Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-04-13 / 15. szám
15. szám. Szekszárdi, III. évfolyam. Szombat, 1907. április 13. K iadóliívatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár epület Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. HIRDETÉSEK legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1085 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összeg közleményei . ELíŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 k., negyedévre 2 kor. 50 fill NÉPTANÍTÓKNAK. ha a/, előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA. Az egyke rendszer. A szomszéd Baranyában is éppen az a baj, ami nálunk. Ritkul a munkás, az erős férfikar. A lakosság ezrével veszi fel a vándorbotot, az otthon maradtak között pedig terjed a társadalmi nyavalya: az egyke rendszer. A vármegye lakosságának e szomorú módon való fogyása szemet szúrt az ottani főispánnak, Benyovszky Móricz grófnak; kezdeményezésére aztán a vármegyei zöld asztalra került a kényes ügy. Ezt megelőzőleg az alispán megbízásából dr. Buddy Dezső, árvaszéki másodjegyző szép tudományos készültséggel látott a kérdés alapos tanulmányozásához s mint előadó, tüzetesen vázolta az egy gyermek rendszer pusztításait és a tenni valókat. Amint a L*. N. írja, az állandó választmány jól tudta, hogy kényes kérdést feszeget, amikor ehhez a népességi kóftünethez nyúl. A hazafiul aggódás hangjai elhangzottak eddig is, hogy t. i. a népesség szaporodása nem áll arányban a nyugateurópai népek szaporulatával. Egész falvak pusztulnak el, főleg a magyar népesség, mondhatni, valláskülönbség nélkül. Ha tekintjük a nyugateurópai törekvéseket, melyek oda irányulnak, hogy gyarmatok szerzésével erősítsék a lakosságot, nálunk a népesség, oly csökkenést tüntet fel, hogy most már ezen nagy kérdésen átsiklani nem lehet. Sokan felvetik azonban a kérdést, lehet-e egyáltalában ezen a bajon segíteni? Látjuk, igen sokan vannak ma is, akik teljes odaadással küzdenek az egy gyermek rendszer ellen, mégis a lakosság egyre fogy. De a lehetséges orvoslásra fel kell használni minden eszközt. Rossz orvos az, aki csak kapkod, vagy ráolvasással akar gyógyítani ; a jó orvos felkutatja a bajt, és ahol a hiba forrása van, ott keres gyógyítást. Az utóbbi 10 évben országunk népességének szaporulata 11 2%. Baranyáé csak 5%. S pusztulás van ott is, ahol a jólét virul. Mikor ezen baj okát kutatták, megakadtak egy jelenségen: az anyák megakadályozzák, hogy anyák lehessenek. De ez nem az egyetlen ok. A szegénység, földéhség, tagosítás hiánya sf,b. ép oly hatalmas tényezők, mint a magyar faj ezen erkölcstelensége. Külső gazdasági tényezők tehát nagy szerepet játszanak. Francziaországhan preventív-intézkedésekkel próbáltak odahatni, hogy a bajt orvosolják, de mit sem használt. Gyökeres reform kell és ez csak akkor lehetséges, ha az okokai derítjük fel, melyek megyén ként, vidékenként, sőt községenként változnak talán. Hogy most mindjárt szocziálpolítikai reformokkal álljanak elő, ideális állapotok képét rajzolják, az nem kívánható, nem is volna ezen törvényhatósághoz méltó; előbb közelebbi adatokat kell gyűjteni, hogy aztán ezek nyomán elindulhassanak. Ezért az előadó azt javasolja, Írjon fel a közgyűlés a kereskedelmi miniszterhez, hogy a központi statisztikai hivatal munkaerejét ezen czélból felhasználhassa, az 'itteni munkára pedig válasszanak egy nagybizottságot, melynek tagjait is rögtön javaslatba hozta. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Morvay Ferencz ref. lelkész szók, a kérdéshez. Eddig is aggodalommal foglalkozott ezen ügygyei és számos adatot gyűjtött össze. Aki nem Baranyában született, hanem más vidékről jött ide, meglepetéssel láthatta az itteni falvakat. Jólét és hideg hangulat állnak ellentétben. Nagyon szép, elragadó mindenütt a táj, de csendes a? utcza, sehol nem veri fel a gyermekkaczaj. Mathematikai pontossággal megállapítható, mint kell Baranyából a magyar fajnak kiveszni. Adatokkal is szolgál ennek illusztrálására. Van hely, ahol 1000 lélekre csak 5 születés esik. Kutatva az okot, azt hitte először, az ősiségi patens teremtette az egy- gyermekrendszert, de ez nein lehet kizárólagos ok. Benne van a baj a korban, a műveltség fejlődése hozza azt magával, bizonyítja ezt az is, hogy épen a legműveltebb néposztálynál legnagyobba baj. De ne csak a munkás- népre, hanem magunkra is vessünk, mert. az intelligenczia körében tán még nagyobb mértékben uralkodik a bűn. TÁRCZA. Test és lélek. Életemnek javát én már eltöltöttem — De sok vihar, gond, baj átvonult fölöttem, — Kenyerem jobb részét, jó régen megettem, — Nézek ki az éjbe, a sürü sötétbe, — Nincs künn semmi élet, — De mintha hallanék, Hangot és beszédet! Bennem szól a lélek És pedig atesthez, — A földi feléhez, S beszél ilyen képen: „Mint virág edes vagy, De hamar elhervadsz, S nem üdít fel Téged Többé semmi harmat, — „Földből lettél « fold leszsz!“ Múló minden éked. Minden te szépséged, — Minden dicsőséged! Nézd én mennybe megyek, S ott örökké élek!“ SZÉKY GÉZA. Tolnamegye a XVI-ik században. Megyénk negyedfél század előtti hely- r aj zára egy kicsiny, de érdekes fénysugárt vet a „Közérdek“ előző számában Antonis Pigafetta egykorú úti jegyzete. Mohácsról 6 és fél óra alatt Ethi-be érkeztek, ez nem más mint Etény (Etevár), a török defterekben (adó kataszter) következetesen : Étin. Ott feküdt a decsi szőlőhegyek lábánál, az országút melletti Ete dűlő máig megőrzötte a nevét. Nagy hely volt 112 adózó portával, lehetett közel 3000 lakosa, „városi nak hívták. Bátaszéknek csak 79 portája volt, Szekszárdnak még sokkal kevesebb. Itt megetethettek és feljegyezhette a látott helységeket. Nem említi Bar-t és Far- kasdot (mai Furkó) melyek akkor már valószínűen el voltak pusztulva. JDe nem szól Kesztőcz-ről sem, mely pedig akkor még fennállott 20 kapuval és mintegy 500 lakóval, nagy bortermő hely! 72 ezer akcse adót (török pénz 1 akcse V4 korona körül) fizetett, Várdomb felett feküdt, az országúti Kesztőcz dűlő ma is megtartotta nevét. Etényből 3 óra alatt jutottak Tolnára, ahol meghálhattak. Itt már csak Szekszárdot sorolja fel, pedig keresztül kellett menniük Ebes falun is (a mai ebesi csárdánál) melynek 76 adózó portája után lehetett 2000 lakosa. Mellőzi még Igcse falut és Mözsöt, a defterek szerint „Mécs“ 29 kapu. Látni való hogy csak futólag sorolja j fel az érintett helységeket, minden falu nem 1 is érdekelhette: csak egyetlen várost talált nyugoti fogalmak szerint az egész utón Nándortól Budáig és ez Mohács volt, melj7et a török irók is karcsú minaretekkel ékeskedő fényes városnak neveznek. Török főurak és I hatóságok székhelye volt 2588 házzal, mintegy 14 ezer lakóval. Utánna legnagyobb „város“ volt Tolna, csak 760 házzal és leg- föllebb 4000 lakóval. Paksnak, Földvárnak 3000 körül volt a defterek szerint a lakossága. És Szekszárd ? semmi sem volt ezekhez viszohyitva. A török adókataszter alig em- j liti. A megye székhelye Simontornya volt, Szekszárdnak csak az .erős falakkal védett régi apátság épülete adhatott némi súlyt, melyet a török mindjárt erőddé alakított és 97 emberből álló őrséget tartott benne. Bá- taszéket is fontosabbnak tartotta: ott 108 emberből állott az őrség. Érdekes felemlíteni, bogy a szekszárdi őrség zsoldja 93T11 ak- . csét = mintegy 22—23 ezer koronát tett évente, amiből kitűnik mily kitünően díjazta ! katonáit a török, inig a mi végbeli katonaságunk se pénzt se posztót nem látott. Pigafettának megtetszett a mi vidékünk : a borág koszoruzta szőlőhegyek lephették meg. A földnépe már akkor főleg a borból j és a jószágból pénzelt. A bortized kitett j Gresztőczön 12.019 pintet, Ebesen 21 008 pintet, Csatáron (nevét a csatári völgy s Kérjük az előfizetések megújítását s a hátralékok szives beküldését.
