Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-03 / 9. szám

Szekszárd, II. évfolyam. 9. szám. Szombat, 1906. márczius 3. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. Hajózható csatorna a Bala­tontól a Dunáig. Közli: Tóth Károly. Régi axióma, egy nyers­termelő ország saját zsírjába fulad, lia nem képes 'erményeit kellő gyor­san és olcsón piaczra dobni. Ilyen országnak először is köves utakat kell építeni, melyen a szállítás ingyenes. Aztán jönnek a hajózó csatornák a tömegszállitmanyok olcsó lebonyolítá­sára. Legvégül jön betetőzésül a vas­utak kiépítése, a fejlettebb szállítási igények kielégítésére. Mi mindent megfordítva szoktunk tenni. Milliárdos vasúti hálózatunk a levegőben lóg, egész télen hozzá sem juthatunk jó utak hiánya miatt. Újra kell tehát gombolni a mellényt! Tisza István miniszterelnöksége alatt a pár száz milliós beruházási kölcsön javarésze közúti hálózatunk kellő kiegészítésére lett szánva. Ugyan­akkor a földmivelési minisztérium viz- épitészeti igazgatóságában egy külön osztály lett kiküldve a helyi és or­szágos érdekű viziutak tanulmányozá­sára. Tehát teljesen egészséges irány­ban indultunk. Sajnos, az 1904-iki nagy felfordulással ezen osztály is feloszlattatok. Azok az országos érdekli tanulmá­nyok azonban, melyeket az osztály rövid működése alatt is végzett, Szék- szárára és az egész Tolnavármegyére oly életbevágó fontosságúak, hogy azoknak megösmertetését közönsé­günkkel — hacsak rövid körvona­lakban is — elengedhetlen kötelessé­günknek tartjuk. Nevezett vizépitészeti osztály a legsürgősebb viziutaink kiépítésére 100 milliós beruházási kölcsönt tart szük­ségesnek, mely összegért 7 rendbeli, összesen ezer kilométer hosszú hajózó csatorna kiépítését hozza javaslatba. E csatornák mindegyike elsőrendű fontosságú és mindenik oly forgalomra számíthat, hogy a befektetett tőke ka­matait és a fentartási, kezelési költ­ségeket bizton meg is hozná! E 7 csatorna az osztály által felállított sor­rendben a következő: TÁRCZA. g N £ A csatorna megnevezése Költség J millió 1 korona | 1 Morvavölgyi viziut, csatlakozással az osztrák-magyar csatornahálózathoz 20' 2 A Sió hajózhatóvá tetele a Balatontól az élő Dunáig . ! . 1 . ; j 51/2 3 A Sajó hajózhatóvá tétele Miskolcz vá­ros érintésével................................. ..... 9> /2 4 A Maros hajózhatóvá tétele Marosvásár­helyig . . . . . ... ... 121/2 5 A Számos-Kőrös közti átlós csatorna Nagyvárad érintésével . . . . . 16 6 Budapest-Szólnok hajós csátorna 22 7 Budapesti övcsatorna . . . . . . 151/2 Összesen . <N H O O A minket érdeklő és fontosságára nézve második helyre méltatott Sió­csatorna e tervezet szerint a Balaton­tól Keselyűsig 124 kilométer hosszban lenne rendszeresen ’ kiépítve és pedig 9 darab duzzasztó gátat építenének a megfelelő lépcsős-szekrényes csegékkel, a kutyat.anyai eliszapolt holt Duna- szakaszt pedig kikotornák. A duzzasztó gátak Poirée féle mozgatható fésűs szerkezetűek és az általok felduzzasz­tott viz öntözésre is használható. Az egész hajóút mentén vontató utat, tele­font, őrházakat és kikötőket, építenének. Az építési tőke törlesztésére, úgy a fentartási és kezelési költségekre szükséges évi 6 millió métermázsa áru­O I forgalom biztosan remélhető. A Bala­ton északi partjainak kitűnő bazalt- és mészkőbányái legalább felét bizton szolgáltatnák, a többi kikerül az érin­tett 5 vármegye gazdag vidékének terményeiből, a badacsonyi, szekszárdi nagy bortermő területek szállítmá­nyaiból.* A terv valóban életre való és ránk nézve életbevágó is. Micsoda lendületet adna egy hajózható csatorna ennek a vidéknek! Föl sem számít­ható az a direkt haszon, mely az ipa­ros, a termelő zsebében maradna min­* Lásd a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1906. évi I füzetét. Az utczán. Az utczán,szőttem legszebb álmom, Kit tűzhely sosem éltetett,. Addig lestelek lopva, mig csak: Megszerettem az életet. Ha fényt látok szűrődni most is Ablak rács közt, úgy esteien, Rád gondolok s mint tüzimádó Órákig nézem, azt lesem ... AN KA JÁNO$. * Egyiptom. Irta: Dr. Tanárky Árpád. L Egyiptomba, a Fáraók ősi országába vezetem ma igen tisztelt hallgatóimat, abba a csodás országba, a czivilizátio bölcsőjébe, hol évezredekkel ezelőtt — midőn még Róma * Felolvastatott a muzeum-egyesület febr. 25-én ta tott felolvasó estélyén. és Hellas ismeretlen barbárokkal lakott va­don volt — már a műveltség magas lépcsőjén álló államalkotó nép lakott, mely történelmét s vallását kőbe vésve, utolérhetetlen alkotá­sokon hagyta hátra az utókor számára. Csodákat alkotott itt a természet, cső-, dákat alkotott az ember is! Egy ország, mely csak egyetlen folyam­nak, a Nílusnak köszöni létezését; termékeny Kánaán a vad pusztaság közepeit, hol tél soha nincsen, hol örökké derült kék ég mo­solyog le a boldog halandókra. Közép Afrika ismeretlen vadonaiból tör elő a hatalmas folyam, eleinte sziklás hegyek­től elzárt szűk völgyben folyik, majd széles kanyarulatokat csinál, s völgye mindinkább tágul, mig végre három ágra szakadva öm­lik bele a tengerbe. Ezen folyam völgye: Egyiptom; a völgyön túl nincs ország* nincs él^t. Itt voltak a hajdankor büszke városai Memphis és Thebae, itt van a mai főváros: Kairó is; minden a Nílus partján van, azon­túl semmi ! Tegyünk hát látogatást ebbe az érde­kes országba, hová az utazót egyaránt csá­bítják az őskor emlékei, a keleti élet szó katlan varázsa s a természet utolérhetetlen szépsége. Fiamé felé. ­Az utazás mai nap nem fáradtság már többé, mint hajdan volt. Az étkező kocsi ablakából látjuk elre­pülni mellettünk a hegyeket, folyókat, váro­sokat. Egy gondolat s már kinnt vagyunk az országból! Feltűnnek a Karszt komor sziklái, megpillantjuk az Adriát s előttünk áll a Quarneró gyöngye, hazánk büszkesége: Fiume. Mint álomkép úgy jelenik meg.előttünk a Frangepánok büszke vára, Tersato, a molo s a fejlődő város diszes házsora; halljuk a tenger zúgását s látjuk a gőzösök és vitor­lás hajók sokaságát, de tovább kell mennünk ; itt még tengerre nem szállhatunk. Miramar e. Ismét pár órai vasutazás a kietlen, ko­pár Karszt vidékén át, hol az emberi munka és szorgalom győzedelmes csatát viv a ter­mészet mostohaságával, — mig végre egy fordulónál íjra előttünk a tenger s annak partján egy tündér mesébe illő kastély: a Miramcire. Régen volt már, midőn a palota feje­delmi lakója innen hajóra szállt, hogy egy távol tengerentúli ország trónját elfoglalja; de korona helyett golyó,' trónus helyett ko­rai sir lett sorsa a nagyravágyó politika Kladóliivatal: Széchenyi-utczsi 140. szám. TELEFON-SZÁM : 22. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetése^ l^gjutanyosabb számítással. díjszabás szerint. Felelős szerkesztő: , BODNÁR ISTVÁN. B<-1 munkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. l/inrlin Dóin»' Ionná nunmrlain C->al/C7ei*Hnn | Szerkesztőség: Széclienyi-iitcza 10*5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. ELŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., felévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill. néptanítóknak, lia az előfizetést ei'ész évre előre beküldik: 5 kor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents