Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-11-24 / 48. szám
Szekszárdi II. évfolya 48. szám. Szombaif 1906. november 24, Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők... HIRDETésHI^ legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1085. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő Összes közlemények; BUŐpiZBTÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 k., negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik: 5 kor. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS NI. KIR. SELYENITENVESZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. A bírósági végrehajtók államosítása. A kis Ugocsavármegye nagy hord- erejü javaslattal járult a kormány elé s az erre vonatkozó felhívását támogatás végett megküldte az ország valamennyi törvény- hatóságának. A felirat a bírói végrehajtási eljárás egyszerüsitését, olcsóbbá . tételét s ezzel kapcsolatosan a bírósági végrehajtói intézmény államosítását szorgalmazza s a gyakorlati életből vett példákkal, erős .logikával azt bizonyítja be, hogy a végrehajtói intézmény államosítása bárom előnyt kínál az államnak, azt nevezetesen, hogy : 1. A bírói végrehajtási eljárás egyszerűbbé és ngy az államra, miut a felekre nézve olcsóbbá válik. 2. A bírósági végrehajtóknak mostani felette bizonytalan anyagi helyzetén tökéletesen és gyökeresen segít. 3. Az államkincstár bevételeit gyarapítja. yA felirat ezután tüzetesen tárgyalja a végrehajtói intézmény történeti fejlődését s utal reá, hogy a mostani bírói eljárás teljesen elavult, a mai kor igényeinek meg nem felelő, hosszadalmas és méreg drága. Mert 'mikép történik ma a végrehajtás ? A végrehajtató legalább három példányban kiállított végrehajtási kérvényt tartozik benyújtani, erre a bíró végrehajtást elrendelő végzést hoz, ezt. a kiadóhivatal leíratja és expediálja. Ha pedig e helyett a végrehajtásra jogosított fél a jogerős birói ítéletre vagy egyéb végrehajtható közokiratra a végrehajtást megengedő záradékot rá vezettetné s ezzel jelentkeznék a végrehajtónál, egy millió végrehajtást véve a számítás alapjául s 8 koronára téve a végrehajtónak a végrehajtást szenvedőtől járó folyamodási költséget, az adósok legalább' 8 millió korona olyan, tehertől szabadulnának meg, mely a mai eljárás szerint őket terheli. Hit még mennyi pénzt nyel el az a munka, mely az Belmunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. V millió ügydarab elintézésére pazarlódik el a bíróságoknál? Ezektől meg a bíróságok szabadulnának fel s azon körülmény lehetővé tenné a bírósági személyzet apasztását. 'I Ma az ügyvédi közbenjövetel a kisebb összegű végrehajtásoknál is meg van engedve. Ez szintén drágitja az eljárást, miért is a kisebb összegű végrehajtásoknál megszüntetendő lenne. Ma a lefoglalt tárgyaknak a végrehaj tásra kijelölése a végrehajtatók joga; mig ha a kijelölési jog a végrehajtást szenvedőt illetné, a mindennapi tapasztalat által igazolt számos oly eset szűnnék meg, midőn a végrehajtást szenvedő egész vagymia a végrehajtató szeszélyének van kitéve, nem is emlitve a féktelen bosszú gyakori eseteit. Ma csak a szükséges ágynemű s a néhány napra szükséges élelmiszer van kivéve a végrehajtás alól, pedig ép oly feltétlen" szüksége van a végrehajtást szenvedőnek a szükséges polgári bútorzatra, konyha- és evőeszközre, egy egy hétköznapi és ünneplő ruhára stb; Ritkán van ugyanis arra eset, hogy az egyszerű polgári bútorzat elárverezéséből a végrehajtató — legalább részben is — kielégítést nyerjen. Ma a végrehajtási jog határtalan időkig fennáll; szorittassék ezen jog bizonyos határidőre s inkább a végrehajtást szenvedő büntető jogi felelőssége szigorittassék s akkor a gyakori összjátszással nyert elsőbbségi jogok is megszűnnének. Hasonlóan a végrehajtást szenvedők érdekét szolgálná azon intézkedés életbeléptetése, ha julius és augusztus hónapokra ingatlan árverés nem történik. Ez a két hónap az az idő, amely alatt egyfelől a végrehajtást szenvedő legkönnyebben szerezheti meg a ~ követelés kiegyenlítésére szükséges pénzt, másfelől ezen időszak legalkalmatlanabb az ingatlanok’adás-vételére, mert ekkor rendelkeznek az ingatlanok vételére hivatott gazdálkodó emberek a legkevesebb pénzzel. TARCZA. ___ Tö rvényben. (A parasztok cziklusból) Tagbaszakadt panaszt áll a korlát mellett. «Hogy történt az eset? Mondja el kigyelmed.» •Kis dolog, könyörgöm, nem érdemes szárai» «No, no! De csak kurtán beszéljen kend róla!» •Egy kis szóváltás volt az egész, instálom...» »Hány legény volt együtt ?» — Azt gondolom — [három.» •Részeg volt már kelméd ?» — •Mitől lettem volna! Győzi az itezéket igaz ember gyomra!» •Hát józanul tette! így súlyosabb, tátja, Most betegen fekszik három jó barátja !» »Jobb ha ők, mintha én l Minek kötekedtek ?» •De hát mi fölött is kaptak össze kendtek?» »Ülök a korcsmában. Aszongya a Bódi: <<Sört igyék kigyelmed, a bor már nem módi!»» Mondok: »Akár módi, akár nem, — nem bánóin, Több egy boros ember, mint sörivó — három !» • •Hogy több et»* — aszongya »Meg lehet [próbálni!» «•Hát akar-e kelméd magammal kiáltani?» «Kiállók én, mondok, azt a selma voltod /» Lehörpintem borom, az utolsó kortyot. OszT neki gyürközöm, csak úgy tréfd-módra. Kiadja: RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA. Mindezen reformok kétségtelenül a végrehajtást szenvedők érdekét szolgálják, de ugyanekkor a bírósági végrehajtói intézmény államosításának megvalósítását is sürgetik. Mikor a bírósági végrehajtói állások szerveztettek, megbizattak a végrehajtók a bírói határozatok kézbesítésével, hagyaték leltározásával; díjazásuk a végrehajtási ösz- szegre való tekintet nélkül volt megállapítva egy-egy végrehajtás után ; ingatlanra vezetett végrehajtásnál ők végezték a becslést; az ingatlan az első árverés alkalmával a becsáron alul eladható nem volt s ez a végrehajtónak kétszeri kiszállását tette szükségessé, a mi kétszeres jövedelmet szerzett neki; ekkor volt értelme annak, hogy a végrehajtó fizetés nélkül alkalmaztatott, mert teendőinek sokfélesége hozott annyi-jövedelmet, bogy abból a munkaképtelenség korára is félretehetett. Ma azonban, mivel a fent elősorolt munkák nagy része megszűnt, egy része pedig más hivatali közegekre bízatott, a végrehajtók jövedelme a létminimumra is alig elégséges összegre csappant, munkaképtelenség idején pedig valósággal nyomorúság fenyegeti őket, igy tehát nem lehet elzárkózni a végrehajtók államosításától és pedig nemcsak a bírósági végrehajtók létérdeke szempontjából (bár 500 család létérdeke is valami) hanem főleg általános, érdekből is. A végrehajtási eljárás ugyanis az állam jogvédelmi feladatának egyik fontos része. Az állam ebbeli feladatának teljesítésében pedig leghelyesebben akkor jár el, ha jogvédelmi feladatát saját közegeivel gyakoroltatja, akik neki felelősek. Viszont azonban az áHam tartozik arról is gondoskodni, hogy ezek a közegei állami javadalmazásban részesüljenek. S hogy e közegek pártatlansága egyrészt, megélhetésük másrészt biztosítva legyen, az állam közegeinek fizetését nem ruházhatja azokra, akik az ál- | lám jogvédelmét igénybe veszik. A bírósági «Vér ne folyjon?* — « «Néám, csak bírókra** -?r [mondja. *No jó, azt se bánom !* — Megfogom derékon, Hál csak összecsuklik ina, az a vékony! Aló a többiek! rám rontanak sebten. *r- Pad alá kerülnek mihamarabb ketten; A harmadik győzi, de az se sokáig!. . . Szétnézek, hát vérbe gázolok bokáig / No ezt nem a'cartam. De ha megvan, nem kár, Instálom, a sörnek, hej nagy gőgje van márt S minth’ a nwgyart bántná, ki abort becsmérli! — Én csak becsületét adtam vissza néki!* BÁLLÁ MIKLÓS. A hatodik pont. Magánjelenat. Irta: Hevesi József. Matyók Bandi frakkban. (Oldalogva jön a kuliszák közül, mint a ki megugrott. Lábujhegyen lépked és sunyi módon vissza-vissza tekint. Majd elneveti magát és bizalmasan beszél a közönséghez, nógrádinegyei kiejtéssel.) Megszöktem (elfojtott nevetés.) Azok odabenn azt akarják, hogy valami monológot szavaljak nekik. Tetszik tudni .. . egy . monologot . . . Hát én megszöktem. Nem állok én ki nekik egymagámba*, hogy ott a bolondot adjam! . . Passziánszra nem vagyok be rendezve. Legalább is tartli, akarom mondani: dialog négykézre... Ne tessék ám hinni, hogy tán lámpalázam van . . . Dehogy ! Nincs kérem az a lámpa, a mitől én lázadnék és- nincs az -a láz, a mitől én lámp ... Pardon !. . Oh, én nem ijedek meg a közönségtől. Azért, hogy a polgármester ur, meg az ez- redes ur, meg a főtisztelendő ur is közöttük ül. Hát aztán ? (Kicsinylőleg vonogatván vállait.) ők is csak kanállal eszik a levest!.. Hát nincs igazam kérem ? Látott már valaki egy józan eszű embert, a ki hangosan diskuráljon egymagában ? Abszurdum! Mondtam én a rendezőknek: „hérem“, mondom neki „tessék, rendezzünk egy kis műkedvelői előadást, egy kis színdarabot... vígjáték, szomorújáték, operetté, népszínmű. Nekem az mindegy! Mert ezekben legalább domboríthat az ember! Tessék megpróbálni akármilyen szerepre. Nem tudom, van e itt valaki, az urak vagy hölgyek közül, a ki látta tavaly Vá- czon, mikor a „Pesztra-nevelő- és dajkaképző- intézet“ javára előadtuk, műkedvelők, Bánk- bánt ? Nincs senki ? Kár! Én játsztam Tibor- czot. Milyen hatással! Mikor kiállottam oda a sugólyuk elé és dörgő hangon kiáltottam, hogy hát: (Erős páthosszal és feltűnően pa- lóczos kiejtéssel-) Tányérnyalóvá lettél hazám, dicső fia!... Hm ! Szinte láttam, hogy szalad végig a sok libabőr a különböző hátakon.