Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-10-13 / 42. szám

TOLNA VÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP.

AZ ORSZÁGOS M. KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA.

Megjelenik minden szombaton.

ít (adóhivatal: Bá tér-nyom da, Kaszinó- Bazár épület.

Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. flinDETÉSEK

legjutányosabb számítással, dijs.zabás szerint.

Felelős Szerkesztő:

BODNÁR ISTVÁN.

Bélmunkatársak : .

J ANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon.

Szerkesztőség: Széchenyi-utcza 10S5. szám.

Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények, EllŐpIZETÉS :

egész évre 10 kör., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. SO fiit NÉPTANÍTÓKNAK,

ha Hz előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor.

Főispánunk — Szekszárdért!

Többször el panaszoltuk már, hogy Szekszárd nemcsak a nála jelentékenyebb, de sokszor a kisebb városok között is ama bizonyos — hamupipőke. Túlszárnyalják, hogy úgy mondjuk, lefűzik minduntalan, s mig mások

terített asztaloknál dúskálnak, addig mi örüljünk, ha olykor-olykor asztalbontáskor egy kis mórzsácskához is hozzájutunk. — A letűnt kormányok kegyével különösen nem volt mit di-' csekednünk, Mindent elvittek a hízelegni tudó, engedelmes, jó gyerekek. Ami itt vivmány, hiladás, rengeteg áldozatokat, hoztunk érte. Hogy híj valamit akartunk, mint a régi tö- rökvilágban. mindég megnézték a tarisznyánkat: van e benne valami s ha nem volt, nem kaptunk semmit s mivel már megszoktuk, hogy pénz, anyagi áldozat nélkül nem adnak semmit, utóljára már még som, kíséreltük a kérést. így Szekszárd megállt a haladásban, mint a gép, ha ama bizonyos bolt pontra ér. Mi ugyanis nem abban látjuk a haladást, hogy olykor olykor egy-egy díszesebb épületünk emelkedik,^egyesek áldozatkészségéből. m az egy / gimnáziumot, múzeumot, kivéve, hol vannak ujabbkori kulturális vívmányaink, hol vannak állami támogatással épített‘gyáraink ? Egyetlen selyemgyárunk missziót teljesít ugyan, de meggátolhatja-e a kivándorlást? Felszívó ereje van-e olyan, hogy a vidék munkásnépét ide csalogatva, pótolja az innen kivándorlók számát? Van-e katonaságunk, modern népiskolánk ? A gemenczi utat sok ezerrel miért építettük, azért, hogy hajó állomásunkat beszüntessék ? A jó Isten bölcseségével a Sárvíz medrét és vizét miért hozta Szekszárd közelébe, azért, hogy rövidlátó ésszel félórányira fojtsuk bele . egy ostoba kar nálisba ? Mért vannak hegyeink, hogy a lapon termeljünk bort? S bortörvényünk azért, hogy ne a hamisítót, de a gazdát csapjuk agyon vele? És van-e legalább egy földműves, vagy vinczellér iskolánk? Nincs, Szekszárdiak úgyszólván jiincsen még semmije, de lehet, ha erős akarattal, czél és öntudatos városi politikával hozzálát mindazok megszerzéséhez, amelyet más városok úgyszólván; kis ujjuk kinytij- tásával értek el.

Az idő ugylátszik kedvező hozzá, mintha egy kicsit nekünk is derengene.

Uj idők, nj emberek. Közelebb jutottunk a tűzhöz, természetes tehát, ha jobban melegszünk.

így, mint a közélet jelenségeinek figyelmes szemlélői, minden bizantiz- mns nélkül elmondhatjuk, hogy uj főispánunk egész komolysággal, bölcs körültekintéssel fogja fel hivatását. Fényes állása n^ki nem annyira —, méltóság, mint alkalom a — kötelességek^ teljesítésére., Programjában tett ígéretét, hogy mindenütt ott, lesz,_ithol a vármegye és város vitális érdekéinek megóvásáról van szó, szószerinti való értelemben kezdi beváltani. Nemcsak önmaga tervei, de szívesen felkarol minden uj eszmét, a melyből haladást, előnyt lát vármegyénkre és városunkra, nem kímélve fáradtságot, mérlegbe veti összes befolyását, magas összeköttetését, hogy az ügyet dűlőre; megoldásra juttassa.

Vasúti mizérabiiis összeköttetésünk javítására, csak az elmúlt héten vezetett deputácziót, de ezt az alkalmat más egyébre is felhasználta, arra tudniillik, hogy Szekszárd érdekében ismét — tegyen.

így biztos értesülésünk van róla, hogy a város által tervezett posta- és távirda palota kérdése, kivált,, ha vele kapcsolatban a csendőrségi laktanyát is megépítjük — egészen jó utón halad a megoldás felé s Szekszárd városától függ, hogy mielőbb a végleges megoldás stádiumába jusson. Arra illetékes férfiú jelentette ki főispánunk ^eló'tt, hogy a postaépület béréül — bizonyára a viszonyok nem ismerése miatt, minden tájékozottság nélkül felajánlott 3000 korona tetemesen fel lesz emelhető, a. postakincstár csak azt köti ki, hogy az építkezés, illetve az épület telke, oly nagy arányú legyen, hogy a posta és távirdai intézmény természetes fejlődésével járó igényeket a későhbi évekre is ki tudja elégíteni. A esendőrség pláne hajlandó lakbérül a, befektetett toké 6, illetve 672 százalékát is megfizetni, mert belátja, hogy igy, itt tarthatatlanok az állapotok. _ ; v

Ezen a téren tehát, most már nincsen máá hátra, mint hogy' a város egész komolyan s mennél nagyobb gyorsasággal bőzzáláéson a kérdés alapos előkészitéséhez. Úgy tudjuk,

hogy városunk polgármesterének úgy a telekre, mint a kivitel módozataira nézve is megvannak már életre való tervei. Az épület tehát nemsokára ál- lani fog s ez által idővel, városunk úgyszólván, minden ellenszolgáltatás nélkül nagyobb értéket képviselő jövedelmi forrás tulajdonosává válik, így lehet lassan, de biztosan egy város szebb jövőjének alapköveit már most lerakni.

De van még számunkra más örvendetes meglepetése is főispánunknak.

Lapunknak pár héttel ezelőtt való számaiban tüzetesebben megemlékeztünk a szekszárdi főgimnázium lassú népesedéséről, sőt tanulói számának megfogyatkozásáról; a segités úgyszólván egyedüli eszközét egy inter- natussal összekötött tápintézet felállításában jelöltük meg, amely a Szekszárd város által gimnáziumi czélra évente fizetett 10000 koronának az állam részéről e czélra való átengedésével minden nehézség nélkül volna meffvalósitható.

o

A felvetett eszme szélesebb körben figyelmet keltett s nem kerülte el főispánunknak, úgy látszik, mindenre kiterjedő éber figyelmét sem. Mielőtt itt a közvélemény helyes ítélete a kérdésben csak véglegesen is kialakulhatott volna, ő megfontolva annak nagy horderejét, már a puhatoló. lépéseket is megtette s már most jelezhetjük, hogy a szekszárdi főgimnázium mellett létesítendő ifi- ternatus ügyét légilletékesebb helyen a legnagyobb szimpathiával kisérik, a felmerült ideát praktikusnak s a kivitelre alkalmasnak és érdemesnek találják. Elvileg nincs akadály a Szekszárd által évente fizetett 10000 koronának ily, de csakis ily czélra leendő átengedése iránt sem, á kivitel azonban késedelmet szenved a miatt, mert a jelzett 10000 koronányi összeg az 1907. évi állami költségvetésbe már fel nem vehető, illetve, abból már ki nem szakítható; 1908-ra azonban, ha addig az előkészületek annyira előre haladnak, semmi sem állja útját, hogy a szekszárdi állami főgimnáziummal kapcsolatos internatus .alapköve letétessék.

íme tehát most mirajtunk a sori

Lesz alkalmunk még annak idején számadatokkal s egyéb módon is