Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-20 / 43. szám
4 Megbízza az egyleti elnökséget, hogy a nyugdijszabályrendelet mielőbbi jóváhagyása s illetve a jóváhagyást akadályozó ellentétes álláspontnak összeegyeztetése iránt sürgősen terjessze fel a közgyűlés előtt felolvasott és elfogadott emlékiratot a Belügyminisztériumhoz. Egyben a jegyzői nyugdijszabályrendelet újra alkotása alkalmából felmerült nyomdai költségeket, utazási költségeket és egyébb kész kiadásokat az egylet pénztárából kiutalványozza. Az egyleti' elnökséget megbizza, hogy kérje fel a központi jegyzői egylet elnökségét, hogy mindazon vármegyékről, amelyek a nyugdíjazás kérdésében a viszonosság elvét elfogadták, vagy ezután elfogadják, nyil- vánlartárst készítsen és mindaddig, amíg minden vármegye a viszonosság elvét el nem fogadta a nyilvántartást évenként minden egylettel közölni szíveskedjék. Közölje egyben az elnök a központi egylettel, hogy Tolnavármegye községi és körjegyzőinek nyugdíj szabályrendeletére a viszonosság elve már kimondva van. Klimes Antal egyleti I. jegyzőnek a jegyzői nyugdijszabályrendelethez készített magyarázat és kezelőszabályzatért, méltányolván kiváló szorgalmát meleg ügyszeretetét, az ügy iránti lelkesedését és annak fáradságot nem ismerő előtanulmányozását, elismerését és hálás köszönetét fejezi ki a közgyűlés és megbizza őt, hogy a nyugdijszabályrendelet jóváhagyásáig a szükséges lépéseket tegye meg. 10. A völgységi járás jegyzői egyletének indítványa a községi és körjegyzők, úgy a segédjegyzők évi rendes szabadság- idejének rendezése tárgyában. Határozat: A közgyűlés az indítványt magát mint helyeset elfogadja, mégis a kérdést nem egy a vármegyei törvényhatósági bizottság által alakítandó szabályrendelettel véli megoldandónak, hanem a központi jegyzői egylethez indítványt terjeszt fel, hogy a községi törvény és ügyvitel küszöbön álló rendezése alkalmával a központi egylet hasson oda, hogy a községi és körjegyzőknek évenként legalább is hat heti, a segédjegyzőknek pedig két heti rendes szabadságidő biztosíttassák. 11. A központi járás jegyzői egyletének szabályrendelet-tervezete a községek utczái- nak megvilágításáról. Határozat: A közgyűlés a szabályrendelet-tervezetet Klimes Antal hőgyészi jegyző elnöklete alatt Bereczk István, Illés Gyula és Zsigmond Elemér tagokból álló bizottságnak adatja ki véleményezés végett. 12. Véleményadás ifj. Lágler Sándor által a törvh. bizottsághoz jegyzői fizetési alap létesítése iránt előterjesztett indítványára vonatkozólag. Határozat: A közgyűlés a jegyzői tize tési alap létesítését nem javasolja, mert Tolnavármegye községeiben általában oly rendezett viszonyok vannak, hogy a községi kör és segédjegyzők fizetéseiket majdnem minden községben rendes időben megkapják; s igy sem czélja, sem érteimé nem volna a község által kiszolgáltatott fizetést évnegyedenként a m. kir. adóhivatalhoz előre befizetni, hogy a községi jegyzők onnan fizetésüket havonta kapják meg. A fizetés beküldésének költsége, a felvételnél járó ismételt postaköltség, utánjárás, a jegyzői fizetési alap esetleges pénzkészlet hiánya és az ebből származó kölcsönkeresés, különösen a kamatok elszámolása oly sok munkát adna, nem a községi jegyőknek, hanem az állampénztárnak és a számvevőségnek, amely nem állana arányban azon kétes értékű előnynyel, hogy a községi jegyző abban a nagyon is szórványos esetben, hogy fizetését nem kapja meg pontosan a rendes időben, az adóhivataltól levelezés és postaköltséggel terhelten kapja meg fizetését. De hasznosnak sem tartja a sok munkát adó fizetési alap létesítését, mert a községi pénztár fizetés képtelensége a jegyzőt a közjövödelmek behajtására serkenti. Indokolt az ilyen, a Nagyméltóságu Belügyminiszter ur által is ajánlott, jegyzői fizetési alap létesítése csak olyan vármegyékben KÖZÉRDEK volna, a melyekben a községek rendezetlen viszonyai folytán a . jegyzők sokszor évszámra nem kaphatják meg fizetésüket, ilyen eset pedig Tolnavármegyében nem is fordulhat elő. 13. Az országos központi jegyzői egylet uj alapszabály tervezetének tárgyalása. Határozat: A közgyűlés a községi és körjegyzők Országos Egyesületének, továbbá a jegyzők Erzsébet királynőről nevezett árvaháza és segítő intézetének bemutatott alapszabály-tervezetét a 10-ik §. 2-dik bekezdésének oly módosításával fogadja el, hogy oly vármegyékben, ahol az egyleti tagok száma az 50 et túl nem haladja, egy, ahol a tagok száma 50-nél nagyobb, de a 100-at nem haladja meg, kettő, ahol pedig a 100-at meghaladja három kiküldött tag utján gya/ korolják a vármegyei egyletek jogaikat, mert a vármegyei egyletek pénztárainak fölös számú képviselő tagok kiküldésével való megterhelése nem indokolt. 14 Ludvig József kérelme felvételi dij törlése iránt. Határozat: Miután Ludvig József már két izben fizetett felvételi dijat a közgyűlés az 1905 évre terhére előirt 4 kor. felvételi dijat törölteti. 15. Csornai János szemcsédi jegyzőnek az egyletből való kilépése. Határozat: A közgyűlés a kilépést 1906 január 1 tői kezdve tudomásul veszi és az 1906 évre netán már előirt tagsági diját törölteti. 16. Az országos központi jegyzői egylet folyó évi közgyűlésére megbízott küldése. Ha tározat: A közgyűlés az országos központi jegyzői egylet f. évi szeptember hó ' 29-én megtartandó közgyűlésére Purt Adolf egyleti alelnoköt küldi ki. 17. Illés Gyula indítványozza, hogy adassék be a vármegyei alispán úrhoz egy kérvény annak elrendelése iránt, hogy a községek ^ jegyzők részére a várm. jegyző egyleti gyűléseken való megjelenésük alkalmával való fuvarszolgáltatáson, vagy az utazási költség megtérítésén fölül kötelez- tessenek arra is, hogy ily alkalmakkor a jegyzőknek szabályrendeletileg megállapított napidijaikat is fizessék ki. Határozat: A közgyűlés megbizza az elnököt, hogy a várm. alispán úrhoz ily értelmű kérvényt nyújtson be az egylet nevében. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Virányi Károly s. k. Purt Adolf s. k. egyl. Il-od jegyző. egyl. elnök. Jánosit» Károly s. k. Helfcnbein Dániel s. k. VARMEGYE. Pénzügyi szakosztályi ülés. Tolnavármegye pénzügyi szakosztálya Örffy Lajos elnöklete alatt f. hó 18-án ülést tartott. Jelen voltak: Kurcz Vilmos. Leopold Sándor, Totth Ödön, Simontsits Elemér és Málhis Kálmán. Az ülésen az 1907. évi költségvetést 333.496 kor. 96 fill, szükséglettel 280.926 kor. 78 fill, fedezettel és 52570 kor. 18 fill, hiánnyal, mely hiány fedezésére 2628509 K 14 fillér állami adó után 2 százalékos vármegyei házi pótadó fog kivettetni, elfogadta. A költségvetés tételei a következők: A) Szükséglet : I. Tisztviselő segéd és kezelő szem. fiz. és lakpénze 218.360 kor. II. Szolgaszemélyzet fizetése és lakpénze 27.580 kor. III. Szolgaszemélyzet ruházata és lótartási általánya 6661 kor. 16 fill. IV. Hivatalos helyiségek és fogházak bére 4560 kor. V. Irodai szükségletek 23.084 kor. 10 fi '1. VI. Napi- dijak és útiköltségek 17300 kor. VII. Épületek féntartása 11.598 kor. 01 fill. VIII. Egyéb rendszeresített kiadások 19.951 kor. 14 fill. IX; Rabtartási költségek 100 kor. X. Előre nem látott kiadások 4302 kor. 55 fill. Összesen 333496 kor. 96 fill. B) Fedezet. I. Állami javadalmazás 272.698 kor. 09 fill.’ II. Ingatlanok jövedelme 950 kor. III. 1906. október 20. Alapok járuléka 4863 kor. 69 fill. IV, Különféle bevétel 215 kor. VI. Téritvények 2200. kor. Vll. Pótadóból 52570 kor. 18 fill. Összesen 333496 kor. 96 fill. Az 1904 évi házi pénztári számadást 353.740 kor. 70 fill, bevétellel 349-275 kor. 04 fill, kiadással 4465 kor. 66 fill, pénzmaradvánnyal, 68411 kor. 26 fill, cselekvő 32337 kor. , 06 fill, szenvedő s igy 36074 kor. 20 fill, tiszta vagyonnal. Az 1905 évi számadást 405.266 kor. 68 fill, bevétellel 379.065 kor. 50 fill, kiadással, 26.201 kor. 12 fill, pénztári maradvánnyal, 56703 kor. 73 fill, cselekvő, 29732 kor. 29 fill, szenvedő s úgy 26971. kor. 44 fill, tiszta vagyonnal helyesnek találták és elfogadták. Felemelt fizetések és bérek. Tolnavármegye pénzügyi szakosztálya f. ho 18-án tartott ülésén elhatározta, hogy úgy a központban, mint járásokban levő állandó dij- nokok fizetését 840 illetőleg 730 koronáról 1200 jtoronára, a főjegyzői és főbírói tiszti legények bérét 240 koronáról 360 koronára és a háziszolgák bérét 400 koronáról 500 koronára emeli és ezen emeléseket az 1907. évi költségvetésbe be is illesztette. Nyugdíj választmányi illés. A községi jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány fi hó 22-én d. e. 10 órakor Dőry Pál alispán elnöklete alatt a vármegyeház kistermében ülést tart. Váltózás a sorozóbizottsági elnökségben. Szekszárd város és a központi járásban folyó sorozások elnöke Simonsits Elemér főjegyző a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése és a pénzügyi szakosztály ülése miat akadályoztatván, az elnöklést'Dőry Pál alispán vette át. A vármegyei tisztviselők fizetés rendezése; Hadik János gróf belügyi államtitkár f. hó 19-én rendeletileg felhívta a vármegyék alispánjait, hogy haladéktalanul állítsák össze és terjeszék fel azoknak névsorát a kik az állami tisztviselők fizetés rendezése tárgyában kiadott rendelet szerint magasabb fizetésre jogosultak és a több szükségletről mely a fizetések rendezése folytán az állami javadalmazásnál beáll, kimutatást szerkesszenek. Megkapják tehát a megyei tisztviselők is, habár később, a várva várt fizetés emelést. HÍREK. — Főispánunk és családja Szekszárdpn. Apponyi Géza gróf főispán kedden, nejével gróf Széchenyi Paulával, leányával Mauzi grófnővel és fiával dr. ApponyiRezső gróffal városunkba érkezett s szerdán elnökölt a vármegye közgyűlésén. Apponyi Gézáné grófné férje főispánsága óta először töltött hosszabb időt Szekszárdon s ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy városunkkal közelebbről is megismerkedjék, igy szerdán családja és Simontsits Éleméi- vármegyei főjegyző kíséretében látogatást tett egyes közintézetekben. így megszemlélte a Ferencz kórházat, hol dr. Tanárky Árpád főorvos^ kalauzolta s a helybeli fogházat, hol a váratlanul érkezett grófnőt Beke Ferencz kir. alügyész és Vattay Miklós fogházfelügyelő fogadta. Leánya még akkor délelőtt ellátogatott a vármegyei múzeumba is. Apponyi grófné csütörtökön délelőtt a róm. kath. óvodába ment, majd megnézte az újvárosi templomot. A kaszinó bazár és korzó különösen megnyerte tetszését. Csütörtökön főispánunk családjával a selyemgyárat tekintette meg, hol a vetített képekkel tartott szakelőadást nagy érdeklődéssel hallgatták végig. Délután a grófné igazán nemes szívre valló kegyele- tes cselekedetet végzett. Kihajtatott az újvárosi temetőbe, a hol megkoszorúzta az Apponyi család szolgálatában 50 évig kulcsári tisztet viselő Unger János sírját s intézkedett a sir jókarban tartásáról. Ezután Simontsits főjegyző társaságában a báró Augusz- féle árvaházat tekintette meg. A közgyűlés napján főispánunk vendégei voltak ebéden gróf Apponyi Sándor val. bel. tit. tan. és Bezerédj Pál főrendiházi tag. Csütörtökön.
