ugró macskája — a silány, bűnös és ostoba vasúti közlekedés folytán egyátalán nem akar és nem tud előugrani. Egy pár királyi látogatás s ennek ügyes, bölcs kihasználása ugyan sokat lendített rajta, de Pécs jövője ezután, talán most születik meg. Szülessék is meg. Ismételjük, nem irigykedünk reá, bár mellette szégyenkezhetünk. Becsületünket, a tolnamegyei selyemtenyészíéfc, a tolnamegyei gazdasági egyesület, jó boraink, kitűnő lovaink s egy pár törekvő iparosunk mentik ugyan csak ott meg, de mégis örülnünk kell, a mikor hozzánk közel ilyen hatalmas vidéki emporum fejlődését látjuk. Mert végét kell szakítani az eddig talán megokolt vasúti smás egyéb siralmas gazdasági politikának. Fővárosunkat, ha kissé mesterkélten is, nagygyá tettük. Rendezzünk tehát egy kis pünkösdi kirándulást vidékre is, mert az a mesterkélten csinált főváros elveszhet, de a nemzeti erő, a minden idegennek ellenálló energia, mint az akkumulátorok villanyereje legbiztosabban, a hatalmas, virágzó, vidéki városokba raktározható el. Ennek a vidéknek szüksége van egy hatalmas Pécsre, amelyhez, mint az óra nagy mutatójához, a többi kisebb nagyobb környékbeli város, mint perez, vagy másodpercz mutató igazodjék. így együttesen érhetünk el a XII-es számhoz, a mely az Idő teljessége. Üdv tehát e tervelő agynak, mely a szép kiállítás eszméjét kigondolta, üdv minden munkás kalapácsnak, a mely ott, ha nem többet, de egy szeget is beverni segített. Éljenek a derék pécsiek ! B —r. Iskola fölavatás. Lélekemelő, hazafias szép ünnepsége volt most csütörtökön délelőtt 11 órakor a szekszárdi izraelita hitközségnek. E napon avatták fel a Goldberger Arnold főmérnök tervei nyomán üiczenty László építőmester által a Sédpatak partján pompásan épített, modern iskola épületet. Már magában véve az is, hogy a szekszárdi izraelita hitközség — csaknem erejét felülmúló áldozatkészséggel emelt a kultúra alapjának uj és diszes, minden tekintetben megfelelő hajlékot — elegendő és méltó ok lett volna a szép ünnepségre, de ez az ünnepély ennél több volt, mert tekintet nélkül a felekezetiségre, igazán a nemes, a magasztos, az ideális gondolkodású emberek találkoztak itt ez alkalommal, hogy a magyar kultúra egyik kicsiny alapkövének a volta- képi rendeltetésre való átadásához megjelenésükkel a külső, igazán fényes díszt és keretet megadják. Megjelent vármegyénk főispánja, az alispán, a vármegyei főjegyző, a járási főszolgabíró és városunk polgármestere. A közoktatásügyi kormány képviseletében Tihanyi Domokos kir- tanácsos, tan- felügyelő, a főgimnázium képviseletében Szabó Ferencz, Varga Ferencz tanárok, a polgári íiu, illetve leány iskola részéről Krammer János, Kovácsáé Nagy Luiza igazgatók s az ev. ref, egyház képviseletében Rácz Gyula
