Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-22 / 39. szám
2 1906. szeptember 22. Közérdek sürgetnünk kell tehát a Dunaföldvár— Paks—Tolnán átvezetendő (különben már tervezett) uj telefon vonal kiépítését is. III. Mezőgazdaságunk kérdésével most nem foglalkozom, a megyei gazdasági egyesület agrárprogrammja keretében a megyei dolgokkal is bizonyára foglalkozni fog. Itt csak annak szükségét akarom hangsúlyozni, hogy a létesítendő gazdasági kamarák egyike mindenesetre megyénkben, Szekszárdon legyen. Hiszen az a vezető szerep, melyet megyénk épen a népies állat- tenyésztés terén vitt, praedestinálja rá. Ép úgy sürgetnünk kell egy föld- mivelési iskola felállítását is. Hisz ennek hiánya ép úgy szerves baja megyénknek, mint a vasúti, kereskedelmi, katonai központ hiánya. Vasúti dolgokban nem Szekszárdra, hanem Zágrábba, kereskedelmi dolgokban ismét, nem Szekszárdra, hanem Pécsre kell mennünk; a tolnamegyei gazda fiát nem egy megyei földmivelő iskolába, hanem Bácskába küldeni kénytelen. Katonai dolgokban pedig szintén nem Szekszárddal, hanem ott pláne négy hellyel: Pécscsel, Kaposvár, Fehérvárral és Budapesttel van dolgunk. IV. Hogy iparunknak és kereskedelmünknek eddig megyénkben szervezete nem volt, szintén nagy organikus hibája megyénknek. Most, hogy a MOKE szekszárdi központja megalakult, itt legalább társadalmi téren ebben örvendetes haladást kell látnunk. Teljes javulást azonban csak az képezne, hogy ha a kereskedelmi kamara és a megyei adminisztráczió közt szerves összeköttetés létesülne azáltal, hogy a) a pécsi kamara titkára köteleztetnék a közigazgatási bizottság ülésein személyesen részt venni és a megye időszaki jelentésében a megye kereskedelmi és ipari állapotáról jelentést tenni, b) a pécsi kamara egyik alel- nöke Tolnavármegyéből volna választandó. vagy a kamarának Szekszárdon egy fiókja volna felállítandó, melynek élén a MOKE tolnamegyei osztályának i elnöke állana. Addig is azonban kívánatos volna, hogy ez utóbbi a kereskedelmi minisztérium által megyei kereskedelmi | előadói jogkörrel ruháztatnék fel. S ép úgy igen kívánatos volna, hogy a megyebizottságba is beleválasztanák. Egy iparfelügyelői állás, melyet a kormány Tolnamegye részére is — Fehérvárra szervezett, Szekszárdon volna létesítendő. A megye ez iránt felirt. A képviselő urak itt nagy szolgálatót tennének a megyének, ha itt támogatnák. V. Bár Tolnamegye nemcsak egyik legnagyobb megyéje az országnak és a legjobb katonaanyagot szolgáltatja, sem közös, sem honvéd hadkiegészitő parancsnokságunk nincs. Pécsre, Kaposvárra és Fehérvárra mennek embereink; útiköltség és fegyvergyakor- latok révén már igen nagy összeg vonattatik el Szekszárdtól és a megyéből, a nagy gazdasági hátrányokat nem tekintve. Igaz, ennek eddig a megye rossz közlekedési viszonyai voltak az oka és az egész diszlokácziónknak Oroszország, tehát észak felé való iránya. Most mindkettő megszűnt, illetve a bajai hid által megszűnő félben van. Sőt éppen a Balkán helyzetre való tekintettel Szekszárd kiválóan alkalmas volna hadkiegészitő állomásnak. / Itt már igen fontos volna ilyen akcziót már most a honvéd miniszternél megkezdeni. De van itt egy még nagyobb bajunk is és ez az, hogy az ellenőrző szemlék nem községenkint tartatnak. Most, hogy 3 koronás napszámmal számítva, minden hadköteles napi munkáját legalább 2 koronára értékelhetjük, borzasztó idő veszteség és zaklatás az a cselédre, gazdára, iparosra egyaránt. Elég súlyos teher a véradó ; nem kell még ezzel nehezíteni, különösen, mikor most 18 évtől egész 40 évig megy ez a jelentkezés. Ismételten már 14 év előtt kezdtem ezt sürgetni. Ideje, hogy a megye ezt a kérdést most már erélyesen megmarkolja. Ezek a zaklatások is emelik a kivándorlást! Hogy mindezen irányban a megyei hatóságok, élükön első sorban főispánunk — meg fogják tenni, amit lehet, bizonyos; megyei sajtónk is megteszi a magáét, de itt országosan intézendő dolgokról lévén szó, első sorban a tisztelt képviselő uraktól fog függeni, mi javítható ezen szerves bajok körül, mi nem. Uj emberek jöttek a régiek helyébe, van alkalmuk bőven megmutatni mit tudnak. Lássuk a medvét! Tolnamegyei vasutak. —' Bartal Béla Öméltósága szives figyelmébe,* — Méltóságod figyelmét akarom e soraimra felhívni, mert szabadelvű, kulturális és köz- gazdasági ügynek hivatottabb szószólója, mint Méltóságod, alig akad. De in médiás rés! Valamely vidék kulturális állapotát az iskolákon kívül semmi sem tükrözteti jobban * Érdekesnek találjuk eme czikknek a közlését már csak azért is, mert az, a .kihez voltaképen czi- mezve van, ugyanez alkalommal lapunk számára Írott nagyérdekü vezető czikkében szintén behatóan foglalkozik a tolnamegyei vasút ügyekkel. Tehát a kiáltó szót megelőzi a — tett, az óhajtott — cselekvés! A szerk. vissza, mint annak közlekedési fejlettsége, illetve vasúti hálózata Hogy állunk e telein tetben á mi vármegyénkben ? A sárbogárd—szekszárd. bátaszéLi vonalnak megyénkben levő részére 52 km. (Szekszárd —Bátaszék csak 20 km.) esik; a fiumei vonalból 63 km. (Simontornyától-— Dombóvárig) ; a gyűr—Veszprém dombóvári 202 km. hosszból megyénkre 5 < km. jut; a dombóvár-bátaszéki «6 km.-ből levonva a Baranyamegyén (Mágocs, özalat- nak, Szászvár) áthaladó 4l km.-t, marad megyénkre 25^ km.; majd a hidegkút gyünk—tamásii vonal 12 km. hosszban és végül a fehér- és tolnamegyei h.é. vasútnak 104 km.-éből Tolnamegyére (Duuaföld- vár—Paks) esik 19 km., vagyis vármegyénk vasúti hálózata összesen 228 km.-t tesz ki. Vegyük most figyelembe Tolnavárme gye területi viszonyait. Vármegyénk területe 3546 Q km. s ezen 228 km. vasút húzódik keresztül, oly kevés, hogy számbeli kicsiségé csak akkor tűnik ki teljesen, megszégyenitő mivoltában, ha más vármegyék vasúti hálózatával hasonlítjuk össze. Vegyük pl. a területre csak egy csekélylyel nagyobb Fejér- I megyét, ennek 507 km. vasútja van. Arányosítva e számokat azt látjuk, hogy mig Fejérmegyének már 8 km. területére esik 1 km. vasút, addig a mi vármegyénkben csak 15 5 km. re. De még sokkal szomorúbb képét kapjuk a helyzetnek, ha a népességi viszonyokat vesszük tekintetbe. Akkor az tűnik ki, hogy mig Fejérmegyében minden 438 lélekre jut 1 km. vasúti hálózat, addig Tolnamegyébeu ugyanennyi csak. 1148 lé lekre jut. Szomorú adatok, szégyenletes állapotok. Hát mégha Ausztria vagy Németország vasúti hálózataival hasonlítjuk össze, a hol 126— 142 lélekre már annyi vasúti hálózat esik, mint nálunk 1200 lélekre. De ilyen eszményi fejlettségre nem is gondolupk, azt elérni nekünk még hosszú, igen hoszu évtizedek kellenek. De az ország átlagát elérni csak nem ■ tartozik tán a lehetetlenségek birodalmába ? Csak a viszonyoknak, a tényleges helyzetnek logikus fővel való megismerése, egy kis élelmesség, egy kis vállalkozási szellem, — no s a kormány jóindulata — kell ahhoz, hogy közlekedési útjaink tágabb kereteket nyerjenek. Hisz megyénkben még egy csomó vonal, mintegy önként kívánkozik és vár kiépítésre. Hogy csak egy párt soroljunk fel, itt vau a paks—tolna-mözsi, vagy a paks—nagydoroghi, vagy a szekszárd— hidegkút—gyönki, vagy éppen a dunaföldvár—czeczei -vonal. Mindezeknek úgy személyi, mint áruforgalmi lebonyolításai vármegyénk egész közgazdasági életére, annak egész jövőjére messze kiható kedvező befolyást gyakorolnának. Addig is mig éles szem és ügyes kéz az itt felvetett eszméket magáévá teszi, módot' kellene találni gyalázatos menetrendünknek alapos reformjára.* Mert az szinte a nevetségig bosszantó, hogy Budapesttől Szek- szárdig nyolez, mondd nyolez órán át bandukol a mi vasutunk, hisz ennél sokkal rövidebb idő' alatt érünk a majdnem háromszor oly messzefekvő Gráczba is. Vagy vájjon nem szégyenletes állapot-e az, hogy az adonyszabolcs—paksi expresznek Adonysza- bolcstól Dunaföldvárig — alig 55 km. ut — 3 óra és 9 perez kell,-annyi idő, a mennyi alatt Budapestről Marcheggre — tehát ötször nagyobb útra — érünk. Hát még mit szól junk ahhoz, hogy Dunaföldvárról Szekszárdra, *. Végre talán lesz eredménye a most gróf Ap- ponyi Géza főispánunk által kezdeményezett mozgalomnak, s a jövő héten éppén ezen ügyben Budapestre utazó deputáció kérvényezésének/' A szerk. JSmé» az étvágyat ét a testeéljrt, —[T||, teti a MMgéat, váladékét, égídl »—-‘j,| Tüdőbetegségek, burutek, szamár- köhögés, skrofhlozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos tatai naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínállak, kénen núndenlM nfieeke* eredek eventnyetásd. F. lefltaMU-Ls Reche St Ota. Bitéi (M)^ ßß Roche" Mi erred reu ideéM— a tea. — Ara Iveganhiat 4.— härene.
