Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-04-13 / 15. szám

2 Közérdek 1907. április 13 Legfőbb ideje, hogy össze kell szedni a társadalomnak minden erejét és fel­kutatva a bűn eredetét, tenni a leg­jobb meggyőződés szerint. Miután a közgyűlés e kérdéssel összekapcsolandónak találta a kiván­dorlás kérdését is, egyhangú lelkese­déssel elfogadta az előadói javaslatot s a kiküldött nagy bizottságnak fel­adatává tette a kivándorlás kérdésének a tanulmányozását, is. Baranyában tehát ennyire már volnának. Mindenesetre hazafias czélt szolgáltak, elismerést érdemelnek a bátor lépésért, de hogy valami túlsá­gosan előre vigyék a kérdést, minden tiszteletünk és szimpáthiánk mellett is kételkedünk benne. Nekünk bő tapasztalataink vannak a kiküldött bizottságok működésének eredményes voltáról. Fogy a tinta, meg a papiros. A statisztikai tudo­mányt is nagyra becsüljük, de hogy ha reánk biznák, mi inkább mégis egy pár ügyes detektívet, kérnénk Tolnavármegye hasonlókép veszélyez­tetett, területeire. Egy pár gyermekirtási eset két­ségtelen felderítése, néhány szigorú példás büntetés sokkal többet hasz­nálna, minden más egyébnél. A büntetésnek elrettentő példáját kiküszöböltük törvénykönyvünkből, pe­dig talán van annak is egy kis része abban, hogy az erkölcsök hovatovább lazulnak s hogy ez a nagy tékozló fiú, a magyar nemzet úgy siet el­pazarolni nagy örökségét a jövőjét. : : -'r ~ • __________ B. A Szekszárdi Kaszinó Simontsits- könyvtára. Különös irat érkezett le a napokban Tolnavármegye alispánjához, mint a Tolna- piegyei Muzeum ideiglenes igazgatójához. Szálán Imre, a múzeumok és könyv tárak országos h. főfelügyelője azt Írja benne, hogy miután meggyőződést szerzett arról, hogy a Simontsits-féle könyvtár 400—500 kötetre rugó anyaga úgyszólván kizárólag modern irányú társadalmi és közgazdasági müvekből áll, s hogy a könyvtár alapítójá­nál ietett 1000 korona tőke arra van szánva, hogy annak jövedelméből bel- és külföldi társadalmi folyóiratok járattassanak, e szetn- ; pontok figyelembe vételével, bármily elisme | réssel viseltetik is Simontsits Elemér vár­megyei főjegyző urnák a Tolnavármegyei Muzeum érdekeit szivén viselő, önzetlen el- j határozása iránt, az a meggyőződése, hogy J úgy a szóban forgó könyvtár, mint pedig az j azt használó városi közönség szempontjából j bjzonyára helyesebb, ba a könyvtár eddigi ! J helyén marad s a kaszinó közönségének szol- [ gálatára áll “ Mi ez? Hát vájjon ki ajánlotta fel a I Simontsits-köuy.vtárat a múzeumban való el­helyezésre? Tudtunkkal senki. De amint annak idején megírtuk, a XVosinsky Mór ! temetése alkalmával itt járt két kiküldött: dr. Mihalik és dr. Szeniayer nyilatkozott úgy, hogy a múzeumok országos főfelügyelő- i sége legközelebb kérést intéz a kaszinó veze- i ! tőségéhez, hogy a Simontsits-féle könyvtárt j engedjék át a múzeumnak, hol azt fejlesztik ! | és kiegészítik. A főfelügyelőségnek tehát legalább is j j furcsa a felelete, valóságos dezavuálása az, ; itt járt két urnák. Avagy talán az riasztotta meg a főfelügyelőséget, hogy a könyvtárban modern irányú társadalmi és közgazdasági müvek vannak ? Hát biz a magyar szocio- J login uj keletű, de éppen azért kapva kapni I kellett volna a kínálkozó alkalmon, mert j I tudtunkkal sok olyan könyv van abban a | gyűjteményben, amelyet még budapesti könyv- í tár is nélkülöz. A főfelügyelőség egyébként megvigasz- í ! tál bennünket, bogy a múzeumban szak- j 1 könyviárt akar létesíteni (hát a Simontsits- ! j könyvtár micsoda V) s szívesen rajta lesz, ; ' hogy népkönyvtárt kapjon Szekszárd. Köszönjük ezeket is, de mindennek daczára szeretnénk egy kis világosságot is a dologban : a múzeumi főfelügyelőség vissza­utasít egy. elég ritka és értékes könyvtárt, j amelyet egyébként még fel sem ajánlottak neki s teszi ezt olyan módon és alakban, ! hogy akaratlanul is arra gondol az ember, hogy voltaképpen mi is mozoghat itt a bo­korban ? B. —■"r “ -■ ~ " ^ •— '■*** 1 Holndonner Ferencz búcsúzába. Bátaszéknek 27 éven át volt plébáno- > ' sától illő módon búcsúzott el Bátaszék köz ! ség közönsége. Folyó hó 8-án tartotta az j ünnepelt bucsumiséjét két káplánja segédlete mellett, A misén részt vett Bátaszék szine- java, valláskülönbség nélkül; megjelent a i városi képviselőtestület, tűzoltó-egylet, a da­lárda és fölvonultak az iskolás gyermekek is. Mise alatt Máté József karnagy vezetése alatt a dalárda énekelt remek egyházi éne- j keket. Mise után a község képviselő-testülete | Gerner Mihály biró elnöklete alatt diszköz- gyülést tartott, melyen Erdős Gábor fő jegyző gyönyörű és megható beszéd kisére- j tében adta át a több száz aláírással ellátott, j gazdagon díszített fehér bőrkötésű emlék­könyvet. Az emlékkönyv czimlapján az ünne­pelt buzgó munkássága folytán létesült báta- széki templom tollrajza látható, alatta több j ! sorból álló búcsúszók. Mind Boros Sándor vasúti mérnök munkája. Az agg prépost mélyen meghatva vette át a kedves emléket és a szeretet hang­ján köszönte meg az őt ért megtiszteltetést. I Délben tisztelegtek az iskolaszék, a tanító- j testület, a hitközségi tanács tagjai. A köz­ebéden 50-en vettek részt, mely alkalommal többen szép és megható beszédben méltatták a távozó lelkész érdemeit. Az első felköszön­tőt Erdős Gábor főjegyző mondotta, magas szárnyalása beszédben búcsúztatván a szere­tett lelkipásztort, mire az ünnepelt szívből eredt beszédben a jelenvoltakra emelt poha­rat. Kiváló sikerű felköszöntőt mondottak még az ünnepekre Szabó Károly országgyű­lési képviselő, Szakács Imre mórágyi ev. ref. lelkész, Kovács Bálint és a volt káp lánok nevében Blandl György adminisztrá­tor. Földes Dezső a vidéki vendégeket él­tette. Következő üdvözlő táviratok érkeztek : Erdős Bátaszék. Ünnepélyeteken szellemileg részt veszek. Az ünnepelt iránt kifejezésre jutó tisztelet­ben egyesülök veletek. Janosits. Tekintetes Erdős Gábor urnák Báta­szék. Az ünnepeltet és ünneplőket őszintén üdvözli dr. Igaz Béla. Erdős Gábor Bátaszék. Az ünnepeknek és ünneplőknek szívé­lyes üdvözletem Buda Vilmái. Holndonner Ferencz Bátaszék. Közbecsülés és közszeretetben teljesített áldásos működésétől való megválásakor szív­ből üdvözlöm Nagyságodat, mint az egyházi és világi hatóságok közötti egyetértés állandó ápolóját. Jól végzett kötelességceljesités bol­dogító tudatához jó erőt, egészséget kivan tisztelője Bajó, főszolgabíró. Holndonner prépost urnák Bátaszék. Híveinek hálája és tisztelőinek szeretete édesítsék, derítsék nyugalmának napjait. Viréiy és a szemináriumi asztaltársaság. Másnap reggel 9 érakor a hitközségi tanács, községi elöljáróság és szép számú közönség kísérte ki a távozót gyalog a Va­súti állomásra. Az utczan sorfalat állott mintegy 700 iskolás gyermek, a menet ólén a tűzoltó testület haladt zenekarával. A vasútnál még egy utolsó Istenhozzád s könnyes szemek nézték az élettelen gépet, mely elvitte tőlünk tiszteletünk és szeretetünk tárgyát. Az ünne­pelt innét Pécsre utazott, hogy a megyés püspöktől is elbúcsúzzék. Az eltávozott lel­kész emléke örök időkig fönn fog maradni Bátaszéken. Ugyanis az ünneprendező bizott- ság gyűjtést rendezett ngy Ilolndonner-alapra, melynek kamataiból szegény iskolás gyer­mekek Hibáztassanak föl minden karácsony ünnepén. A községi képviselőtestület 500 koronát szavazott meg a költségek fedezésére és az alapra, melyhez Zichy Gyula gróf 100 koronával járult hozzá. A gyűjtés még nincs befejezve. Annak idején beszámolunk a gyűjtés eredményéről. Holndonner Ferencz életrajzi adatai a következők: Született Mohácson 1830 szep­tember 17 én. A gimnázium négy alsó osz­tályát szülőhelyén a kapistránusoknál végezte, a felsőbb osztályokat és a theologiát Pécsett. Első szentmise áldozatát Mohácson 1853 ok tó bér 2-án mutatta be. Első káplán állomása Abaliget, lionnét 1856 októberben Németbolyra kerül. 1860 októberben Dunafbldvárra he­lyeztetett, ahol mikor 1862 szeptemberben Egyed Antal apátplébánost meggyilkolták administrator is volt, Innét a beteg gödrei plébános helyettesítésére Gödrére, 2 hó múlva Tolnára, majd fél év múlva ismét Dunafüld- várra került, hóimét 1866 májusban Duna­Sirolin fcneli az étrlyyit H a testsúlyt, megxees- teti a kShOfést, vilnJékat, éjjeli Tüdobetegsegek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkH „Roche“ eredeti ceomagoUut. F. Haffaan-La Rache A C«. Basel (Svájc). Eoehe pfeató mtmí rendeletre a fyófrwertirak- ban. — Ara Qvagenkint 4.— korona. abban „faluhely1* őrzi) 17-994 pintet. E 1 | helység területén, mely megfelel a mai decsi, [ őc8ényi szőlőhegyeknek Szekszárd déli felé­vel — 1200 kát. holdat meghaladó szőlőnek kellett művelés alatt lenni. Ma sincs sokkal több! Ehhez képest a búza termesztés jelen téktelen volt, Csatár csak 4 kereszt, Ebes 349, Gesztőcz 433, Decs 639, Asszonyfalva (Szomfova) 45, Pilis 87 kereszt tizeddel adózott, e termelés csak a lakosság saját szükségletét fedezhette. Pigafetta útja éppen a telki földeken vezetett végig, láthatta a miveit szántóföldeket — pedig több nem is volt a határban. A mai ártér, mely most \ 40,000 holdon termi az aczélos búzát, a Duna hatalmában volt, csak legeltetésre, jószágtar­tásra volt kitünően alkalmas. Jószágtenyész­tés volt a nép főfoglalkozása, melyet a tö­rök alaposan adó alá vett nemcsak közvet­len, hanem közvetve is minden hídnál, rév­nél. Az 1560-iki defterek szerint a Sárvíz hidvám 11.000 akesét hozott, ma sem több; i a bátai rév marhavámja pedig 36’151, a tolnai révé pláne 171019 akesét jövedelme­zett. Az akkori lábas jószág állomány bi­zonynyal többszörösen nagyobb volt a mainál. T. K

Next

/
Thumbnails
Contents