Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-13 / 42. szám
■ ;; ■ mm 2 KÖZÉHDEK 1906. október 1,3. kimutatni, hogy főgimnáziumunk fejlődésére, fennállhatására, a tanittató szülékre s általában városunkra magára milyen óriási horderejű eme, más helyeken már oly áldásosán működő' intézménynek meghonosítása. Ez alkalommal nem cselekszünk tehát egyebet, minthogy úgy a magunk, mint városunk minden polgára s a gyermekeikért aggódó vidéki szülék nevében is mély hálánknak adunk kifejezést főispánunknak önzetlen, igazán eléggé nem értékelhető jóindulatáért, kétségtelen sikert jelentő előzetes közbenjárásáért* felhivunk egyúttal mindenkit, hogy félretéve a személyi tekinteteket, apró gáncsolódást, szívvel és lélekkel csatlakozzék ahhoz a nagyobb szabású mozgalomhoz, a melyet a szekszárdi főgimnázium mellett létesítendő internatus és tápintézet érdekében, Ígéretéhez képest dr. Hir- ling Adám, városunk érdemes polgár- mestere nemsokára szélesebb körben is meg fog indítani. Elég sokáig volt holt ponton a kerék, most hogy a haladás s fejlődés gépezete ilyen hatalmas lökőerőtői i ugylátszik, megindul — föl a cselekvésre! Várost polgárainak összetartása, egyetértése, közös munkája tehet csak nagygyá, hatalmassá; dolgozzunk tehát Szekszárd város — jövőjéért! Gazdasági életünk szervezete. ÍL Szervezet alatt mindig valami egészet értünk. Olyan egészet, melyet egymástól teljesen különböző részek alkotnak, úgy, hogy I mindegyiknek a működése beleillik az egésznek a működésébe. Az elemek működése együtt az egésznek, a szervezetnek a működése. A családok élete az államnak élete, a gépelemeknek együttműködése valamely gépnek a működése, a sejtek életműködése magának az élétnek működése. Micsoda elemekből épült fel most már a gazdasági élet szervezete? Nyilvánvalóan azokból az elemekből, melyek a föld termőerőinek a kihasználását czélozzák. Ezeket az elemeket részben az elméleti kutatások, részben a gyakorlati megfigyelések hozták létre. A szénben felhalmozott energia-erőket csak elégetés utján tudjuk felhasználni, a .vizet vagy fel kell forralnom, vagy magasabb nívóra emelnem, hogy benne helyzeti, vagy mozgási energiát halmozhassak fel. A sókban felhalmozott vegyi erőket, ha fel akarom szabadítani, fel kell oldanom. A rugót ki kell tesziteuem, a kalapácsot magasra emelnem. A földben lekötött vegyi erők hogyan szabadulnak fel V A növényvilág utján! Mely gyökérzete utján felszívja a földben levő különböző nemű és összetételű tápsókat, azokat levél j zete segítségével a fény hatása alatt ássimi- lálja és sejtjeinek a felépítésére fordítja. Ki- j tűnik, hogy maga a növényvilág még nem j elég arra, hogy vele a földben lekötött termő I erőket napvilágra hozzuk, értékesítsük. Hi- } szén, ha egy magasabb szintről alábukó viz energiáját , akarom értékesíteni, nem elég ahhoz, hogy csak az útjába állítsak egy viz- | erőgépet. A teknika számos ilyen gépet hozott forgalomba, de, hogy melyiket alkalmazzuk, az mindig függ az esési magasságtól, meg a vízmennyiségtől. A szenet sem tudom tökéletesen elégetni, ha nem gondoskodom kellő mennyiségű levegőnek a hozzá- vezetéséről; jól megépitett tűzhelyre, egy megfelelő rostélyra van szükségem. A földet előbb alkalmas helyzetbe kell hoznunk, hogy újabb erőket produkálhassunk. Nem elég, hogy a magot rendszertelénül elszórjuk, vagy elássuk ; előbb szántunk, fogja- solunk, boronálunk, vagy rigolirozunk. Ez a földmunka. Még ez sem elég l Szükségünk van még, hogy a jól végzett földmunkálat után, a természeti erők munkakifejtéseit is igénybe vegyük. Csapadékokra és melegre van szüksége a növényvilágnak. A meteorologia, továbbá az agrikul- tur chemia tehát épen olyan fontos tényezők a termő erők kihasználásában, mint maga a nöuény-élettan. Hogy s miként illeszkedtek be ezek a tudomány ágak a gazdasági élet szervezetébe, fejtegetéseink során látni fogjuk. A növényvilág utján végbemenő átalakulás tisztára kémiai proczessus, mely alatt a földben lekötött vegyi erők, más természetű és összetételű vegyi erőkké alakulnak át. P. o. a búzában sikérré, a fában szénné, czellulosává, enyvvé, gyantává, némely fa rostjaiban festő anyagokká, a szőlőben ezu- korrá, a burgonyában, a rizsben, a tengeriben keményítővé, a virágokban mézzé, más növényekben olajjá, mint a repezében, a napraforgóban, a mákban, a lenben, a tökmagban. De nemcsak ilyen erőket választ ki ez a kémiai processus. A sejteknek egy része szilárdsági sejtekké alakul át. A kender, a len, a juta, eszpartó rostjaiban, a fákban szilárdsági sejtek, fizikai erők vannak felhalmozva. A mikor a kender rostjait szétszakítani, vagy a fa törzsét eltörni akarom, azt csak fizikai munkakifejtéssel tudom megtenni. A vitorla, a ruhaszövet ezen sejteknek összetétele. Az említett számos termelési produktumok közül a gazdasági élet első korszakai-, ban bizony csak néhány volt imseretes. Azok, melyek okvetlenül szükségesek voltak az emberiség életszükségleteinek a kielégítésére. A fa gyökérzetén és gyümölcsein táplálkozó emberiség gazdasági szervezete is bizony igen egyszerű volt. Mindaz, amit a föld önmagától meghozott, teljesen elegendő volt arra, hogy az emberiségnek igényeit kielégítse. A természet munkájába nem avatkozott bele az emberi ész, ha csak annyiban nem, hogy p. o. mikor a vad indián a jam gumóját élvezte, egyet eldugott a földbe is, hogy jövőre éhen ne haljon. Hosszú időszak múlott el, a mikor a gazdasági életben megjelelt az első faeke. Mily óriási lépés volt ez az emberiség történetében, mi sem mutatja élesebben, hogy ezeknek a faekéknek typu- sát hordozza magán a modern kornak vas ekéje. A mit a föld meghozott, lassan-lassan nem lett elegendő az emberiség életszükségleteinek a kielégítésére. Mesterséges utón kellett az emberiségnek újabb termelvények- hez jutnia. Gabonát ültetett! A gabonát legelső sorban nyersen fogyasztotta, csak lassan jöttek arra rá, hogy azt valami mechanikai munka árán fel is dolgozzák. Durva kőhengerek között lisztté őrölték s kenyeret sütöttek. Szórakozásaiban, ruházatában is igen egyszerű volt az emberiség a gazdasági élet első korszakaiban. A kender rostjait tilóban feldolgozta, rokkákon fonállá fonta és igen egyszerű szövőszékeken szövetté fonta. Az állati bőröket, mint ruhadarabokat kiszorították a növényi rostokból készült szövetek, nem azért mintha emezek jobbak lettek volna, de mert aás emberiség ebbeli szükségleteit amazok kielégíteni már nem tudták. A fa nyersanyagát a legegyszerűbb eszközökkel munkálták ki és rótták össze bútordarabokká. Az emberiség elemi életszükségletei az idők folyamán megfinomodtak, megsokasodtak, a régiek mellé újak is léptek. Úgy, hogy ma már egész sorozatát látjuk a mindenféle fajta czikkeknek. Csak ne tekintsünk mást, mint a papirost, a gondolatközlésnek ezen fontos eszközét, a mely lényegében nem áll egyébből, mint növényi rostokból, ina mennyi alakjában ismeretes ! Ma külön ipari telepek foglalkoznak a csomagoló, külön az újság, külön az irodai, külön a finom iró papirosokkal. Mily sokoldalú feldolgozáson megy keresztül ma a gabona! Hatalmas gyártelepeken a lehető legkülönbözőbb finomságú lisztté őrölik, hogy az emberiségnek [ kényes igényeit kielégítse. Hány ipari telep foglalkozik ma élvezeti és luxus czikkek gyártásával, melyekről régente az emberiség mitse tudott, s a gazdasági élet könnyen el volt nélküle! Ki gondolt volna régente a j faselyemre, a pezsgőre., a parkettára, a bársonyra, a melyekkel ma külön ipaii telepeknek kell foglalkozniok. Folytatjuk. Kirchner József. Tolna vármegye alispánjai lS9e-Í90S. Közli: Kovách Aladár. Tolnavármegye főispánjainak névsora, a mint azt e lap 20. és 21-ik számában közöltem, a magyar királyság megalapításától kezdve"a mai időkig meglehetős folytonossággal volt egybeállitható. Máskép vagyunk azonban az alispánok névsorával. Ugyanis a mohácsi vész előtti időben rendszeres hivataloskodás nem volt; közgyűlési jegyzőkönyveket nem vezettek, de megyei levéltár sem volt. A mi fontosabb ügy előfordult, ezeket okiratba foglalták és valamely hiteles helyen — leginkább káptalanoknál letéteményezték. Ezen okiratokban alispánok alig, vagy épperi nem szerepeltek. A török hódoltság idejében tudvalevőleg Magyarország legnagyobb részében szünetelt minden megyei igazgatás. A török hódoltság megszűnte után állottak ismét helyre az elpusztult vármegyék, megkezdődött a rendszeres hivataloskodás, a rendes közgyűlési jegyzőkönyvek vezetése és a vármegyék úgynevezett „levelestárai“ ekkor alakultak meg tulajdonkép. Vármegyénk levéltárában is csak kétszáz évre lehet visszamenni, a rendes közgyűlési jegyzőkönyvek pedig 1720-tól kezdődnek; ezen idő előtt 1696-ig visszamenőleg, csupán gyér iratok vannak. Ezen iratokból és jegyzőkönyvekből állitottam össze az alábbi névsort. I-ső alispánok: 1696—1703. Broderics András, 1703—1709. Gyurikovics Péter, 1709 okt. 16—1712. Bx’oderics András, 1712— 1713. Gyurikovics Péter (substitute vicecomes), 1713— 1720. Slovenics Mihály, 1720—1736. Királydaróczi Daróczy Ferencz, 1737—1753. Perczel József, 1754—1778. Jobaházi Dőry, Ádám, 1778—1786. Jeszenei Jeszenszky Sándor 1786—1789. Kapuváry Károly, 1790—1804. Jeszenszky Sándor, 1804—1813. Szentkatolnai Cseh László, Sirofín Emeli az étvágyat is a testsúlyt, megszökteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkof „Roche“ eredeti esomagoláei, F. Heffmsnn-La Roche Sl Ce. Basel (SráJejL ßß Roehe“ Kapható orv Mi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara ilvegenkint 4.— korona. .
