Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-20 / 43. szám
1906. október 20. 3 badság mártírjainak a nemzeti kegyelet által való megdicsőitése alkalmából állítson a Tekintetes Vármegyei Törvényhatóság a pusztuló szilfa helyére métló emlékoszlopot s e czélra a jelenleg csupán 619 K. 30 fillérből álló „Béri Balog Ádám“-féle alapba adományozzon 1000 koronát s bízza meg az alispánt, hogy ugyanezen czélra a vármegye területén pénzgyüjtést eszközöljön. IV. Kérje fel a tek. törvényhatósági bizottság gróf Széchenyi Domokos, Sztanko- vánszky Imre, Hanz’ély János, Szeniczey Géza és Döry Hugó urakat, hogy mint lo- vasbaridéristák a vármegye zászlaját a disz- menetben a törvényhatósági küldöttség előtt vigyék. » V. Bízza meg az alispánt, hogy a boldogult fejedelem sírjára a törvényhatóság nevében díszes koszorút helyezzen, továbbá, hogy a kassai rendezőség által kért szabványos zászlót, úgy a küldöttségi tagok számára kívánt jelvényt készíttesse el s intézkedjék az iránt is, hogy a bandéristák lovainak vezetésére 6, esetleg 8 tiszti legényt csatlósul, avagy a küldöttségi tagok szolgálatára rendeljen ki. -— Felhatalmaztatik az alispán, hogy az ezen határozatok végrehajtásával felmerülő- költségeket a vármegyei mértékhitelesitési alapból, melynek átlaga 23.000 korona, utalványozza ki. Szekszárd, 1906 október .16. Döry Pál vármegyei alispán. Az alispán indítványát a közgyűlés lelkes éljenzéssel vette tudomásul, mire a főispán a gyűlést bezárta. * A vármegye küldöttsége értesülésünk szerint a jövő szombaton utazik Budapestre. A felkértek közül eddigelé a következők Ígérték meg megjelenésüket: gróf Apponyi Géza, gróf Széchenyi Domokos, Boda Vilmos, Szabó Károly, Szeniczey Géza, Csapó Vilmos, Hauzély János, Nagy István, dr. Hirling Ádám, Döry Pál, Perczel József, gróf Apponyi Sándor, dr. Kämmerer Ernő, Simontsits Elemér. B. FEKETE HUGO rövidáru-, ^ÖZÉI^DEK Községi jegyzők gyűlése. (Vége.) 3. Egyleti I. jegyző felolvassa Kerbolt István egyleti elnöknek az egylet alelnöké- hez intézett 1906 május 7 én kelt lemondó I levelét és a közgyűléshez intézett, 1906 augusztus 20-án kelt búcsúlevelét. Határozat: Á közgyűlés Kerbolt István egyleti elnök lemondását, miután az ügy (a magánmunkálatok díjszabása), amelyből azok a kellemetlenségek, amelyek miatt elnöki tisztéről lemondani szándékozik, közmegelégedésre jó megoldást nyert és igy a lemondás oka is megszűnt, de tekintettel közel 20 évi fáradságos, tevékeny és hűséges elnöki működésére is, nem fogadja el és őt az elnöki tisztség további viselésére felkéri. 4. Az egylet 1905 évi számadásának 1 előterjesztése. Határozat: A közgyűlés a 691 kor. 67 fill, bevétel, 502 kor. 27 fill, kiadás, 189 kor. 40 fill, pénztári maradvány és 3 drb, pályadijak kitűzésére adományozott 33 kor. értékű császári arany készlettel, 1545 kor. 21 fill, követelésbeli és 1442 kor. 18 fill, tartozásbeli hátralékkal záruló 1905 évi egy- . Jeti számadást felülvizsgálás végett Erdős Gábor elnöklete alatt, Janosits Károly .és Kardos István tagokból alakított számvizsgáló bizottságnak adatja ki. Egyben felhatalmazza és utásitja az egylet pénztárnokát, hogy az egylet nevében az összes hátralékosokat tagdijaiknak 8 nap alatti kifizetésére hívja fel, ezen felhívás folytán nem fizetőktől pedig hátralékukat fizetési meghagyások utján hajtassa be. Egyebekben fentartja a közgyűlés múlt évi 5 számú határozatát. 5. A milleniumi ösztöndij-alap 1905 évi számadásának előterjesztése: Határozat: A közgyűlés a .88 kor. 22 fill, bevétel, 88 kor. -22 fill, kiadás, mint gyümölcsözőleg elhelyezett tőkével és 3005 kor. 62 fill, követelésbeli hátralékkal záruló 1905 évi milleniumi ösztöndíj-alapszámadást felülvizsgálás, végett Erdős Gábor elnöklete alatt Janosits Károly és Kardos István tagokból alakított számvizsgáló-bizottságnak adatja ki. 6. Számvizsgáló bizoftsági jegyzőkönyv az 1904 évi egyleti számadásról. Határozat: A közgyűlés a számvizs- . gáló bizottság jegyzőkönyve alapján a 349 kor. 05 fill, bevétel, 193 kor. 37 fill, kiadás, 155 kor. 68 üli. pénztári maradvány, \ 314 kor. 29 fill, leírás, 1404 kor. 52 fill, követelés, 1294 kor. 22 fill, tartozás és 3 drb osztrák vésetü aranykészlettel' helyesnek talált 1904 évi egyleti számadást elfogadja és Hesz Pál számadó egyleti pénztárnoknak a felmentvényt, a szokott óvás fentartása mellett megadja. 7. Számvizsgáló-bizottsági jegyzőkönyv I a milleniumi ösztöndij-alap 1904 évi száma- I dásáról. Határozat: A közgyűlés a szám vizsgáló- bizottság jegyzőkönyve alapján a — kor. — fill, bevétel, — kor. — fill, kiadás, 68 kor. léirás és 2749 kor. 80 fill, követeléssel he- I lyesnek talált 19ü4 évi milleniumi ösztöndij- alap számadást elfogadja és Hesz Pál számadó egyleti pénztárnoknak a felmentvényt, a szokott óvás fentartása mellett megadja. 8. Az 1907 évi költségvetés megállapítása. Határozat: A közgyűlés a költségvetést 1907 évre a) a központi egyletnél minden tag után fizetendő évi tagsági dij 1 kor., 95 kor., b) a milleniumi ösztöndij-alapba minden tag után fizetendő 2 kor. hozzájárulás, 190 kor., c) utazási költségekre 120 kor., d) nyomtatványokra, portó és előre nem látható költségekre 165 kor. Összesen.: 570 kor. kiadással szemben 95 egyleti tag mindegyikére kivetendő 6 kor. tagsági díjból befolyó 570 kor. bevétellel megállapítja. 9. A jegyzői nyugdijszabályrendelethez j készített magyarázat és kezelési szabályzat bemutatása és az ei're vonatkozó választmányi ülési javaslat. Niefergall Nándor indítványozza, hogy I a magyarázat és kezelési utasitás a nyugdíj- szabályrendelettel egy füzetben nyomattas- I sék ki. Klimes Antal addig, a mig a nyugdíj- választmány a tervezetet el nem fogadta, ezt nem találja kivihetőnek, a nyugdijsza- báiyzat pedig előbb nyervén jóváhagyást, mintsem a magyarázat és kezelési szabályzat elfogadtatnék, korábban fog kinyomatni s igy együttesen nem adható ki a szabályren- I delet és magyarázata. Purt Adolf egyl. alelnök tekintettel a tárgyalás alatti magyarázat és kezelési szabályzat nagy szorgalmat bizonyító terjedelmére, szépségére, a szerzőnek az ügy iránti előszeretetére és önzetlen lelkesedésére, indítványozza, hogy a közgyűlés a munka szerzőjének : Klimes Antal egyleti I. jegyzőnek munkájáért fejezze ki elismerését és hálás köszönetét és bízza meg őt, hogy mint a kérdésben teljes jártassággal biró tisztje az egyletnek az ügy végleges befejezéséig tegye ! meg a szükséges lépéseket, hogy a nyugdij- szabályrendelet mielőbb jóváhagyást nyerjen. A közgyűlés úgy a választmány javaslatát, mind Purt Adolf indítványát egyhangúlag elfogadja. Határozat: A közgyűlés a községi és körjegyzők nyugdijszabályrendeletéhez készített magyarázat. és kezelési szabályokat az uj nyugdijszabályrendelet életbelépte után a járási egyleteknek észrevételeik megtehe- ( tése végett kiadja, azután pedig a tervezetet a vármegyei uyugdijválasztmányhoz terjeszti fel. az iskolatáskák s 15 krajczártól kezdve kaphatók. Nagy raktár gyermek-harisnyákban és kötényekben 10—52 disz- és játékáru üzletében Szekszárd, Kaszinó-bazár. Minket — külföldieket -r- kik ilyesmihez nem szoktunk, e rendetlenség, kapkodás láttára valami sajátos rossz előérzet tett rabjaivá, Úgy sejtettük, hogy ezentúl mindig igy lesz ez, és ebben nem is csa lódtunk. A fáradtságos éjszakára virradó reggelen kiosztották a lőszert és két napra való hadi élelmi adagot. A hajó otromba teste nagy és megfontolt lassúsággal, megfordult és Badjóatól dél félévévé irányt — elindult. Hogy ennek mi legyen a magyarázata, azt elgondolni képtelenség volt, mert hisz arra felé ellenséges terület nincs. De az egészet tisztábban szemügyre vehetjük, ha néhány földrajzi adattal meg- világitom. Banjoa Boni egyik jelentékeny kikötő helye a sok „kevés“ között. A vele eey irányban fekvő Matampone pedig a radja székhelye. Az egyetlen „karban nem tartott“ .kocsiút e két\ helység között van. A többi ut, valamennyi egész Boniban, vagy az úgynevezett „reitpfad“, vagy gyalog ut. „Operationsbasis“-nak csakis Badjoa alkalmas. Igafc ugyan, hogy az ellenség Bad- joát a székhely felé fekvő kampongok mindegyikét megerősítette, védelmi állapotba helyezte, de ezeket az ide összpontosított hadi hajók egy-kettőre forgácscsá lőhetik. Minden józan gondolkozásu etnber (akikhez kivételképpen századparancsnokunk is tartozik; ami egyébként csodálatos) azt hitte, hogy a városokat (bentengs) a hadihajók megostromolják és halomra lövik, hogy aztán kiköthessünk és ha az ellenség egy része netalán megmaradt volna állásaiban (ami szinte hihetetlen), ezeket puskatüzzel és ba- jonettel kipiszkálhassük onnét. Mondom : igy gondoltuk el és mioden — nem feje búbjára esett ember ezt az egyedüli biztos utat választotta volna. De nem igy a „staf“. Ez nem akarta, hogy ily egyszerű utón jussunk biztos hadműveleti alaphoz. Máskép gondolta el a dolgot s — mint említettem — ki adta a parancsot a dél felé való vonulásra. Badjától nem igen messzire egy gyönyörű halmos, festői fekvésű helyen kötöttünk ki. Ez a hely mesés szépségű és igen jó tárgy egy tájképfestőnek, de katonai műveletek végrehajtására teljesen alkalmat lan. Erről ugyan csak akkor győződtünk meg, mikor a dombokról a síkságba érve, két napig gyalogoltunk az embermagasságu fűben, odébb parti ’ erdőkben (Strandwälder Léggyökerü fák között Bakoe-bakoe) nyakig iszapban és vizben, élelem, de sőt ivóvíz nélkül, S mindez megtörtént daczára nagyszámú térpékeinknek és gids ünknek. Végre hosszú vergődés után főszállásunkat Makassárba helyeztük át. Itt kaptam kézhez káplárrá való kinevezésemet s igy mint egy kis csapatnak, mond: „25 bajonet“-nek parancsnoka vonultam a csatatér felé. ^ Folytatjuk.
