Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-05-11 / 19. szám
2 közérdek 1907. május 11. tanitó. A rom. kath. óvodát Dől'y Pálné elnök, a nőegyletet Ágoston Istvánná alel- nök vezetésével számos hölgy képviselte. Résztvett az ünnepségen az akkor éppen Szekszárdon időző Jeszenszky Andor gazd. egyl. elnök, úgy a sajtó számos képviselője. Pont 11 órakor aztán felhangzott a folyosón a kis növendékek ajkán a magyar nemzet imája, az „Isten áldd meg a magyart“, melyet a közönség állva hallgatott végig Ezután dr. Leopold Kornél egyházközségi elnök üdvözölte a megjelent díszes vendégeket, az ünneplő közönséget s a következő tartalmas s a köztetszéstől gyakran félbeszakított beszédet mondotta: Méltóságos Főispán ur! Nagyságos kir. Tanácsos, Tan fel ügy lő ur ! Mélyen tisztelt ünneplő Közönség ! Melegen üdvözlöm az ünnepélyünkön megjelent tisztelt vendégeket. Üdvözlöm főispán ur Öméltóságát, kinek megjelenése újabb bizonyítéka kulturális életünk eseményei és városunk fejlődése iránt tanúsított jóindulatú érdeklődésének, üdvözlöm törvényhatóságunk, a vármegyei tanügyi hatóság, városunk és a többi hatóságok, a tanintézetek és egyesületek itt megjelent illustris képviselőit és köszönöm, hogy jelenlétükkel ünnepélyünk díszét emelni szívesek voltak. Elöljáróban legyen szabad egy szubjektív természetű vallomást tennem, mely a népiskolák kérdésében követett meggyőződé semre vonatkozik és amely a felekezeti életben elfoglalt állásom mellett talán, paradox- I nak tűnik fel az első pillanatban. Én tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem vagyok barátja a felekezeti iskolának, hanem a kötelező állami iskolának, az egységes állami népoktatásnak vagyok teljes meggyőződéssel hive. Hibának tartom ugyanis, hogy gyermekeink már zsenge korukban felekezetek szerint szétválasztassanak és elkiilönittessenek, hogy az ifjúság a vallások szerint külön-kIllőn iskolát látogasson, „ mert én elsőrendű nemzeti és társadalmi érdeknek és szükségletnek azt tartom, hogy az embereket egy mástól elkülönítő falaknak ledöntésével az ifjúságot éppen abban a korban, amikor lelke a legfogékonyabb, egymáshoz közelebb vigyük és összeforraszszuk. Különös jelentőséggel bir hazánkban a nemzetiségi és egyéb szeparasztikus törekvések mellett a széttagolás és elkülönítés helyett az erők összegyűjtése, egybeolvasztása és szoros kapcsolata, mert az egységben, tömörülésben és összetartásban van az erő, van a siker. A hitélet ápolása elsősorban a Családi körbe tartozik, de e tekintetben az állami iskola keretében is tehetne a félekezeteknek megfelelő ingeren czi áj át biztosítani. Azonban nemcsak nemzeti és társadalmi szempontokból, hanem magasabb állami érdekekből is vagyok hive az állami iskolának, mert a magyar állameszme szabad és - szuverén érvényesülésének egyik leghatékonyabb tényezőjét látom éppen az állami iskolában. Ez a megjegyzésem természetesen legtávolabbról sem vonatkozhatik a mi iskolánkra, mely már az 50-es években még a Bach-korszak idejében, a hatalom germanizáló törekvésével szemben is hű maradt a magyar nyelv és hazafias szellem ápolásához, hanem vonatkozik az ország ama száz meg száz iskolájára, a melyekben a magyar állameszme éppen a magyar állami iskola hiánya miatt nem bir elég erélydyel, elég intenzivitással, elég imponáló módon érvényesülni. Minthogy azonban viszonyaink között az állami iskola ezidő szerint csak utópia, megmaradtunk mi is a felekezeti iskola mellett, ami ennek az uj iskolának rendeltetése. Az iskola a kultúrának egy igen értékes lánczszeme, vagy hogy- ne mondjam magú a kultúra. A kultúra az, ami közelebb viszi az embereket egymáshoz, ami előbbre viszi, nemesbiti, tükéletesbiti az embereket ; a kultúra az, ami úgy az egyes ember értékének, mint a népek és nemzetek fajsulyá- nak legbiztosabb emeltyűje 'és fokmérője. Minél erősebben bontogatja szárnyait a kultúra, annál fejlettebb lesz az emberiség, annál magasabb és tisztultak!) légkörbe viszi az embereket. Minden egyes uj hullámverése, minden szárnycsapása a kultúrának mindinkább biztosija az ember főlényét a természet erői felett, mindinkább közelebb viszi 'az embereket a tökélesedés, a szabadság felé és mindinkább közelebb viszi az emberiséget az ő ethikai czéljainak ideális megoldása felé. A kultúra és a jövő nemzedék iránt rótta le kötelességét hitközségünk, amikor ezen uj iskolát létesítette. Az iskola feladata, hogy a tudás fáklyájával világítsa meg az ifjúság derengő lelki és szellemvilágát. Ne az iskola, hanem j az élet számára tanítsuk gyermekeinket. Az j értelem fokozása és fejlesztése mellett kiváló gondot kell fordítanunk gyermekeink testi nevelésére és kedély világának ápolására is. Becsületességre, őszinteségre, nyílt- j ságra, önérzetre, köteléssógtudásra oktassuk az ifjúságot. Tanítsuk meg őket arra, hogy a munkát tiszteljék, becsüljék és szeressék, j tanulják meg, tudják és érezzék, hogy a munka nemesit, tanulják meg, tudják és érezzék, hogy az embernek értékét első sorban az ő egyéni tulajdonságai, az ő erkölcsi és szellemi súlya, az ő saját munkája adja meg. Becsületes, szellemileg és testileg edzett, dolgos kulturembereket neveljünk a társadalomnak és a hazának, mert a tudás és a műveltség, a munka és a haladás alapjai a nemzeti jólétnek és az anyagi függetlenségnek. Tanítsuk gyermekeinket hazaszeretetre, honszerelemre, szeressék a hazát, szeressék ezt a földet, annak minden hantját szivük minden dobbanásával, fiatal lelkűk egész odaadásával és rajongásával. Ápoljuk gyermekeinkben a hitéletet, mert a vallás az élet válságos pillanataiban legnagyobb vigasztalásunk; legyenek hűséggel és ragaszkodással ősi váltásunk iránt, melynek eszméi és tanai az erkölcsnek, az emberszeretetnek, az istenfélelemnek, az erénynek, a családi élet bensőségének és tisztaságának törvényei. És ha ez a szellem fog ebben az uj hajlékban érvényesülni, amit hiszek és erős meggyőződésem is, akkor nem lesz hiábavaló az a nagy munka, mely ezen uj iskolát létesítette.“ Ismerteti ezután az építés történetét. Köszönetét mond az építési bizottságnak, Goldberger Arnold főmérnöknek, aki a tervek elkészítése körül fejtett ki kiváló buz- góságot. Raisz József kir. főmérnök és Lakos Adolf kir. mérnököknek, akik az építkezést ellenőrizték és szakszerű tanácsokkal szolgáltak, végül Diczenty László építésznek, aki feladatát kiváló szakavatottsággal, ritka lelkiismeretességgel és pontossággal teljesítette. Szép hatású beszédét igy fejezte be: | Legyen ez az uj iskola minden időben a ( tudásnak és a művelődésnek, a hazaszeretetnek és a hithűségnek, a kor szellemével ! folyton lépést tartó haladásnak hajléka — világosságot terjesztő őrhelye ! Az elhangzott éljenzés után Leopold Sándor kerületi elnök, ki már a Bach-kor- szakban is lelkes védője volt itt a magyar szónak és magyar nyelvű oktatásnak, rövid, de gondolatban gazdag beszédet mondott. Beszéde a következő: Őszinte örömmel üdvözlöm a t. hitközséget a kultúrának szentelt ezen uj hajlékában. Meg vagyok győződve és erre nézve elég garanczia a hitközség egész múltja, a szép és magasztos iránti lelkesedése, valamint elöljáróságának és iskolaszékének feukölt gondolkodása, nemkülönben a kor magaslatán álló, tudós papja és a legtisztább hazaíiság- tól áthatott tantestülete, hogy az iskola, mint eddig, ezentúl is legfőbb feladatának fogja tekinteni, hogy a hazának hű polgárokat es hitfelekezetéhez híven ragaszkodó nemzedéket neveljen. Szem előtt fogja tartani bölcseink ama mondását: »Jafuh lalmud torah im derech erecz«. Szép a torah tanulása, ha egyesítve van az országnak utjával, azaz : a torah oktatásánál a haza útjáról letérni nem szabad, vagyis hogy vallásosság és haza- szeretet éppen nem állhatnak egymással ellentétben,- sőt egyenesen kivánatos, hogy e kettő egymással elválaszthatlanul egybekapcsolva légyen! Én már 40 év előtt hangoztattam és most is azt vallom : A hazai zsidóság szent kötelessége odahatni, hogy tagjai ne magyar zsidóknak, hanem zsidó magyaroknak tekintsék magukat. Ezen szellemet látom én a szekszárdi izr. hitközség törekvésében megvalósulva, ebben vélem én az eléggé nem dicsérhető áldozatkészségének okát lelhetni. Éppen ezért igaz örömömnek és a lehető legmelegebb ‘elismerésemnek adok kifejezést és midőn a Mindenható áldását kérem ez intézetre, tantestületére és növendékeire, azon szivem mélyéből fakadó fohászszal zárom szavaimat, melylyel az ünnepély kezdetét vette: „Isten áldd meg a magyart!“ A lelkes éljenzés elhangzása után dr. Rubinstein Mátyás, a szekszárdi zsidóság- tudós papja mondott költői hasonlatokban gazdag, ékes felavató beszédet, mely a vége felé imaszerü fohász magaslatára emelkedett. A magas szárnyalásu beszéd lényege a következő : Szónok rövid visszapillantást vetett a zsidó iskola történetére. A Krisztus előtti első században már volt zsidó iskola. - Az iskolának a czélja volt természetesen az értelem művelése, de amellett a szív művelése, a jellem képzése, nemesítése is. Az iskola a felekezet szolgálatában állott, de azért mégsem esett a felekezeti elfogultság hibájába. Az lehetetlen is volt. A zsidóság szellemében korán csillámlik fel az emberiség egyetemességének fenséges gondolata. Salamon király templomot épített Jeruzsálemben s felavatva, azt, egy imában egyebek közt ezt mondta: „És az idegenfj ki nem is Izrael népedből való s eljön s imádkozik e helyen, hallgasd meg az égben, e te lakásod helyén s tégy mindaszerint, ahogy kiált hozzád az idegen.“ Izaiás, a tü- zesajku, lángoló szivü próféta meg, lelkének sebes röptével az idők messzeségébe rohanva, úgy rajzolja maga elé a távol jövőnek képét, hogy a felekezeti választófalak eltűnésével a hit égi köteléke meghitt egységbe fogja fűzni az egész emberiséget. így szól: „Es lészen az idők végezetén : szilárdan fog állani az Ur házának hegye a hegyek élén . . . s özönlenek oda mind a nemzetek s mondják: Jertek, menjünk föl az Ur hegyére, hogy tanítson bennünket utjaix-a, hogy járjunk ösvényein.“ Ahol ilyen szellem otthonos, ott nem üthet tanyát a felekezeti elfogultság. A hagy imányos zsidó szellemben, mondotta szónok emfázissal, építettük ezt az iskolát. Az értelem művelésére fog szolgálni, emellett a szív művelésére is. Az elsőnek művelése, a másiknak parlagon hagyása mellett olyan, mint midőn az élőfa csak az esőSirolin Emeli az étrígyat » testsúlyt, m-f ^1- teti a k(HiSfélt, WUadékot, éjjeli Tüdobetegsegek, nurutuK, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenki* „Koche“ ereileti ceomagolátt. F. H*fnua-La Roche A Co. Basel (SHJt), * gyöfyucnirakban. — ára üvtgenkint 4.— korona
