Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-03 / 5. szám

1906. február 3.

F^ÖZÉKDEI^

3

ínyok, más természetűek a talajok, (mások a helyi igények, mások a jövedelmi források, eltéííők a megélhetési állapotok, tehát mindezek szemmel tartása me.lett már nemzetgazdaságiam szempontból is a községenkinti szervezkedés vezethet eredményre.

Nem szabad tehát a nagybirtokosnak a legkisebb birtokostól sem különválva szervezkedni, mert ily körülmények között be- következhetik azon viszályos helyzet, hogy a munkás nép egyik vagy másik birtokos osztálynál elégedetlenséget találva vagy bősz-: Bzut, állandó megélhetési menedéket keres, s ekkor vagy itt, vagy ott a munkáshiány beáll. Vegyék kezükbe az ügyet a gazdasági egyletek és alakítsanak községenkint egy szükebb tagú bizottságot, melynek feladata legyen a helyi viszonyoknak megfelelően, munkarendet és díjszabást készíteni, melyet azután úgy a nagy, mint kisbirtokosok is egyetemlegesen elfogadva tartsanak be.

A távolabb vidékekről'beszerzett munkások hozatala lehetőleg mellőzendő, mert ezek tapasztalatok után bírálva sohse felelnek meg a helyben kipróbált munkáskezek qualitásának. De tegyük fel, hogy a vidéki munkások is beválnak, ámde ezen esetben . gondolnunk kell a következményekre is, melyek kiszámithatlan kellemetlenségeket, sőt bosszút is vonhatnak maguk után. Ezen viszályos állapotnak pedig egyedüli kútfeje ott van, hol helyben is van munkaerő és mégis vidékieket alkalmazunk. Igenis a munkások tulkövetelései ellen hathatósan kell védekezni a birtokos osztálynak, de mi az eredményt illeti, csakis a községenkinti és általános tömörülés vezethet czélhoz, mert az egyesülésben van az erő.

Gazdag tapasztalatok igazolják továbbá azt is, hogy a vidéki munkások soha ki nem elégítették, a birtokos osztálynak követeléseit úgy, mint a kipróbált helybeli munkás erő, — de másrészt is minden körülmények között még drágábbak is, — tehát önmagát bosszulja meg az, aki igy cselekszik.

A simontornyai kisbirtokos osztály már szervezkedett, munkarendet és díjszabást dolgozott ki, melyet egész terjedelmében közölt a „Közérdek“ 1906. jan. 21. számában.

Ezen mozgalom értekezleteinek és nagygyűlésének előadójául a t. gazdaközönség, mint birtokos osztály csekélységemet választotta, ki is odaadással és készséggel vállalkoztam az ügy szervezésére, de nem találtam meg éppen az ezen czikkem intentiójá- nak megfelelő támpontot, tehát á f. hó 20-án megtartott nagygyűlés alkalmával ebbeli tisztségemről a következmények súlyos megfontolása mellett lemondtam.

ISimontornya, Í906. jan. 30-án.

Lipovniczky István

földm. min. őrsi. közgazd. tudósitó.

Yivóklub Szekszárdou.

Van már ilyen is. Most, hogy Halbleib József fővárosi kitűnő vivómester vivótan- folyamát befejezte, — tanítványai o hó 29 én lakomára gyűltek össze a szekszárdi kaszinó ban, hogy az előzékeny modorú mestertől elbúcsúzzanak.

Fonográf tudta volna csak megörökiteni ennek az érdekes lefolyású összejövetelnek külső mozzanatait, emberi elme azonban képtelen összeszedegetni a vidám hangulat és jókedv röpködő pillangóit, a sziporkázó élezek, találó megjegyzések, a csipős, de szellemes aperszük pompás szint játszó szappan- buborékjait. Mint a kaleidoszkóp színes apró tivegdarabjai, egyre változva tánczolnak még most is lelki szemeim előtt a jókedvű est kedves bohóságai . . .

Az Ízletes lakoma közben Simontsits Elemér vármegyei főjegyző emelkedett legelsőnek szólásra. Totth Ödön vármegyei tiszti ügyész köztiszteletben állószemélyiségét aposztrofálván, kiemelte a távozó vivómester tanítási ügyességét és egyéb érdemeit s hangoztatta egy vivóklub megalakításának czelszerü voltát. Maga részéről elnökül dr. Szentkirályi Mihály vármegyei aljegyzőt ajánlta, mint a ki Szekszárdon, éveken keresztül, úgyszólván, egyedül volt ébrentartója s élesztgetője a

vivási kedvnek. A társaság természetesen lelkes éljenzéssel választotta elnökévé a vívás nemes sportjának régi bajnokát, rnig alelnökül ifjú Leopold Lajost kiáltotta ki, aki ugyan, eddig, mint szép tudásu szociológus inkább elméjét köszörülte s reá sem gondolt a kard és vítőr-féle gyilkoló szerszámokra, mert nem sebet ütni, de éppen a társadalom ezer, meg ezer sebjét begyógyítani — tekintette hivatásának. A tisztikar többi tagjai a követke-1 zők lettek: titkár: Reichl Dezső, szertáros: Zoltán Ferencz, pénztáros: Kovács Ottó, számvizsgáló: Komjáthy Sándor, ügyész': Spányi Leó, művezető : Brebovszky Elemér, orvos: dr. Kramolin Gyula. Választmányi tagok: Kurz Vilmos, Simontsits Elemér, Ettenberger Lajos, báró Fiáth Elemér, Bodnár István,'Ifro/J Ferencz rendes és Wagner Andor, ifjú Haypál Sándor póttagok.

Persze ez a választás nem ilyen simán folyt lej de valóságos szellemi torna közt. Sikerültnél sikerültebb felszólalások, közbevetett indítványok, szellemes közbeszólások éles pengéi hasították a levegőt. Mindenki érezte a vívó legelső kötelességét^ hogy — riposztot kell adni. így Totth Ödön, mint ugyan nem „kombattans“ vívó, egy „nemzeti hatvágással“ nagy bravúrral vágta vissza a nemzetközi szociológia két bajnokának egyébként az általános emberi szempontok nap sugarától tündöklő, elég ravaszul reáirányitott pengéjét. — Ettenberger Lajos valósággal egy kis élvezetes tanulmányt adott elő a vivás művészetének fejlődéséről, mig a klub orvosa, dr. Kramolin Gyula pompás egészségügyi flastromokkal raggatta be az alapszabály-tervezet folytonossági hiányait. Sikerültebbnél sikerültebb tósztokat mondtak még : Kurz Vilmos, Komjáthy Sándor, dr. Szent- királyi Mihály, Kovács Ottó pénztárnok s a szertár leendő hélfejü sárkánya,’ vagyis őrizője, Zoltán Ferencz. Sőt a „Közérdek“ szerkesztője is elmondta életében talán legelső tósztját. Leopold Lajos suba alatti biztatására ugyanis Simontsits indítványára a „Közérdek“ et választotta az uj klub védő paizsul, vagyis hivatalos lapul, ha kivülről bántanák a magyart, azaz a klubot. Figyelmeztetünk tehát mindenkit—- éles nyelvünkre s arra, hogy utánunk legalább is 11)0 éles penge következik (csak lesz ennyi egyleti

tag?) ^ . \

Ezenközben letárgyalták, atgyurták az egyleti alapszabályokat, s jóváhagyás végett felterjesztik a belügyminiszterhez. Tizenegy órára már nem volt betöltetlen állás, de olyan tag sem volt jelen, ki tisztséghez ne jutott volna. így „kigondoló bizottságot“ kellett kiküldeni, hogy milyen tisztséget juttassanak a főgimnázium meghívott, de későn érkezett érdemes igazgatójának, Wigand Jánosnak. Szerencse az előrelátó alapszabályoknak, még volt egy hely. Megválasztották tehát tiszteletbeli tagnak, mig Mészáros Ervin, olnai uhlánus főhadnagy, Magyarország legelső amatőr vívója disztag lett.

így pezsgett, hullámzott a jókedv még jó ideig. Ej fél után megjött a caigány is, s megalakult — bár alapszabályon kívül — a vivóklub zenészeti alosztálya. Az egylet elnöke eldirigálta a tücsök nótáját, működési körének tüzetes részletezésével, mig a zenekar Simontsits Elemér pár pompás, saját szerzésű darabját játszotta. Még éjfél után

3-kor is zengett a teremben, talán mint közeli anakronizmus:

A paksi nagy, emelet*» korcsma udvarán

Sírva fakad nem egy s»egóuy, madocsai lány ;

Odafenn az emelete* a vármegye asszentál:

Madocsáról nincsen legény, a ki Jie nem vál.

A pattogó nóta aztán meghozta a fiatalság pezsgőző jókedvét. A klub ügyésze azon ban nem akarván gondnokság alá helyezés iránti inditványt tenni, hirtelen eltávozott, mire aztán a kedélyes társaság is osztani kezdett s Szentkirályi tücske átvette csendes birodalmát, Komjáthy Sándor mérnök, az uj számvizsgáló pedig el kezdte számba venni az elmondott tósztokat, de még csak az ötszázadiknál tart, igy legfeljebb csak egv hónap múlva készül el vele, amikor a klub ismét lakomát tart. . .

VÁROSI ÉLET.

Alkapitány, vagy rendőr fogalmazói állás. Szék szárd r. t. város rendőrkapitánya kérvényt adott be alkapitányi vagy rendőrfogalmazói állás szervezése iránt. Dőry Pál alispán utasitotta Szekszárd r. t. város polgár- mesterét, hogy a rendőrkapitány kérvényét terjessze a képviselőtestület elé és az abban megnevezett állások valamelyikének rendszeresítése érdekében törvényes hatáskörének egész súlyát érvényesitse, mert úgy a köz- biztonság, mint a közrend fentartása végett az említett állások valamelyikének rendszeresítése okvetlenül szükséges, mivel közisme- retü tény, hogy az egyszerűbb községi életből a minden téren magasabb igényeket formáló városi életre való átmenet, főleg az eddigi viszonyok teljes megszüntetésének reményében történt.

A városi árvát ár. Vármegyénk köz- igazgatási bizottsága deczember havi üléséből feliratot intézett a belügyminiszterhez, melyben a Szekszárd városi gyámoltak és gondnokoltak vagyonának a vármegyei árvatárból a városi árvatárba való áttétele iránt intézkedést kért. A miniszter most rendeletet intézett a vármegyéhez, melyben utasítást ad, hogy az átadás iránt a vármegyei árvaszék előterjesztése alapján a közigazgatási bizottság saját hatáskörében intézkedjék. Itt említjük mev, hogy a minisztérium a városnak a városi árvatár vagyon-állagának az állampénztárban való kezelése iránti kérelme tárgyában még nem intézkedett.

KÖZSÉGI ÜGYEK.

Gryönk község az 1905. évi számadásainak megvizsgálása tárgyában megtartandó képviselőtestületi közgyűlést folyó évi február hó 12-ikére tűzte ki. A számadás 63871 kor. 61 fill, bevételt, 62042 kor. 74 fill, kiadást, 1828 kor. 87 fill, pénztári maradványt tüntet fel. A számadás a jegyzői irodában van közszemlére kitéve.

Választások Tolnanémediben. Tolna- némedi község képviselőtestülete az 1906. évben teljesítendő- esküdtképes egyének összeírásához kiküldte: Duska György községi képviselőt; a zárszámadáshoz melléklendő községi leltár hitelesítésére: Fábián József és Győri István községi elöljárókat.

A képviselőtestület a községi közdűlő utakra felügyelőkké megválasztotta : Bakonyt. Pál, Győri István ifj., Gárdonyi József, Ács István M. ifj., Tóth István községi elöljárókat.

A képviselőtestület az 1906. és 1907. évekre a fogyasztási és italadók kezelésére megválasztotta kezelőül: Bakonyi János ifj., ellenőrökül: Gárdonyi József és Ács István M. ifj. községi elöljárókat.

A deczember havi községi tisztujitás eredménye következő: biró: Kovács Pál, helyettes biró: Tóth István, pénztárnok: G. Szabó József, közgyám: Hajczinger András, elöljárók: Bakonyi János ifj., Acs István M. ifj.. Lázár János, Gárdonyi József, Fábián József igari, Győri István ifj,, Szántó János, Bakonyi Pál.

Nagyszékely község községi közutai- nak felügyeletével Freiman János; Kéty község közutainak felügyeletével pedig Köhler Henrik községi biró bizatott meg.

HÍREK.

— Csendőrszárnyparancsnokság Szekszárdon. A minisztérium a csendőrőrsök szaporítását mondotta ki és ez alkalommal uj szárnyparancsnokságokat is szerveznek s ezeket április 1-re állítják fel. Ez alkalommal — a mint értesülünk — Tolnavármegye is kap szárnyparancsnokságot, melynek székhelye Szekszárdon lesz.

— Áthelyezitek. A simontornyai járásban megüresedett szolgabirói állásra belügy-