Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-10 / 10. szám
2 KÖZÉRDEK 1906. márczius 10. az ut talán nem olyan nyílegyenes, de a magas hegycsúcsot is csak a hosz- szabb, kanyargó szerpentin-utakkal lehet elérni. Semmi csüggedés tehát. Előre bátran, uj hittel és uj reménnyel. Még az sem kell, hogy kidobjuk szivünkből házi Isteneinket. Egy Rákóczi, egy Kossuth hazafias tűzzel égő lelke szítsa és növelje lelkesedésünket, kitartásunkat. Lánglelkük legyen az izzó kohó, amelyben a jövő fegyvereit aczélozzuk. Fegyverre magyar 1 Csakhogy fegyvered az eke, kalapács, a gyalu, a békés kasza, kapa, gyárak füstje, gépek dübörgő kereke, szóval a munka, egymás megértése legyen. így forrhat össze a száz felé huzó magyar. Munkában tisztulhat meg a forrongó társadalom, tiszta erkölcscsel, hittel magasztosulhat ez a. nemzet naggyá és dicsővé. El fog jönni a nemzet máreziusa. Sugárral, fénnyel, szépen kihajtott bokros ággal, a kivirágzott magyar szabadsággal ! Lessük, várjuk tehát hittel, reménnyel, de semmiesetre sem összedugott kézzel. Bodnár István. Az Istenadta nép! Ezer év nehéz küzdelmei közepette nemzeti.jellegét leghívebben megőriző parasztságunkról, a magyar közgazdászok nagyobb része nem a legjobban nyilatkozik. Ismerve parasztságunknak konzervatív természetét, mely nehezen tér le egy megszokott irányról, azokat a kijelentéseket, a melyek szerint ma a paraszt nem okszerűen, nem szakértelemmel gazdálkodik — részben aláírjuk! Részben, mondom, mert a mikor világosan állanak előttünk a helyes gazdasági kibontakozásnak utjai, ezt az Istenadta népet, mely társadalmi életünknek gerinczét képezi, nem lebecsülünk, hanem uton-utfélen tanítanunk kell! Fel kell hoznunk az uj gazdasági rendszer magaslatára ! Kérdem, fel tudnánk-e valakiben ébreszteni a kíváncsiságnak, az érdeklődésnek és szeretetnek érzetét, ha elsőben önérzetében agyonsilányitjuk ? A magyar nép, a magyar parasztság önérzetét kell tehát segítségül hivnunk, ha elérni akarjuk, hogy ebben az országban minden ember, a ki csak egy talpalatnyi földnek a tulajdonosa, a legintenzivebben, szakértelemmel gazdálkodjék ! Ki kell emelnünk a magyar parasztság fontos és nagy- értékű szolgálatait a nemzeti termelésben, nem feledkezve meg természetesen arról a szocziálpolitikai misszióról sem, a mely a magyar társadalmi életben a magyar parasztságra vár. Külföldön, mint minden egyéb dologban a világon, e téren is előbb észrevették a bajokat. A parasztot meg kell mentenünk, ha a mezőgazdaságot nem akarjuk a katasztrófába kurczolni. Méline, a volt franczia miniszterelnök egy nagy könyvet irt a mezőgazdaság válságáról, A válság okait visszavezeti ö o arra a jelenségre, hogy a falusi nép megindult a város felé, s többé már nem akar visszatérni a mezőre. Térjünk vissza a röghöz! — mondja Meline. Vagyis adjunk földet a parasztnak. Francziaország velünk együtt mezőgazdasági ország, az igaz parasztgazdaságok mintahazája! Mi sem világosabb, hogy úgy Francziaországban, mint nálunk, a nemzeti társadalomnak zömét, gerinczét a parasztság képezi. És ha egyszer ez a parasztság fogy, a nemzeti termelésből naponként elvész sok száz erős kéz; ha ez a parasztság eredeti mivoltjából kivetkőzik, nemzeti jellegét elveszíti, vele pusztul a nemzet, a haza és nem terem hasznosat a föld. Nálunk nemcsak a városok felé grayitál a nép. Sokkal ijesztőbb mértékű az Amerikába való kivándorlás. Magyarországon a mezőgazdasággal fogl alkozó tizennégy millió ember közül körülbelül 6 milliónak nine* egy talpalatnyi földje. Ezek előbb-utóbb elveszett fiai lesznek ennek a nemzetnek, legszerencsétlenebb gyermekei a hazának. A kik testben itt élnek ugyan közöttünk, de lélekben már nem a nemzetéi. A kik falun élnek ugyan, de a kiket elvakitott már a kornak megmagyarázhatlan szelleme, a kik dolgoznak, de a munkában sem kedvtelésüket, sem a valódi hivatásból eredő kötelességteljesitést fel n találják. A kik képesek a legerősebö kapcsokat szétszakítani, messze elhagyni hitvest, gyermeket és a hazát, csak bizonytalan vágyaikat kielégíthessék. Földet ennek a népnek ! A magyar paraszt földszeretete nagyobb a hitvesi szeretetnél. Valahányszor elgondolkodunk a súlyos nemzeti veszteségről, a mi a kivándorlásból ránk háramlik, ha elnézzük, mint néptelenednek a hazában a falvak, hogy a fiatalok künn Amerikában dolgoznak, itthon ped'g a mező- gazdaság az öregek vállain nyugszik, mindannyiszor jusson eszünkbe az, a Arab férfi. | Egyiptom népessége arabnak tartja j magát s arabal is beszél, de fajilag vegyliléké a régi egyiptomi, az arab s a nubiai j szerecsen népfajoknak. A régi egyiptomi j typus olyan, mint azt az ókori emlékeken ! lerajzolva látjuk; egyenes vastag orr, ovális | •olajbarna arcz, karcsú magas termet, gyér j szakáll és bajusz; az arab: kifejezett sémita ' .arezvonások, hajlott orr, fehér arezbőr, fekete haj és sűrű szakáll, a nubiai: fekete bőr, j duzzadt ajkak. Kairó utczáin az összes ország néposztá- , lyainak és népfajainak példányait láthatjuk ; : látjuk az európaiasan öltözött előkelő basák és ■effendik fi gatait végiggördülni a bulák-szi- geti kocsi-korzón, látjuk a gazdag kereske- j dőt boltjában élénk szinü kaftánban és szép ! feh*r turb innal, a kis iparost és boltost s 1 az utczák köznépét az ő érdekes rongyaiban. I Beduin főnökök. ! Látunk néha az utczán fény,es keleti öltözetű felfegyverzett alakokat is, kiknek önérzetes megjelenésén látszik, hogy előkelő, 1 parancsoláshoz szokott emberek. A beduin törzsek főnökei ezek, kik népük felett szuverén hatalmat élvezve, mint valami kis királyok élnek csaknem teljesen függetlenül, kinnt a pusztákon. A Nílustól a vörös tengerig terjedő pusztaságon még mindig 75 ilyen független beduin törzs lakik, a melyek teljesen nomád életet élnek s egymással háborút viselnek. Van olyan törzs, mely i0,00(), de van olyan törzs is, a melyik csak lOüO főből áll; kecske és juhnyájaikból élnek, de a rablást sem, vetik meg, veszélyeztetve a karavánok útját. A kormánynak adót fizetnek, de azontúl teljesen saját páti iarchális törvényeik alatt élnek épugy, mint az ősidőkben is minden pásztornép élt. Nubiai ifjú. Minél tovább megyünk délre Egyiptomban, annál több fekete bőrű embert látunk ; legnagyobbrésze nubiai ezeknek, de már Kairóban is nagy számmal vannak. A nubi- aikat mint szorgalmas, megbízható embereket igen kedvelik s a hotelek személyzete portások, rendőrök, jegyszedők s más ilyenféle foglalkozású emberek legnagyobbrésze ő belőlük kerül ki; anyanyelvűk a nuba nyelv, mely az ó aethiopiai nyelv utóda. Látni azonban más fekete bőrű fajt is Egyiptomban, mint pl. az abessinaiakat s a Középafrikából származó négereket. Egyáltalában egy ily. nagy városban, mint Kairó, természetes is, hogy. a legkülönbözőbb fajú népek képviselői megfordulnak ; az európai nemzetek fiain kívül a mohamedán országok legtávolabb vidékeiről is ellátogatnak Kairóba, mint a hanyatló arab műveltség központjába. Az utczák Kairóban többnyire keskenyek, a házak magasak s kiugró erkélyablakaik vannak, úgy, hogy fönnt csaknem összeérnek, néhol délben ponyvát feszítenek ki egyik háztól a másikig, bogy a nap égető sugaraitól védekezzenek. Rettenetes a piszok » undorító a bűz, amely némely utczábaa uralkodik, a köztisztaságról csak a keselyük és kányák gondoskodnak. Kocsival közlekedni csak a szélesebb ute/ákon lehet, ilyen például a Muszki, ahol a város kereskedelme és forgalma összpontosul. Itt láthatjuk a keleti utczai életet tökéletes mivoltában. A félreesőbb, csendesebb utczákban járva, feltűnik a sok rácscsal fedett ablak ; I ezek. a nők lakásai, kik a sürti rácsozat I mögül kiláthatnak az utczára, de őket avatatlan szem meg nem pillanthatja. A mohamedán világ női el vannak a világtól zárva; . az utczára csak lefátyolozottá n léphetnek ki; j az előkelő hölgyek fehér fátyolt viselnek, melyen keresztül az arezvonásokat is fel lehet ismerni, de az alsóbb néposztály női, csak sűrű fekete fátyollal járnak, melyet az orr felett egy nagy sárgaréz karika erősit a homlokkendőhöz, úgy hogy az arczból csak a két fekete szem csillog ki. A ruházata minden nőnek csak sötét kék, vagy fekete szövetből lehet, mely mintegy a fejen átvetett lepedő, az egész alakot eltakarja. Európai értelemben vett divatról persze az arab nőknél szó sem lehet. — Folytatjuk. — Tüdobdtegsegek, nuruiuK, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. mffii r-:' ' 1 Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkoc ,,Koche** eredeti caontagoláet. F. IIefTmann-La Hoch« A Co. Basel (Sfájc), Roche“ ' v. Kapható enroei rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Uvegenkint 4.— korona.
