Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-10-13 / 42. szám

3

1906. október 1 3.

KÖZÉRDEK

1813—1825. Csefalvay Ferencz, 1825—1826. Cseh lgnácz (helyettes alispán.)

1827—1836. Csapó Dániel,

1836— 1840. Magyari Kossá Sámuel, 1840—1845. Jobaházi Dőry Gábor, 1845 —1849. Magurai Augusz Antal, 1849— Bonyhádi Perczel Béla,

1861— Fördős, István, majd Bartal György,

1862— 1864. Bonyhádi Perczel Sándor, 1865—-1872! Vizsolyi Gusztáv,

1872—1877. Jobaházi Dőry Dénes, 1877—1887. Bonyhádi Perczel Dezső, 1887—1895. Simontsits Béla,

18.95— mai napig Jobaházi Dőry Pál.

11-od alispánok.

1712—1721. Gyurekovics Péter, 1721—1736. Petrovszky József, ezen időn túl 1806 ig a II od alispánok nevei nem tűnnek ki a jegyzőkönyvekből.

1806—1813. Csefalvay Ferencz, ' 1813-^-1827. Dőry Vincze,

1827—1830. Cseh lgnácz,

1830—1836. Jeszenszky János,

1837— 1840. Dőry Gábor,

1840—1843. Forster Benedek,

1843—1845. Augusz Antal,

1845—1848. Dőry Fridrik,

1849— Perczel Béla majd Fördős István,

1861— Báró Dőry Lajos,

18.62—1864. Domsits Lajos, 1865—1871. Simon' Rudolf.

1872-ben á vármegyék ujjászerveztet- vén, a törvénykezés különvált a közigazgatástól s igy ezentúl már Il-od alispánok nincsenek.

íme itt van az első vezető tisztviselők névsora a törökuralom megszűnte után teljesen újjászületett vármegyénk kétszáz éves múltjából. Ez a diszes névsor nem kisebb fénynyel ragyog reánk, mint a főispánoké. Vezér alakok, kik a vármegye kétszáz éves történelmét tervezték és előharczosok, kik e terveket személyes küzdelmükkel is végrehajtották, méltók arra, hogy nevük és emlékezetük koronként felujittassék.

A községi jegyzők gyűlése.

A tolnavármegyei községi és körjegyzők egyletének szeptember 25-én tartott közgyűléséről közöltünk ugyan már értesítést, de azért, hogy a gyűlésen jelen nem volt tagok s a nagyközönség, melynek érdekeivel a jegyzők működése a legközvetlenebb kapcsolatban van, az egylet határozatairól a legrészletesebb értesítést szerezhessék, a gyűlésről felvett s rendelkezésünkre bocsájtott jegyzőkönyvet teljes egészében -közöljük.

Jegyzőkönyv. Felvétetett a tolnavár- megyei községi és körjegyzők egyletének Szekszárdon 1906. évi szeptember hó 25-én tartott évi rendes közgyűléséről.

Jelen voltak : Purth Adolf bátai jegyző, egyleti alelnök; Klinies Antal hőgyészi jegyző, egyleti I. jegyző; Virányi Károly sióagárdi jegyző, egyleti II. jegyző, Hesz Pál tamási jegyző, egyleti pénztárnok; Ja- nosiis Kái’oly, Szekszárd r. t. város főjlegy- zője; Dúzs Dániel őcsényi, Kiss Pál gyu- laji, Erdős Gábor bátaszéki, Illés Gyula döbröközi, Niefergall Nándor dunaföldvári, Helfenbein Dániel bátaapátii, Kardos István alsónánai, Pápay István mözsi és Halmai Tivadar medinai jegyzők, továbbá Huszár Pál őcsényi II., Várkonyi István gindlicsaládi II., Gazdag Dezső dunaföldvári II., Huber Ferencz dunaföldvári III. és Zabján József gyulaji Il-od jegyzők és

Horváth Ignáéz szekszárdi tanitó és hírlapíró, mint vendég.

Kerbolt István egyleti elnök, elnöki tisztéről lemondván, az alapszabályok^ értelmében Purt Adolf_ egyleti alelnök nyitja meg a közgyűlést. Üdvözli a megjelenteket és az egylet tagjait egyetértésre, összetartásra, kitartásra éá az önbizalom ápolására buzdítja, mert abban a küzdelemben, a mely a-községi és körjegyzők jogainak kivívásáért folyik s a melyben a jegyzők teljesen magukra vannak hagyva, csak abban az esetben győzhetnek és a siker csak akkor lesz tartós, ha a jegyzők jogaikat a maguk ereI jével vívják ki.

A jegyzőkönyv vezetésére Virányi Károly. egyleti II. jegyzőt, annak hitelesítésére pedig Janosits Károly és Helfenbein Dániel egyleti tagokat kéri fel.

1. Napirend előtt az elnök fájdalommal jelenti Glöckner Keresztély nyugalmazott felsőnánai jegyzőnek, a ki 45 éven át szolgálta becsülettel és nagy ügybuzgósággal községét és a közigazgatás1', folyó hó 22-én 88 éves korában történt elhunytát és indítványozza, hogy a közgyűlés e fölötti részI vétének és fájdalmának adjon jegyzőkönyvi kifejezést.

Határozat: A közgyűlés Glöckner Keresztély nyugalmazott felsőnánai jegyzőnek folyó hó 22-én történt elhunyta feletti igaz részvétét és fájdalmát jegyzőkönyvileg megörökíti.

Következik a tárgysorozat.

2. Elnöki jelentés:

Tisztelt Közgyűlés!

Az elnöki jelentés a közgyűlési tárgy- sorozatnak lényeges része szokott lenni, mert abban összegezi az elnök az egylet életműködéséről gyűjtött megfigyeléseit és abból levont tanulságait, abban fejtegeti a köztünk és a nagy társadalom többi erőtényezői között fenálló viszonyt és összefüggést, abban jelzi az egylet életútjának további irányát.

Az ilyen gondolatmenetben és szellemben tartott elnöki jelentés, mely felöleli mindazt, a mi az egyletet érdekli, joggal számíthat a legnagyobb figyelemre, mert hatásában nemcsak vonzó, hanem tanulságos és oktató is.

Csekélységem egyéni és tárgyi okokból a közgyűlés igényét az imént jelzett módon nem tudom kielégíteni és igy elesik a tisztelt közgyűlés attól az élvezettől, melyet égy ügyesen összeállított, tanulságos elnöki jelentés nyújtani Szokott. Ezért jelentésem nem egyébb, mint az elnök helyettesítésének ideje alatt történt dolgoknak és az ezekkel összefüggő ténykörülményeknek száraz felsorolása;

1. Kerbolt István,' ki közel 2 évtized óta elnöké egyletünknek, fi hó 9 én kelt és hozzám intézett levelében elnöki tisztségéről lemondott. Lemondásának okául felhozta megrongált egészségét és a múlt évi közgyűlésen történteket. A tárgysorozat következő pontja alatt lesz helye a kérdés kimerítő tárgyalásának.

2. Gróf Apponyi Géza főispán ur ő méltóságának f. évi május hó 14-én tartott székfoglalása alkalmával csekélységem vezetése alatt a tolnamegyei községi és körjegyzők egylete is tisztelgett, mely tisztelgésünket ő méltósága szívesen fogadván, kilátásba helyezte, hogy munkakörünket és helyzetünket különös figyelmére, fogja méltatni.

3. Néhai Tóth Andor árvái részére rendezett adománygyűjtés : 146 kor. 30 fillért eredményezett, mely összeg Illés Gyula döbröközi jegyző által — mint kihez az adományok küldettek — özv. Tóth Andor I nénak megküldetett, mit utóbb nevezett az

egylet elnökéhez intézett köszönőlevelében elismer és nyugtat.

Illés Gyula az. adpmányokról szabályszerűen számadást vezetett, ezt a számadást átvizsgáltam és teljesen rendben és helyesnek találtam, ennélfogva ajánlom és javaslom, hogy részére a felmentvény megadassák.

4. Az egylet elnökének azon kérelme, hogy a felszabadult vármegyei alapok és pótadók a községi jegyzői nyugdíjalap gyarapítására fordittassanak, alispán urnák -U871/905. számú véghatározatával elutasittatott, mert a magy. kir. belügyminiszter 7223 II/9. 1905. számú rendeletével a 27444 kor. tartalékalap évi hozzájárulását nem engedélyezte, illetőleg annak felhasználását eltiltotta, igy tehát mi sem áll a törvényhatóságnak rendelkezésére, hogy abból akár saját szükségletét fedezze, akár 0pedig ily nemes czélra adományozzon, mint a jegyzői nyugdíjalap támogatása.

Habár a felszabadult vármegyei alapokból a községi jegyzői nyugdíjalap nem is részesülhetett támogatásban, a vármegye egyébként igen méltányosan gondoskodott nyugdíjalapunkról, mit hálás köszönettel, tartozunk elismerni.

Ezzel kapcsolatban, mint feljegyzésre érdemes dolgot meg kell említenem, hogy a vármegyei egylet vezetősége nevében Klimes Antal egyleti I. jegyző által előkészített és a járási egyletek által is letárgyalt nyug- dij szabály tervezetet a nyugdíjra felügyelő választmány 2 teljes napig tartott ülésén a legkisebb részletekig menő pontossággal letárgyalta és a tervezetet csekély változtatással a törvényhatósági bizottságnak elfoga- I dásra ajánlotta.

Hálás köszönettel tartozunk a vármegyét képviselő nyugdíj felügyelő-választmányi tagoknak és a vármegye intéző köreinek a községi és körjegyzők ezen fontos ügye iránt tanúsított igen meleg érdeklődésükért és az egyes pontok megállapításánál követett humánus, igazságos és méltányos eljárásukért.

A törvényhatósági bizottság által a múlt év november havában alkotott szabályrendelet ezen év február havában felterjesztetett a belügyminisztériumhoz, a honnét, miután a számvevőség és állampénztár a pénzügyminiszter hatásköre alatt állanak, márczius hó 2-án áttétetett a pénzügyminisztériumhoz, a- honnét csak augusztus hó 12-én érkezett vissza a belügyminisztériumba, a hol, ha a nyugdijíelügyelő választmány hatáskörének kérdése tisztázva lesz, a szabály- rendelet mihamarább jóváhagyást fog nyerni.

5. A nyugdijszabályzat megalkotása körül a tek. vármegye részéről tapasztalt atvai gondoskodással feltűnő ellentétben állott a-magánmunkálati ii'ásdijak szabályozásáról szóló szabályrendeletnek első kiadása, melyben a több, mint 30 év óta élvezett irásdijak- nak több tétele, most midőn az élet szükségleteinek száma nagyobb-nagyobb terhet róva a községi és körjegyzőkre is, napról- napra fokozatosan emelkedik, jelentékeny mértékben leszállittatott.

Az egylet elnöke ezen mostoha bánásmód által indíttatva, kérvényt adott be a a községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatokról szóló díjszabás ezen pont- jainak módosítása iránt, melyeket ránk nézve sérelmeseknek találtunk.

Ezen kérvényhez hozzácsatoltatott egy összehasonlító- táblázat, melyben Baranya, Somogy, Veszprém, Fejér, Pest és Nógrád- megye díjszabása volt felsorolva, összehasonlítva a mienkkel együtt. Ezen benyújtott kérvény és összehasonlítás még egy külön kérelemmel kiegészítve^ megküldetett a köz

az iskolatáskák s 15 krajczártól kezdve kaphatók. Nagy raktár gyermek-harisnyákban ós kötényekben 9-42