Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-01 / 49. szám
8 Minden, szabad nemzetnek nemcsak joga, de kötelessége is, hogy Tspec,ziális nemzeti terményeinek élsősorbnn a belföldön való értékesítését előmozdítsa, az idegén produktumok fogyasztását pedig korlátozza. Teljesen jogos ép méltányos, ha a svéd vagy norvég kormány a boritaladót fölemeli ,és a . söritaladót leszállítja, mivel ők bort úgy sem termesztenek; tehát első sorban az ottani Bőrgyárak termékeinek akarják a belföldi piaczot biztosítani. És ezt el is érik ! Francziaórszágban a bortermelés terén már tulprodu,kczió' mutatkozott, de Hogy a kormány a szőlőbirtokosokat megmentse, pár év előtt eltörölte a boritaladót. De föl is lendült a ffanczia borfogyasztás! Egyedül a magyar kormány lenne az, mely polgárai jelentékeny részének és pedig leginkább az államalkotó magyar elemnek, a szőlősgazdáknak a gyengítésére a boritaladót továbbra is íentartani kívánná? Egyedül a borairól hires Magyarország fővárosában kell a borra szomjazó közönségnek a bor literjétől ezután is 14 fillér fogyasztási adót fizetni ? A jelenlegi kormányelnök programmja szerint — úgy látszik — az állam úgyis le akar mondani a fogyasztási adókról, amennyiben ezeket némi kötelezettségek fejében a városoknak ígérte átengedni. De ezzel épen nem lesz a szőlősgazdákon segitve. Bizonyára lesz majd olyan vá ros, amelyik leszállítja (?), esetleg el is törli (?!) a boritaladót, de sokkal több lesz az olyan megszorult, rövid látkörü város is, amely azt jövedelmi forrásnak tekinti és esetleg föl is emeli, ha ugyan ezt a hozandó törvény el nem tiltja. ^ Azért volna a nemzet érdekében felette kívánatos, hogy a boritaladó egyszerre teljesen eltör ültessék. Persze, hogy erre majd följajdulnak az osztrákok és a sörgyárosok. Majd érvel az osztrák, hogyha sörét be nem hozhatja, hát akkor borunkat sem veszi meg; majd jajKÖZÉRDEK gatnak a sörgyárosok, hogy ők tulajdonképen a hazai mezőgazdaságot támogatják, midőn annyi sörárpát elhasználnak és a sörfőzésnél annyi magyar embert foglalkoztatnak. Erre azt mondom, hogy a boritaladó eltörlésével és a söritala'dó felemelésével még nem szűnik meg teljesen, hanem csak csökken a sörfogyasztás, tehát a sörfőzők munkásaikat is megtarthatják, sörárpát is fogyaszthatnak, csak a hasznuk lesz valamivel kevesebb. Nehogy azonban a borfogyasztás részére biztosított kedvezmények a bortermelés terén — a búzaföldeknek szőlővel leendő beültetésével — tulprodukcziót idézzenek elő, azt könnyen meg lehet akadályozni, ha a szőlőtelepitést, úgy mint a dohányültetést is, engedélyhez kötjük és a szőlőtelepítést csakis a feltétlen szőlőtalajon — vagyis hegyoldalon és futóhomokon -— engedjük meg. Merem állítani, hogy az alkoholellenes urak is túllőnék a czélon, mikor az összes szeszes italokra kimondják a halált, mért csak a pálinka teszi tönkre az ember szervezetét. Igaz, hogy mértéken felül a bor is megárt, de hát hányán elrontják a gyomrukat kolbászszal, töltött káposztával és több efféle jó magyaros étellel, de azért senkinek sem jut eszébe kolbász- vagy töltött káposztaellenes egyesületet létesíteni! , Akárkit beszéljenek az alkoholellenesek, erős testi és szellemi munkánál némi szeszes italt megkiván az ember szervezete. Ha a hadgyakorlaton levő katona kocsmára talál és jól besörözik/ attól egy kis időre fölfrissül, de amint a marsot folytatja, a beálló nagymérvű izzadás bágyadtabbá teszi, mint azelőtt volt. Mennyivel jobb volna, ha a katonák ilyenkor bort ihatnának, de hát a sör olcsó, a- bor pedig drága. Csak az a boritaladó ne volna . . . Hány iparos, kishivatalnok stb. tartana magának és családjának egy kis bort a háznál, hogy legalább esténkint egy pár pohár bor mellett felüdülhetnének. Nem is sajnálják a borért azt a kis pénzt, hiszen olyan olcsón vehetnének a termelőktől. Csak az a. boritaladó ne volna . így van az aratókkal. Az aratók vígan hozzálátnak az aratáshoz, a béresek pedig a takarodáshoz. Reggel bepálinkáznak, att<y elernyednek, elbágyadnak és a különben is forró nyári napon még jobban megszomjaznak, teleiszszák magukat rossz, meleg vízzel, többen kólikát, görcsöt kapnak, hogy napokig nem dolgozhatnak. Pedig egy aratónak, egy kocsisnak sem lenne baja és igy azok egy órát sem mulasztanának, ha naponkint pár liter könnyű, savanykás bort kaphatnának. Hiszen olyan olcsón lehetne manapság aratónak való gyönge bort venni. Csak az a boritaladó ne volna . . . A gond sürü ránczokat von sok szőlős^ gazdának homlokára. A bor ára még mindég nem mondható magasnak, s aztán ott van a sok drága nyári napszám a permetezés, kénporozás stb. költsége, az adó^ az agrárbanki törlesztés, aztán élni is qsak kelj! . . . Közben áttekint az átellenben levő kopár hegyre, mely valamikor szintén jó bortermő hegy volt és elgondolja, hogy milyen okos volt annak a gazdája, hogy szőlőföldjét újra be nem telepítette. Lám, most ő is olyan gond nélkül élhetne. És önkénytelenül fölébred benne az a gondolat, hogy : hát igy kell ennek lenni ? Dehogy kell, dehogy kell ... Csak az az átkozott boritaladó ne volna! 1906. deczember 1. Kínai kulik behozatala. A békési gazdasági egyesület nov. 25-iki ülésén elhatározta, hogy ha az aratómunkások január 31-ig nem írják alá a szerződéseket, úgy Kínából 20.000 kulit hozatnak és azokkal végeztetik az aratási munkákat. Jobb lenne a munkás kérdés megoldásához erélyes kézzel hozzálátni, mint a kulikkal —£ fenyegetőzni. Síi m Jelentés üzlet feloszlásról. Alulírottak tudatjuk a t. közönséggel, hogy a Szek- szárdon 65 év óta fenállott ; v Ferdinand Antal és fia czég alatt vezetett fűszer, rövid és vegyesáru üzletet a czégtulajdonos Ferdinand József elhalálozása miatt feloszlatjuk s az üzletünkben és raktárunkban levő árukat saját beszerzési árainkon a t. közönségnek megvételre ajánljuk. Különösen felhívjuk a T. Czim figyelmét, fűszer áru raktárunkra, hol a legfinomabb kávé fajok, régóta elismert kitűnő rumjaink, theák, mandula, finom rizsek, festék áruk, különféle színű kötő pamutok, horgoló czérnák s mindenféle kézi-, munkákhoz szükséges anyagok dús választékban vannak. Kérjük a T. Közönség szives pártfogását, üzletünk kiárusításához kiváló tisztelettel Ferdinand József örökösei.
