Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-11-10 / 46. szám
Szekszárd9 II. évfolyam 46. szám Szombat, 1906. november f0a Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. HIRDETÉSEID legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1085. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő Összes közlemények. BIiÖpiZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 k, negyedévre 2 kor. 50 filL NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész érre előre beküldik: 5 kor. TOLNAVARMEGYE társadalmi, közigazgatási és közgazdasági érdekeit képviselő hetilap. AZ ORSZÁGOS M. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA. Vörhenyjárvány Szekszárdon. Eniíél aktuálisabb tárgy ezidő- szerint nincs, de nem is lehet. Mert közismert dolog, hogy a vörheny a legfélelmetesebb betegségek egyike nemcsak azért, mert főleg a zsenge korban levő gyermekeket támadja meg és halálozási arányszáma igen nagy, hanem főleg azért, mert lefolyásában rendkívül változékony s oly utóbajokat idézhet elő, melyek a gyermeknek egész életére és jövőjére károsan kihatnak. Ragályos természete kétségtelen lévén, már az első eset hivatalos konstatálásánál is minden feladata magaslatán álló hivatalnak erkölcsi és. phisikai kötelessége mindazt az elővi- gyázati intézkedést megtenni, mely alkalmas a baj továbbterjedésének meggátlására. A minden fertőző betegségnél nagy szerepet játszó tisztaságon és az élelmiszereket árusító egyének és helyek legszigorúbb ellenőrzésén kívül főleg két tényező az, melynek kellő figyelemre méltatása és legminutiosusabb betartása alkalmas arra, hogy a vörheny tovaterjedésének sikeres gátat vessen. 5 ez: az összes iskolák és óvodák bezárása és a megbetegedetteknek az egészségesektől való legszigorúbban keresztiilvitt elkülönítése. E két prophylaktikus intézkedés nélkül valóvá dekedés egyenesen nevetség és komédia. Ha minden fertőző betegségnél indokolt és helyes az említettem intézkedés, százszorosán a vör- henynél. Már csak azért is, mert kitörési, illetve kezdeti szakában aránylag még igen kisíoku a ragályozási képessége. Magától értendő dolog, hogy az idejében keresztül vitt lelkiismeretes elkülönítéssel és az összes ovodák és iskolák bezárásával sokszor bámulatos gyorsan elvágható a veszedelmes járványnak indult vörheny útja. De a tett intézkedéseknek szigorú pedantériával és lelkiismeretes pontossággal kell párosulniok. Itt félre kell tenni minden melléktekintetet, még ha az egyesek érdekébe is ütköznék, mert a köz érdeke: est suprema lex! S ha az elkülönítést s az iskolák bezárását a hatóságok vagy későn vagy nem a kellő szigorral teljesitik, úgy az keserűen boszulja meg magát. Nem kell példáért messze mennünk. Itt van Somogg vármegye, ahol 1892-ben csak egy kissé későn foganatosították a kellő intékedéseket s az eredmény mi lett ? A vörheny veszedelmes járvánnyá fejlődött s rövid idő alátt közel háromezer gyermeket ragadott magával a pusztító kór. Bizonyára a. mi hatóságaink sokkal körültekintőbbek lesznek, s gyors, határozott fellépésükkel uralni fogják a szomorú helyzetet s bizonyára módját is fogják ejteni, hogy a förtelmes vörheny, mely Szekszárdon, sajnos, immár jár vány szerű jelleget öltött, lehetőleg lokalizáltassék. Csak azt ne feledjék, hogy ilyenkor a tulszigoruság erény, az elnézés pedig bőn. A gyors és idejekorán való cselekvés pedig a fő. Mert periculum in mora ! Dr. Lévai Dezső. Uj korszak a méhészet terén. Hajdan, amikor még hazánk határait rengeteg sok erdő és mocsár borította, amikor még volt sok rét, legelő, a mikor még a szántó földeket minden harmadik évben ugarnak hagyták: a méhek itt, hazánk földjén buján tenyésztek és rendkívüli sikerereket adtak.Volt méz, viasz, bőven. Az 1787-ik évben csak a viasz hozott a Bánságnak 4 millió korona hasznot. 1790-ben hazánkból Fiúmén át 393 ezer korona értékű méh termék vitetett ki a külföldre. 1800-ban Erdélynek a méhészet egy és fél millió korona hasznot hozott. Holott 1900-ik évben Kovács Antal országos méhészeti felügyelő szerint hazánkból összesen : 1 millió 663 ezer korona értékű méhtermék vitetett ki. Ez bizony nagyon kevés ahoz képest, a mi az előtt volt. Kevés különösen akkor, a mikor az állam oly nagy támogatásban részesíti a méhészetet. De hát megváltoztak a viszonyok. Nincs többé *a méheknek az a dús legelőjük, a mi a rég múlt időkben volt. Hazánk talán már nem is nevezhető tejjel- mézzel folyó Kánaánnak. De igenis: csakhogy megváltoztak a viszonyok, a szarvasmarha legelőjével megfogytak a méhek virágos rétjei is, a mi tenyésztési rendszerünknek is ahhoz képest kell átalakulnia. Tudom én azt, hogy a legtöbben méhésztársaim közül szinte megütközéssel fogadják ezen kijelentésemet s azt vetik ellene, hiszen ez egy egészen uj és alapos rendszer. Igen, Dzierzon feltárta előttünk a méhek világát. Teljesen tisztában vagyunk a méhek természettani rendszerével. Osmerjük az egyes méh egyedek testi szervezetét, felTARCZA. A szülők szive. Ha megmérnék a bús szülők szivét: A fájdalomnak mennyi súlya van ? — Aggódás, kétség, elveszett remény, Az a sok keserv a szív fenekén: súlyosabb lenne, mint a szina»anyi De ha megmérnék a szülők szivét : Ezer kétségük, amint oszlik el S bús aggódásuk sötét éjjelét Új remény mécse oszlatgatja szét, — — Szivük könnyebb von, mint egy kis — pehely i BODNÁR ISTVÁN. |4silott . • • Irta: Krammer Zsófia. Négyen ültek künn az erkélyen. A két Lászlódy leány, Vera és Klára, a nevelőnőjük, meg Berendy Pista. A vendégszobából kihangzott a jóizü nevetgélés, terefere; néha pajkos, vidám nóta. Koronkint egyik-másik a vendégek közül kipillantott az erkélyre, de mulatságosabbnak tarthatta ott benn az életet, mert csakhamar visszahúzódott. Odakünn pedig verőfényes, szép idő volt. A kék égen nehány felhő fodrozódott, 'a kastély kertjéből felhozta a szellő a rózsaillatot. Az erkély mellvédjét beborította a kúszó rózsa, melyen meg-mégtelepült nehány pillangó. A levegőben kedves fityfirikeléssel szálltak a fecskék; s "nem egyszer surrantak el villámgyorsan a két leány csipkefodrai mellett. A leányok szívesebben tartózkodtak a szabadban s Pista jó mulattató volt. Nehány divatos téma fölött vitatkoztak. A nevelőnő csendesen hallgatta őket. Idősebb nő volt, de szemeiben koronként felvillant a régi tűz. Pista a női szerelem állhatatlanságáról tartott előadást. Aztán, hogy szavait tényekkel is bizonyítsa, megígérte, hogy alkalom- adtán elmond erről egy történetet. De Vera és Klára nem azért voltak leányok, hogy a kíváncsiság ne fúrja oldalukat. Nem nyugodtak még a jövőre tett ígéretben, azonnal követelték az eset elmondását. Érdeklődéssel vonták székeiket közelebb Pistához és kíváncsian függesztették rá szemeiket. Azon kezdem a történetet — szólalt meg Pista — hogy nem kigondolt dolog, hanem nagybátyám volt a szereplője. Ismerik ugyebár mind a ketten László bácsit. Ma már megviselte az élet, de valaha nagyon szép férfi lehetett. Múltkor az iratai között babráltam és egy csomó kék szallaggal átkötött levelet fedeztem fel. László bátyám mikor meglátta nálam, előbb kikapta a kezemből, de aztán visszaadta, hogy olvassam el. „Ha elolvastad — mondta — elmondom a történetüket is e leveleknek. Megtanulhatod, hogy az írott szavakban sem lehet bízni, mert lehet az is irálygyakorlat és nem érzés. Mióta a nők annyi regénynyel tömik tele a fejüket, nem tudhatod, hogy a mit Írnak, érzésük mondatja-e, vagy csak a hiúságuk, hogy ők is tudnak szép szavakban — hazudni.“ Bocsánat, ezt a bátyám mondta >— jegyezte meg Pista. „Adja át nevünkben hódoló üdvözletünket e gyönyörű bókért László bácsinak“ — szólt Vera, vidám nevetéssel. „Köszönet, elintézem. — De hallgassák tovább. A leveleket elolvastam. Egyik szebb volt, mint a másik. Annak a nőnek a leikébe határozottan beleszerethetett az ember. Annyi finom gyengédség, nőies báj és oly mély szerelem áradt keresztül e sorokon, hogy (költőien kifejezve) égtem a vágytól megismerni a további eseményeket. Már képet is alkottam magamnak róla. Erélyes természet párosulva a kedély mélységeivel s a legnemesebb érzésekkel. László bácsi aztán elmondott mindent. Az a nő, a ki e leveleket irta, menyasz- szonya volt. Előkelő és jómódú családból
