Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-22 / 39. szám

Szekszárdi, II. évfolyam. 39. szám. Szombat, 1906. szeptember 22. TOLNAVARMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinó- Bazár épület. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések legjutányoNabb számítással, díjszabás szerint, Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatávsak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon. Szerkesztőség: Széchenyi-utcza 10S5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. EllŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill, NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Tolnavármegye szerves bajai. Irta : Bartal Béla. Az utolsó alispáni időszaki jelen­tés rámutatott a kivándorlás nagy mérvű emelkedésére s evvel kapcso­latosan a megye kereseti viszonyainak javítását ajánlotta. Én ugyan igen he­lyesnek tartom ez eszmét, de már azokat az eszközöket, melyeket ez iránt a szomszéd vármegyék válasz­tottak, dara gyárak stb. szövetkezeti alapon, czélhoz vezetőnek nem tartom, mert hisz ezek alig 20—30 emberrel dolgozva, alig emelik a megye kere­set képességét s mint a külföldi és belföldi példák mutatják, 60 esetben száz közt nem prosperálnak. De igen is kötelességünk közgaz­dasági helyzetünket vizsgálat alá venni. Hogy első sorban az országos pangás, a tiz évi bizonytalanság vámpolitikánk­ban, hitelünk stagnatiója, a közgazda- sági kérdések országos mostoha keze­lése, a lassú fejlődés is részleges oka a ki vándor! ásuak, ezt nem szabad felejte­nünk s tán jobb lett volna, ha az or­voslást a megye nem a gazdasági egyesületnél, mely megtesz, a mit tehet, hanem a kormánynál és parla­mentnél sürgette volna. Hisz legtöbb megyei bajunk országos okokra vezet­hető vissza. , Itt csak a megye néhány szerves bajára akarok rámutatni. X. Rossz közlekedési viszonyaink a fővárossal és a megye központjával. A dunai forgalom pangása. A nádor­csatorna használhatatlansága. A me­gyei telefon hiánya. Rossz utak. Mind évtizedes bajok. Vasúti vi­szonyainknak megadja az uj impulzust, a bajai hid, mely szükségszerüleg az egész megyei vasúti rendszer automati­kus javulásáthozza magával. Itt melles­leg megjegyezve, igen helyesen tette a megye, hogy éppen erre való tekin­tettel a baranyamegyei vasút vállal­kozójának külön szubvenczió megadá­sát megtagadta. A vidéknek a központtal, illetve a központnak a fővárossal való össze­köttetését lényegesen javitja majd, fő­ispánunk nem eléggé méltányolható ez irányú akcziója. Van még azonban itt megyénk legnagyobb városainál egy igen nagy baj, Bonyhád—Tolna—Paks, mind messze esnek állomásuktól. Hogy ez a napról-napra emelkedő forgalommal mennyire megnehezíti annak lebonyo­lítását, kétségtelen. Segítségül ez irány-1 ban, most, hogy például Csanádmegyé- ben 7500 koronával kilóméterenkint építik a gazdasági vasutakat, ezek ta­nulmányozását a megyének nem eléggé ajánlhatom. Most, hogy a telt nagyvasúti waggont egyszerűen rárakják a kis vasútnak waggon szá’litó truck-ko- csijairá, még az átrakodás is elesik, s ami a fő, a regie oly csekély, hogy a rentabilitás, melyet teljes vágányu üzemmél már a nehéz lokomotív is kizárna, biztosítva volna. De lehetne ezt a rendszert, a vasúti hálózat olcsó kiegészítésére is alkalmazni. A bony­hádi állomástól, Bonyhádon át Zom- báig lehetne vezetni, (mi most, hogy a báiaszéki vonal világvonallá lesz, többet lenditene a vidéken, mint a köves ut). A paksi állomástól, Paks s onnét Szt.-György—Fadd—Tolna állomásig lehetne a kis vasutat vezetni; hisz a sárbogárd—szekszárdi vonal és a Duna közi nagy vasút nem fizetné ki magát, mig egy kis vásut Duna- földvárt, Kölesdet is belevonná a megye központjának kereskedelmi kö­rébe. Itt van még egy baj : egész me­gyénk területén, nagyobb vasúti ha­tóság, mint állomásfőnökség nincsen. Nem lehetne-e Szekszárd vagy Báta- szék számára most valami műhelyt megszerezni ? Hogy forgalmi igazgató­ságunk Zágrábban van, maga nagy hátrány. De lehetne a bajon úgy is segiteni, ha a kereskedelmi minisz­térium a megye székhelyén levő állo­más főnököket, úgy mint á postaigaz­gatót is a megyében közlekedési refe­rensi hatáskörrel ruházná fel. Ha a megyéket reformálni, életké­pessé tenni akarjuk ennek nem az az útja, hogy a pénztárakat visszaállítva, a defraudatióknak ismét,» megye közön­sége nagy károsítására utat nyissunk,* * Bármennyire tiszteljük-is a fenti sorok írójának széles látókörét és nagy tudását, ellentétbe jutnánk ön- mágunkkal, ha ezen nagyfontosságu s általunk is - minden­ben helyeselt fejtegetés eme egyetlen pontjához rövidke megjegyzést nem fűznénk. Mi közvetlen szemlélők állít­juk ma is, hogy törvény még nagyobb rombolást nem okozott, mint éppen a megyei pénztárak és számve­vőségek megszüntetéséről szóló. Nem egyszerűéi-1 tett, de zavart csinált, az ügymeneten nem gyorsított, ellenkezőleg kereket kötött. Ha nekünk közvetlen szem­lélőknek ezt el nem hinné valaki, egyszerűen utalunk s a községi ellenőrzés legjobb eszkö­zét, a járási számvevőket megszüntes­sük, hanem az, hogy a megyét, mely eddig csak politikai funkeziókra volt szervezve, a takarékpénztárak, vasút posta, kereskedelmi kamarák vagy gazdasági kamarákkal szerves össze­köttetésbe hozzuk, hogy a néppel szem­ben közgazdasági feladatainak végzé­sére is képessé tegyük. H. A Duna kihasználására megyénk sürgette a , német Dunaszakaszon fenn­álló megszorítások megszüntetését; most ideje lesz a vukovár—szamaczi csa­torna létesítésére Baranya és Bács­kával egyetértve, akcziót kezdenünk. Határozottan .tiltakoznunk kell továbbá, hogy egy Duna—Tisza csatorna által a meder szabályozás befejezése előtt a mi Dunánkon, esetleg a forgalom megszakittassék. A NádosQsatorna kihasználása most, hogy tudtommal kitűnő szakemberünk, Tóth mérnök úr foglalkozik vele, jó és a mi a fő, praktikus kezekbe van letéve. Itt csak arra a körülményre akarok figyelmeztetni, hogy a csatorna elisza­posodását a jobbparti hegy szakadé­kok mosásai okozzák leginkább. Ennek megakadályozása volna az első lépés a javuláshoz. A megyei telefon mihamarábbi létesítése, mint azt a MOKE szekszárdi képviselete igen helyesen már meg is sürgette, szintén szükséges. De addig is, mig ez meglesz, a Pakstól Tolnán—Szekszárdra, onnét a szekszárdi töltéstársulat és a Nádor­társulat telefonjait igen csekély költség­gel lehetne Szekszárd központtal a közforgalomra kihasználni. Sajnos is­mételt sürgetéseim ez irányban nem sokat használtak. , A megye dunai helységeit az interu'rbán forgalomba be kellene vonni, arra a rengeteg sok utánjárásra, sőt szekatúrára, amely­nek úgy a nagy közönség, de legkivált a jegyzői kar ki téve van. Hogy defraudacziók voltak a múltban, ennek az ellenőrzés hiánya, vagy inkább a rendszer, a kezelési szabályok hiányossága volt az oka. Ezeken a bajokon kell jtehát segiteni, vagyis a vármegyének, ha csakugyan visszaadják a pénztárakat, csak a felügyeleti s rendelkezési jogot kell megadni, de magát az ellenőr­zést, igy a felelősséget független számvevőségre kell ruházni. így kevesebb lesz a defraudaczió, visszaélés, mert, hogy lesz, még a mostani rendszer mellett is, ez egészen bizonyos. A járási számvevői .intézmény pedig még egészen fiatal, lehet felhozni érveket úgy ellene, mint mellette. Pénzügyi szakkörök véleménye szerint azonban nem vált be ez sem, mert épp a közvetlen érintkezés, mely sokszor barátkozást eredményez, teszi illuzióriussá a hatásos ellenőrzést. A szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents