Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-10 / 10. szám

1906. márczius 10.

KÖZÉRDEK

3

mit Thiers, a franczia köztársaságnak harmadik elnöke mondott, hogy a mig parasztjai lesznek Franczia- országnak, addig háborn vagy forradalom pillanatnyilag megtörhetik, de végkép le nem törhetik.

Jusson eszünkbe az, a mit nemrégen Billow mondott a birodalmi gyűlésben. Mi a parasztot védjük és nem a nagybirtokost. A parasztság megerősítését a kormány legelőkelőbb feladatának tartom már szocziálpolitikai okokból is és a kormányok, de meg a birodalmi kanczellár kötelessége is a parasztságot, mint a monarchikus állam legszilárdabb alapját védeni és biztosítani. A mig egy német paraszt megáll a rögén és tisztességesen megélhet, addig a szocziáldemokrá- czia nem veti meg uralmát a Keleti tenger és az Alpesek között!

íme! A parasztság a hol erős, ott a társadalmi szocziologia is biztos és erős alapokon nyugszik. A hol a parasztság független és szabad, ott a társadalmi és gazdasági kifejlődésnek utjai is szabadak és függetlenek. A parasztság az államoknak legszilárdabb alapja. Éh boldog az az ország, melyen a parasztság szeretettel csüng, benne kedvteléssel, értelemmel és szorgalommal dolgozik, boldog az az ország, melynek olyan parasztsága van, a ki minden lépésében, minden szavában belső igaz meggyőződésének ad csak kifejezést; a templomban a mikor Istenét dicséri, a közéletben, mikor jogait gyakorolja.

Mindenütt az egész világon természetes fejleményként lépett fel a mezőgazdasági deczentralizáció. A kisbirtokosok száma évről-évre nő, a nagy- birtokosok száma pedig fogy. Ez a jelenség arra mutat, hogy bármilyen nehéz is a parasztgazdára a gazdasági helyzetnek szervezetlensége, hogy ki van utalva a kereskedelmi spekulációnak, tu Ínagy adónak, eddig a mező- gazdaságban még meg tudta állani helyét!

Ha szorgalma, kitartása, föld- szeretete és takarékossága nem predesztinálták volna a földmunkára, el is söpörte volna már rég a világverseny áradata. A mint hogy elsöpörte azt a 100 ezer magyar földbirtokost, 1870-től 1900-ig, a kik nem tudtak szorgalommal és értelemmel gazdálkodni.

A nemzeti termelés szorgalmas munkásait, az Istenadta népet az államoknak kiváló figyelemben kell vé- szesiteniök. A mely ország ezt nem teszi, a melyik nem gondoskodik az ő parasztjairól, az nem munkálkodik a hazán.

Erős szelek megpróbálják az épületet s ha a falak nem erősek, velük együtt földre dől a tető is!

Kirchner József.

VÁRMEGYE.

®

___• _________________

A vármegyei közigazgatási bizottság márczius havi ülését e hó 14-én taxája.

A község jegyzői nyugdíj választmány e hó 12-én tart ülést.

A közigazgatási bizottság, közigazgatási szakosztálya e hó 13 án a község

jegyzői magánmunkálati dijak szabályrendelete tárgyában tart ülést.

— Nyugdijválasztmányi ülés. A Tolna vár megye tisztviselőinek nyugdíjalapjára felügyelő választmány f. hó 10 én délelőtt ülést tart, amely alkalommal döntenek Siinontsils Elemér főjegyző és dr. Szentkirályi Mihály aljegyző nyugdijaztatázi ügyében, akik állásaikat a törvényhatósági bizottság rendelkezésére bocsátották, illetve arról lemondtak.

HÍREK.

— Beteg főügyész. Örömmel értesülünk, hogy a beteg királyi főügyész - helyettes, Krcsmarik Pál egészsége annyira javult, hogy csütörtökön este nejével már hazautazhatott.

— Kinevezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter jól megérdemelt előléptetésben részesítette a közalapítványi uradalom derék főtisztjeit : Tomcsányi Lajos szekszárdi és Náuay Emil bátsszéki kir. közalapítványi felügyelőket, a kiket közalapítványi főfelügyelőkké nevezett ki, úgy szintén Győri) Vilmos volt bátaszéki, jelenleg lakócsai közalapítványi számtartót, a ki közalapítványi felügyelő lett.

— Tihanyi Domokos üdvözlése. Tihanyi Domokost, az uj királyi tanácsost, a „Szek- szárd-vidéki róm. kath. tanitó-egyesület“ nevében Fekete Ágoston prépostplébános, mint egyleti elnök meleghangú iratban üdvözölte.

— Tolnavármegye közgyűlése. Tolnavármegye közönsége, ha valami közbe nem jön, e hó 20-án közgyűlést tart, amelyen Döry Pál alispán fog elnökölni. A közgyűlés nagyon látogatottnak és érdekesnek igérke zik már csak azért is, mert Széchenyi Sándor gróf főispán indítványt terjeszt elő, hogy a vármegye tisztviselői ne hagyják ott helyeiket.

— Hajózható csatorna a Balatontól a Dunáig. Múlt heti ily czimü vezérczikkünkbe bosszantó sajtó hiba került. A csatornák költségeinek kimutatásánál ugyanis az szedetett, hogy a „Morvavölgyi vizi ut, csatlakozással az osztrák—magyar csatorna hálózathoz 20 millió.“ Ez igy értelmetlenség, mert osztrák—magyar csatorna hálózat nincs, nem is terveztetik, csak az osztrák naqy csatorna hálózathoz vezető viziut kiépítéséről van szó. Még egyet. Laptársunk a „T. K."‘ volt szives kérésünkhöz képest, e közleményről megemlékezni. Abban azonban téved, mintha az érdekes tervek Baross Gábor idejében készültek volna, mert azok Tisza István miniszterkedése idejéből valók. Ez azonban mellékes, csak az a fő, hogy a csatorna kiépítése bármi áron is megvalósuljon.

— Veglegesitesek. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bartal Kornél, Pataki Jakó, Schvirián József és Varga Ferencz szekszárdi főgimnáziumi ideiglenes rendes tanárokat, rendes tanári állásukban megerősítette.

— Felolvasás. A szekszárdi kath. kör az idei nagyböjtben első felolvasó estélyét múlt vasárnap tartotta meg. A sikerült szavalatokon kívül Szabó Géza főgimnáziumi hittanár tartott hatásos felolvasást a katho- likus népszövetségről. Holnap d. u. fél 5 órakor tartják a második felolvasást, melynek sorrendjét lapunk múlt számában már közöltük. Márczius 18 án a magyar szabadság hajnalhasadásának emlékére tart a kör felolvasó estélyt a következő sorrenddel:

1. Hymnnsz. Énekli a kath. .kör dalárdája.

2. A honvéd halála. Garay J.-tói. Szavalja: Török József. 3. Szabadságharczunk véres csatáiról és dicső hőseiről. Szabad előadás. Tartja: Varga Ferencz főgimnáziumi tanár.

4. Fohász. Éneklik : Hahn Annuska és Báno- vics Terus. 5. Márczius 15-ike. Pósa Lajostól. Szavalja: Bencze János. 6. „Kossuth Lajos azt izente.“ Énekli az ünneplő közönség. 7. Szózat Énekli a kath. kör dalárdája.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Takács Gyula Dunaszentgyörgy 3 kor., Sclunidek és Grünwald Szék szard 4 zsák burgonya, Szekszárd város tanácsosa 1 méter tűzifa, N. N. 200 drb kifli. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom.

Szekszárd, 1900. márczius 8.

BeZerédj Pál s. k.

—- Halálozás. Leimetzer Lajos volt vármegyei gyámpénztári könyvelő, utóbb szekszárdi kir. adótiszt f. hó 9-én, déli 12 órakor hosszas szenvedés után elhunyt Szekszárdim. A múlt évben influenzát kapott, a mely ellen Abbázia üde levegőjében keresett gyógyulást; látszólag jobban is lett, de később ttidöbajba esett, s ez most kioltá fiatal életét. Pár héttel ezelőtt, már súlyos betegen k*4t egybe nejével, szül. Malzoil Gabriella úrhülgygyel. A sors keze súlyosan nehezedett a jobb sorsra érdemes fiatal emberre és családjára is. Atyja Leimetzer Alajos volt kurdi jegyző, továbbá édes anyja és ő rövid 3 év alatt egymás után hunytak el. Temetése f. hó 11-én d. u. 4 órakor lesz.’ — A család gyászjelentése igy szól: Özv. Leimetzer Lajosné szül. Matzon Gábriella úgy maga, valamint számos rokon nevében megtört szívvel jelenti a szerető férj és jó rokonnak Leimetzer Lajosnak, m. kir. adótisztnek f. évi márczius hó 9-én déli 12 órakor, éledének. 26-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytét,

A boldogult kedves halott földi maradványa folyó hó 11-én fogd. u.4 órakor a gyászházban beszenteltetni és az alsó-városi sirkertben örök nyugalomra hetyeztetni. Az engeszteld szentmise-áldozat pedig folyó hó 10-én reggel fél 8 órakor fog a belvárosi rk. templomban az Egek Urának bemutattatui.

— Czimadományozás. A földmivelésügyi miniszter Henk Imre m. kir. állatorvosnak, ki néhány évig Szekszárdon is volt, a fő- állatorvo#] czimet adományozta.

— Áthelyezések. A megyéspüspök Éber Géza káplánt Ráczpetréről Egerágra, beiter Gyulát Égerágról Bakonyára és Hardy Edét Bakonyáról Ráczpetrére helyezte át.

— Árvédelmi segély. A szekszárdi kir. pénzügyigazgatóság a szekszárdi, tolnai és mözsi érdekelt birtokosságnalc, az általuk a Duna ellen emelt vizszabályozási védmüvek 1906. évi fentartási költségeire a szekszárdi m. kir, állampénztárnál 1275 kor. 86 fillért utalványozott.

— Hegyközség alakulás. Nits István szőlőszeti és borászati felügyelő és szőlőbirtokos kérvényt adott be a város polgármesterhez az előhegyi hegyközség megalakítása iránt.

— Ingatlanok forgalma. Siniontsits Elemér vármegyei főjegyző a Budai-utczában megvásárolta a Koszom István féle házat 24 ezer koronáért, dr. Herczeg Gyula kórházi főorvos pedig ugyancsak abban az ut- czában a régebben Halász, most Salamon féle házat 18 ezer koronáért. A Háry Ede féle házat pedig a Bartina utczában özv. Laky Józsefné és Rácz József p. ü. szám- vizsgáló vették meg 13,500 koronáért.

— Közgyűlés. A szekszárdi polgári olvasókör márczius hó 11-én d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Házépítési kölcsön tárgyalása. 2. Folyó ügyek s netáni indítványok.

— Uj hegyközség. A jobbremetei szőlő- birtokosok Molnár József és Végess János- kezdeményezésére hegyközség alakítására tömörültek. Az alakuló közgyűlést dr. Hir- lilig Ádám polgármester elnöklete alatt múlt vasárnap tartották meg, melyen kimondották a megalakulást s a tisztikart is megválasztották. Hegyközségi biró lett: Simon Gyula, ll-od biró: Békés Mihály, jegyző: Cziráky Ferencz, pénztárnok: Debulay Imre.

— Ipari részvénytársaság. Általános a panasz, hogy, nagy áldozattal fenntartott szőlőink termését értékesíteni, nem tudjuk vagy csak oly csekély áron, amely legkevésbé sincs arányban a bor előállítási költségeivel. Életre való mozgalomról kaptunk lapunk zártakor értesítést, egy alakítandó konyak gyárról, mely hivatva lenne nagyban előbbre vinni szomorú helyzetben levő borgazdaságunkat. Az alakítandó részvénytársaságot 2U0.000 kor. alaptőkével akarják megteremteni és gyártelepül az Udvardy-féle házat óhajtják megszerezni. Hisszük, hogy városunk vezető emberei teljes jóakarattal karol-