Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-02-03 / 5. szám
közé^de^ * fugálással megtisztított Sió-folyó vize, — lehet, hogy a külön e czélra nyitandó bővizű kutak rendszere a jobb, ón ezt most nem kutatom. De azt igenis óhajtanám, hogy e reánk nézve oly fontos kérdés eldöntésénél ne érjük be a már kérelmezett s a m. kir. földmivelésíigyi Miniszter által meg is ígért, illetőleg utasított, csupán egy vizépitési igazgatósági kiküldött véleményével, a ki — végre is csak hivatalból dolgozván — talán kevesebb ambitióval és melegséggel foglalkoznék -ezzel, sem pedig ne hallgassunk bármily neves kútfúró — mérnök — vállalkozókra, akiknek fő czélja egy újabb megbízatás — mondjuk: „üzletkötés^ — lévén, esetleg igen opti- .misztikus felfogással vinnék bele a várost az ártézi kút kísérletébe, hanem forduljunk egy elismert, tudományos tekintélyű s e mellett a dolog praktikus részében is jártas, szaktudós, egyetemi vagy műegyetemi tanárhoz, hogy lej övén és talajviszonyainkat a helyszínen, a szükséges időn át behatóan tanulmányozván, kimerítő véleménynyel jelelje ki a legjobb megoldás útját és módozatait s egyben — legalább hozzávetőleges költségelőirányzatot is készítsen az esetünkben általa legjobbnak vélt rendszerű viz- vezeték-hálózat kiépítéséről. Az ezzel járó tisztelet és munkadijáldozattól visszariadni nem szabad, mert egy részt •a költségek a szóban forgó nagy beruházással szemben relatív csak csekélyek lehetnek, másrészt pedig, mert, a ki a czélt akarja, annak az eszközöket is akarnia kell. De városatyai feladatainkat a viz- kérdés ki nem meríti! Várossá alakulván, napról-napra újabb és újabb hiányok tűnnek elő berendezésünkben s minduntalan uj eszmék, uj kívánaimak merülnek föl ötletszerűen, melyek azonban nagy részt jogosultak, de irendes költségvetésünk és jövedelmünk keretében meg nem oldhatók. Minden gyakran fölakasztották őket s. lábukra súlyokat erősítettek. Ha a rabszolga szabadulni akart szomorú helyzetéből: azonnal közzétették teljes személyleirását, jutalmat ígértek a visszahúzójának. Senkinek sem volt szabad öt elrejteni vagy szökésében segíteni. Ha elfogták megbélyegezték, t. i. homlokán jegyet sütöttek, sőt néha homlokára meg arczára tüzes vassal egész verseket sütöttek. Volt eset, hogy a szökevény rabszolgának elfogatása után lábát vágták le, vagy vadállatok közé vetették. Sőt mindezeknél még hajmeresztőbb kegyetlenségeket is követtek «1 rajtuk. Szinte elszámlálni is borzalmas, de megteszem, hogy láthassuk erről az oldalról azt a "társadalmat, mely míveltségével annyira kérkedett s mely mégis a legembertelenebb volt. így a rabszolgát ura saját felelősségére fölakaszthatta, keresztre feszíthette, valami mélységbe dobhatta, mérget csepegtethetett ereibe, bőrét lenyúzhatta, lassú tűznél piríthatta, kiéheztethette vagy rothadásnak adhatta át testét. Megtörtént, hogy boszuból valamely rabszolga kegyetlen urát meggyilj egyes ilyen felmerülő városi szükség- j letet és apróbb részletkérdést mindig külön közgyűlési harczok és külön j „adhoc“ törlesztéses kölcsön öcskék tár- I gyává tenni rendkivü! kicsinyes, ne- i hézkes és rövidlátó' eljárás lenne és végeredményében nem haladást, hanem keserves döczögést jelentene; a felmerülő, életrevaló eszméket pedig »rá való költséy és jövedelem hiány« czimén bunkóval agyonverni olyan eljárás volna, a mi előbb-utóbb igen megboszulná magát. Ezért összes, életbevágó városi szükségleteinknek egy egységesen kidolgozott,, nagyobbsza- básu tervezetbe való- czéltudatoa összefoglalását és azoknak egyr nagyobb mértékű kölcsön keretében történő megvalósítását városi fejlődésünk előmozdítása és nemzedékekre kiható' biztosítása érdekébe^ föltétlenül ajánlatosnak tartom. Mindezt: megfontolva, ezennel inditványozom,, hogy a közgyűlés a következő határozatokat, fogadja el: 1. A Közgyűlés saját kebeléből, haladéktalanul, legalább' 10—15-hozzáértő tagból álló albizottságot küld ki, mely városunk összes,, megvalósításra váró, jogos igényeid behatóan megvitatva és rendszeresen csoportosítva, ezeket egy egységes,, a megoldás sürgősségének sorrendjét is íelölelő'te^vezet képében a közgyűlésnek mielőbb benyújtani köteles.. 2. Megbíz egy vízellátási kérdésekben elismert tekintélyűi főiskolai V szaktanárt, hogy,, magát helyi viszonyaink felől személyesen és behatóan tájékozván, véleményt adj,on vizkér- désünk gyökeres és megbízható megoldásának módbzata felől és esetleg tájékoztató tervet és megközelitő előirányzatot is készítsen a véleményezett megoldási mód költségeiről. E vélemény és tervezet tisztelet diját a város előzetes alku alapján folyósítja.. kőlta. Ilyen esetben ha a bűnös ki nem tudódott, . minden há/.beli rabszolga megöletett. Midőn Pedianois Seeundus római kormányzó Neró császár idejében egy rabszolgája által megöletett, valamennyi 400 társa halálra ítéltetett. Általában úgy nevették fel őket, hogy tisztességes gondolkozásmödu ember alig akadt köztük s ez ismét nem a rabszolgák hibája, hanem uraik bűne, a kik még azt is megtagadták tőlük, bo^y velük hasonló- és gondolkozásinóduak legyenek. Innen van, hogy általánosan elterjedt volt az a nézet, hogy minden rabszolga már alapjában go. nősz és megromlott s a legcsekélyebb dologban sem lehet beDnük bízni, hanem szigorúan kell őket tartani s szorgalmasan kell őket korbácsolni s velük paranesolőlag beszólni. Úgy, hogy még Plátó is, a régi világ leg nagyobb szellemeinek egyike azt mondja, hogy minden jól nevelt férfi ismertető jele, ha megveti rabszolgáit. 1906. február 3. 3. Elhatározza, a közgyűlés, hogy az albizottság tervezetében foglalt hasznos beruházások és köztük a vízvezeték létesítésére is egy, egységes, nagyobb,. törlesztéses városi kölcsönt vesz fel s a törlesztések fedezéséről megfelelő jövedelmi források (kövezetvám,, vizdijak, söpretési járulék stb ) nyitásával gondoskodik. 4. A közgyűlés a tervbe veendő egyes munkálatok pontos költségvetését és terveit előre elkészit.teti, mind^ kettőt szakértőkkel felülbiráltatja és a munkálatokat annak idején zárt ajánlati verseny utján adja ki. 5. Miután a város egy nagy kocz- kázattal járó ártézi kút fúrásába s annak esetleg hiába való költségeibe bele nem mehet ugyan, de egy sikerült ártézi kutat (addig is, mig a viz- kérdés vízvezetékkel gyökeresen és véglegesen megoldathatnék, mint'ideig- lenes, hézagpótló megoldást) örömmel üdvözölne, mondja ki a közgyűlés, hogy ha magánvállalkozás utján, egy sikerült és legalább- 50—100 köbmé- ter napi vizszoligáltatásu ártézi kút létesülne, úgy azt hajlandó kész állapotában az előállítási költségek s azok tisztességes kamatainak visszatérítése mellett átvállalni és birtokába venni. A tényleges, előállítási költségek ellenőrzésének jogát, ez esetben a városi magának kiköti. Szekszárdon, 1906 január hó 28.. Dr. Kramolin Gyula. A mezei munkások szoeziaiizmusa és* a gazdaközönség. A mindcBiHapi megélhetés, vágya megszűnt. Előtérbe lépett e helyett a inunké s- nép között- a trail követelések korszaka, sőt a, vagyonszerzési törekvés is. Hathatós támogatásban! rés&esitik ezt a központi szakszervezetek, melyek központi iatézménytíkkel s. izgató fellépésükkel súlyos nyomást gyakorolnak a munkaadók testületére. A törekvés helyes volna, ha a munkások által kívánt követelések a gazdaközöu- ség Készéről is teljesíthetők volnáaak. Ámde nagy akadályokat görditr a munkásmozgalmak tevékenysége elé azon sajnos, közgazdasági állapot, melynek leküzdésére a gaz- daközönség (kevés kivétellel) a jelenben, alig képes.. Szemben állunk tehát egy oly mozgalommal, a mely felhívja, sőt kényszeríti a munkaadókat a cselekvés tejére. Ugyanis a mezei munkások helyzetüket kierőszakolandó, szervezett testületté alakulnak ; tehát, mint ily természetű intézmény ellensúlyozásává egyedüli és sikerre vezethető semmi más eljárás nem létezik, mint az, hogy a munkaadók is viszont egy hatalmas szervezett testületté alakuljanak. Ezen szervezett testületet pedig csakis községenkint, de országos kiterjedésben kell megcsinálni. Nem szabad a legnagyobb birtokosoknak a legkisebb birtokosoktól sem elzárkózni, hanem együttesen és egyakarat- tal lépjenek a cselekvés terére. Ugyanis minden községben kisebb, nagyobb eltérésekkel mások a munkás viszo—v Folytatjuk. .í'Wí. Sirolin Ewtü ac étvágyat ét a teotsóljrt, MegatBa- teti a kSkSgéat, váladékét, éftéH kw.riáw Tiidöbstegsegek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza eilen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe“ T»é«éi —mmflárt. F. Hafmiai-Ls Rsche Sl Cs. Basel (Svájc), ßß Roehe“ Kapható mvmí raadaiatre a gyégyaaartárak- baa. — ára Ivag aakiat 4.— kőim.
