Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-01 / 49. szám

Közérdek

7

myozott.Megy esi György' külesdi rk. és Hiún József paksi rk. tanító korpótlékának fedezésére évi 100—100 kor., Csató Klára pálfAi ev. tef. tanítónő fizetésének 800 koronára való kiegészítésére évi 400 és Küsz- dorf Károly kisdorogi rk. tanító fizetésének kiegészítésére évi 700 korona, Kindl Vilmos és Fridrik Juszti tamási-i rk, tanitók korpótlékának fedezésére a közoktatásügyi miniszter 100—100 korona évi államsegélyt Utalványozott.

Személyi pótlék. Az uj törvény értelmében személyi pótlékban a kir. tanfelügyelőségnél, a szekszárdi és paksi polgári iskolánál a következők részesültek: Nagy Béla kir. tanfelügyelőségi tollnok 200, Moudry Hugó szekszárdi polgári iskolai tanár 200, Polgár József szekszárdi polg. isk. tanár 200, Szentkereszty Jolán szekszárdi polg. isk. tanárnő 200, Győrffy József paksi áll. polg. isk. tanár 200, Bajóné Benes ßozsena szekszárdi polg. isk. tanárnő 200, Kovácsné Nagy Lujza szekszárdi polg. isk. igazgatónő 300, Günsz Gábor paksi áll. polg. isk. tanár 200, Polgár Alajos paksi áll. polg. isk. tanár 200, Mikula Dezső szekszárdi polg. isk. tanár 200 és Paráté György paksi áll. polg. isk. igazgató 200 koronában.

Uj számoló és olvasó gép. Huszár Károly fürgedi tanító uj olvasó- és egyúttal számoló gépet is talált fel. Ezen igazán gyakorlatias és megfelelő jó géppel igen köny- nyen megtaníthatja a tanító a kezdő 6 éves tanulókat olvasni és számolni. Felhívjuk erre a tanítók figyelmét, hogy alkalmilag tekintsék meg e jó és hasznos találmányt. \

1 906. deczember 1.

EGYHÁZI ÜGYEK. ,

Állomás elfoglalás. Kiss Lajos ev. ref. lelkész nagyszokolyi, Kemény Andor rk. plébános felsőiregi és Bocsor Lajos. ev. ref. lelkész tengődi állomását elfoglalta.

PÉNZINTÉZETEK

Uj pénzintézet Bónyhádon. Megemlékeztünk már a Bonyhádon tervezett uj pénzintézetről. A hozzánk érkezett alapítási tervezeten a völgységi járás tehetősebb nagy- birtokosainak s számos notabilitásáuak névével ■ találkozunk s örömmel konstatáljuk, hogy .az uj intézet a gazdasági érdekek különös istápolását is feladatul tűzte ki. Az alapítási tervezet és aláírási iv igy szól. Alulírottak „Bonyhád vidéki takarék és gazdasági bank“ czég alatt Bonyhád székhellyel részvénytársaságot alapítanak az alábbi részletezett módozatok mellett. A társaság czélja és tárgya a bank és takarékpénztár üzlet keretébe tartozó összes üzletágak művelése. A társaság tartama a szekszárdi kir. törvényszéknél történt bejegyzési naptól számított 50 évben áilapittatik meg, tartama azonban közgyűlési határozattal meghosszabbítható. Az alaptőke nagysága 200.000, szóval kettőszázezer korona, mely 1000 drb. egyénkén* 200 korona névértékű névre szóló részvényből áll. Az aláírás zárideje 1906. évi deczember hó

15-ike. Az alapítók maguknak, vagy másoknak előnyöket biztosítani nem kivannak, azonban fenntartják, azt a jogot, hogy a társaság igazgatóságát az első 3 évre kinevezhessék. Az alaptőke túljegyzése esetén az alapítóknak jogukban áll az egyes jegyzéseket legjobb belátásuk szerint leszállítani. A részvények osztatlanok és a bejizetés akként történik, hogy 10°/o azaz részvényenként 20 korona az aláíráskor, ugyanakkor a szervezési. és előmunkálati költségekre részvényenként 3 korqna, 40% azaz részvényenként 80 korona az alakuló közgyűlésig fizetendő. Á fennmaradó 50°/o azaz részvényenként 100 korona befizetésének határideje az igazgatóság által fog meghatároztatni. A részvényekre

váló befizetések a í*b kir. posj^tak^i’ékpénz;

tárnál befizetési lapnál Fleischman Lipót Bonyhád 15022 sz. cheque számlájára tel- jesiténdők. A részvény aláírási ivek Fleischman Lipót úrhoz Bonyhád küldendők vissza. Kelt Bonyhádon. 1906. november hó 8-án. Gróf Apponyi Sándor v. b. t. t. főkamarás mester, Forster István nagybirtokos, ifj. Weber János, országgy. képviselő, Csik József; gőzmalom tulajdonos, Maufner Ignácz nagykereskedő, Perczel Dezső v. b. t. t., Osztrich Mihály kir. járásbiró, idsb. Weber János nagybirtokos, Willinger Márton föld- birtokos, Brick Jakab nagykereskedő, Dőry Frigyes nagybirtokos, Szentioányi Miklós főszolgabíró, Dr. Schall Kálmán járásorvos, Englmanh Adolf kereskedő, Liitzenburger József iparos, Fleischman Lipót az Adriai biztositó társulat tolnamegyei képivselője, Bitter Péter ny. tan. a tolnai népbank igazgatója.

SZÍNÉSZÉT.

Szombaton *Rab Mátyás» operette került színre. A közönség szokatlan számmal jelent meg, hogy élvezhesse az uj, Budapesten felkapott darabot. Novák Ilona, Vagoné Lendvai Ferike, Bállá Tusi, Kürti Lili és Miskey József igyekeztek szép játékukkal sikerre juttatni a darabot, melynek zenéje ritka szép, szövege azonban selejtes.

Vasárnap a «Szökött katonát» adták üres első helyek és zsúfolt karzat mellett. A régi jó darab, meg a szereplők ügyes játéka pedig kielégíthette volna a kényesebb igényeket is. Vágóné, Vágó és Miskey tűntek ki ismét.

Hétfőn újból «Rab Mátyást» adták. Ez alkalommal Bállá Tusi szép csokrot kapott.

Kedden «Lilli» került színre Novak Ilona jutalomjátékául. A jutalmazott kedves Lili volt, kit tisztelői szép csokorral tüntettek ki. Lendvai Ferike is szépen játszott, Miskeyt zajosan megtapsolták szépen előadott Trombitadaláért.

Szerdán a „Vig özvegyet11 adták harmadszor fél helyárakkal. Most is nagyon jól sikerült a darab.

Csütörtökön Szilágyi Aladár jutalom- játékául „A koldus gróf1‘ operette adatott elő. Szilágyi Aladár mint Kasinsky Bogumil gróf remekül játszott. Kürthi, mint Jessie nagypn jó volt, kedvesen, élénken adta szerépét. Bállá Tusi és Kürthi Lili szép fehér szegfűből készített csokrot kaptak.

Pénteken a *Nebántsvirág* operette került színre. Az előadás jól sikerült.

Az igyekvő társulat nagyon megérdemelné, liogy a város a teremdij elengedésével, vagy legalább mérséklésével könnyítsen helyzetén. 1

GáZDASAG.

A tulipán és a boritaladó.*

Irta: Antal Pál.

Valóban elszomorító látványt nyújt egy fővárosi vagy vidéki nagyobb vendéglő, szemlélése egy komolyan gondolkodó szőlősgazdának.

Ott ülnek az asztaloknál a tulipános jelvépyü magyarok és iszszák a tulipános pohárból a többnyire pilzeni, müncheni, Dréher- stb. félé söröket. Ha az ember magyar szót nem hallana és nem látná a tulipánt, azt hinné, hogy valami bajor vagy hollandi vendéglőben van.

De mivel a nép mindenben követi az urakat, nemcsak a városi elsőrangú vendéglőkben, hanem a vidéki kurtakorcsmákban is ez a módi járja mostanában.

Bégen volt az az idő, mikor koszorús költőnk igy irta, hogy :

„ . . . A többi asztaloknál együtt és szerteszét, Vidám parasztlegények itták a „hegy levéti . ..

Ha moBt élne, habár szomorú szívvel

* Közöljük ezt a már régebben beküldött czikket, mely a .Borászati Lapokban is megjelent. . Sajnos, azonban alig. szárai^stqnk a, borítsad© eltörlésére, a pénzügy- miniszter azóta ÍÖbbszÖr'kimon'dtá, hogy az állam- háztartás költségvetése iehogy sem nélkülözheti az e czimen befolyó jövedelmet. A szerk.

is, de bizonyára kijavítaná igy, hogy.:, „árpalét.“ De hát mi lehet ezen változás oka?

A filloxera elpusztítván a szőlőket, az Engél Adolfok bőven gondoskodtak róla, hogy a nagyközönség teljesen elveszítse a magyar borok tisztasága és valódisága iránti bizalmát. Ezen körülményt a * sörgyárosok fölhasználva, nagy mennyiségben hozták nyakunkra á külföldi söröket, sőt egyre-másra építették a tokaji borok hazájában a sörgyárakat, amelyek nem lévén a szőlő százféle ellenségének kitéve, a tekhnika njabb vívmányai segélyével roppant ’ olcsón tudják manapság a sört gyártani, sőt folyékony szénsavval, szódával stb.-vel igen kellemes ízt is tudnak neki adni.

A vendéglősök pedig, mivel a sört nagyon olcsón, sőt hitelre kapják és azon aránylag több hasznuk van, mint a boron, szívesebben tartják a sört, innen van az, hogy egyes »nagyobb vendéglőkben, hol 200—300 hektoliter sört mérnek ki évente, ugyanannyi idő alatt csak 40—50 hektoliter bort tudnak eladni. Sőt a fővárosi kávéházakban a palaczkozott sör eladása meg van engedve, de a boreladás nem.

Ehhez járul az öngyilkos magyar fo gyasztási adópolitika, mely a bort mesterségesen megdrágítja. De hát nem elég ezen bajok elsorolása; az a kérdés, hogy lehetne e rajtuk, még pedig mentül előbb, segíteni? Igen is lehet. Sőt már eddig is lehetett volna, de még inkább lehet, sőt kell most rajta segíteni, amikor oly kormányunk van, amelynek a bélügyek tétén szabad kezet' biztosítottak; kell pedig annál is inkább, mert az osztrákok a magyar liszt és magyar bor ellen erélyes akcziót inditottak.

t A búzánkat majd csak eladjux a németnek, angolnak, de mit csináljunk borunk kai V Azt a nagy vámok miatt külföldre nem vihetjük. Nem marad tehát más hátra, minthogy igyuk meg magunk. De, hogy ezt elérhessük, mindenekelőtt a nagyközönséget, a tömeget kell a borfogyasztásra megnyerni. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a boritalt olcsóbbá teszszük a sörnél.

A szőlősgazda a jelenlegi drága napszám és védekezési költségek mellett borát a mostani, amúgy is csekély áraknál még olcsóbban nem adhatja, hiszen akkor ráfizetne a borára, de igenis megteheti, sőt a kormánynak egyik legelső kötelessége a magyar szőlősgazda-osztály megmentése érdekében megtenni mindent, hogy a bor italadó mentül előbb teljesen eltörültessék, a söritaladó pedig mérsékelten, vagyis 10 koronáról 14 koronára felemeltessék (ezt a kis emelést nagyon megbirják virágzó sörgyáraink, sőt az állam is bőven kárpótolva lenne a boritaladó eltörlésével beálló veszteségéért), a pálinka adója pedig olyan magasan állapíttassák meg, hogy a nép azt legfeljebb orvosságnak használhassa.

Hogy az osztrák kormány az ötvenes években Magyarországba, a jó borok hazájába is behozta a boritaladÓt, annak volt értelme, mert ezzel tudniillik a bor mesterséges megdrágításával az osztrák söriparnak készítette elő a talajt és hogy. ezen czélját mennyire sikerült elérnie, azt ma sajnosán tapasztaljuk. De amit egy idegen kormány az abszolutizmus idejében elrontott, azt a magyar kormánynak kötelessége helyrehozni.

A boritaladót különben is a pénzügyekben megszorult kormányok találták ki, luxusnak állitván a borivást amit ugyan tagadok, mert a felnőtt embernek a mérsékelt borivás csak javára válik. Legjobban igazolják ezt a borvidékeken élő és felnőtt koruk óta bort ivó egészséges öreg emberek.

Mivel ezen adó manapság rendes jövedelme az államnak, nem igen akad pénzügyminiszter, aki arról szívesen lemondana. Pedig tulajdoöképen nem is lemondásról, hanem cSfik egy évtizedek óta erkölcsi alap nélkül szedett adónem megszüntetéséről »yap szó. Hiszeq a szőlőföld ut^p úgyis megfizeti annak birtokosa a földadót! Ugyánilyen alapon a búzalisztre is vethetnének ki fogyasztási adót, mert hiszen abból nemcsak kenyeret, hanem fánkot és különféle finom süteményt is készítenek, amiknek fogyasztása szintén yap olyan luxus, mint a borivás!