Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-08 / 37. szám
2 KÖZÉRDEK 1906. szeptember 8. ez volt az oka, hogy a szekszárdi főgimnázium be nem népesedett annyira, a mint a megnyitás előtt reméltük. S nem kárhoztathatjuk sem a vezetést, sem a tanári kart. Mert például egy-egy itt most már „néhai való“ tanár (Írhatjuk ugyan két „ll“-el is a nevét) elüldözhet egy pár gyengébb diákot, de a még hiányzó jó száz, százötven növendéket el nem riaszthatja. Ezeket a szülők viszik el máshova, a hol például konviktus van. Bonyhád is éppen alumneuma miatt olyan erős riválisa a szekszárdi főgimnáziumnak. Nagy dolog az egy szegény szülőre, ha 50—60 forintért kap koszt.ot a gyerekének , vagy ha százakat fizet érte. íme Bonyhád most még csonka főgimnáziumnak öt osztályában már 237 a növendék s a szekszárdi teljes nyolcz osztályú főgimnáziumban mindössze: 212. Most még ugyan statisztikai adatokkal nem igen bizonyítható, hogy Bonyhád miatt apadna a szekszárdi főgimná- I zium tanulóinak száma. De a kétszer ! kettő, az élet, a megélhetés mindég nehezebb volta meg fog tanítani erre. j Nem vagyok ugyan e tekintetben i pesszimista, nem féltem a szekszárdi , főgimnáziumot, helyből s vidékről I össze fog verődni annyi növendéke, j hogy megélhet vele, de azt hiszem, nem életczélja a tengődés, itt volna tehát az ideje, hogy érdekében tegyünk j is valamit. Tekintetes polgármester ur! A | szekszárdi főgimnáziumot a szegények iskolájává kell tenni, mint a hogy -a szegények iskolája Bonyhád. A gazdag szüle vigye el az ő gyermekét a fővárosba, vagy például Kalocsára a drága konviktusokba, nekünk itt olyan i internátust kell teremtenünk, a hol ! aránylag olcsó pénzzel, tanulhassanak az úgynevezett középosztály gyermekei. Az értesitőket forgatva szép példát találtunk erre. A sárospataki fő- I iskola 400 növendéke élvezi a tápintézet áldásos voltát ingyen, vagy 20—40 — 60 forintért kapva kosztot a gazdag alapítványok segítségével. De az igazgató tanács tovább ment. Tehetősebb gyerekek részére a múlt évben internátust létesített, tanári felügyelettel, a hol egy gyerek 500 koronába került. Még az sem riasztotta el az intézetet, hogy az első évben 2000 koronát ráfizetett a kísérletre, 100 koronával emelve az évi dijat, tovább is fenntartja a praktikus intézményt. Ilyen fajta internátus kellene minekünk. Nem szükséges ehhez egyéb csak bátor kezdeményezés, erős aka- i rat. Utóvégre a szüle fizetné a költséget, örülne, ha jó helyen tudhatná a gyermekét, mert szó mi szó, ma az is baj, hogy nagyon sok család él tisztán a diáktartásból s ezt is a szülőnek kell megfizetni, a mi még inkább drágábbá teszi a taníttatást. De hát, ki csinálja meg mindezt? Ki tegye az első kezdeményező lépést ? Hát a város! Hát a tekintetes polgármester ur! Bocsánat, de látom haragosan J összehuzódni szemöldökét: Hát már mindent ez a szegény, földhöz ragadt, sőt nyomorult város tegyen? Igen is polgármester ur. Nem mindent, csak ezt, mert ez egy kraj- czárjába sem kerülne. Kolombus tojása az egésznek a megcsinálása. Hanem becses engedelmével a kivitel módját második czikkemben fogom elmondani. B. Csendőrlaktanya. Szives örömmel fogadtuk a honvédelmi miniszter és Szekszárd r., t. város közt létrejött azt a szerződést, melynek alapján városunk a rendőri szolgálat teljesítésére, még ez évben katonailag szervezett csendőrseget kap. A szerződés szövege — a mint azt polgármesterünk a város képviselőtestületének közelmúlt ülésén is kifejtette, — olyan, hogy ez a csendőrség, szolgálat tekintetében, a város rendelkezésere áll kizaiólag agy annyira, hogy ez a rendelkezési jog még az esetleg felmerülő- politikai aggályokat is eloszlatja. Ámde, ha ez a nyerendő 15 főnyi csendőrség,' rendelkezési jog tekinteteben a város és környékén. külszolgálatra rendelt psendőrségtől bizonyos mértékben független is, mégis katonai belső szervezetére nézve, a helyben székelő felsőbb csendórhatoság alatt fog állani s igy szorosan vett belső katonai viszonyai a másik csendőrségtól el nem választhatók. Ebből következik az, hogy alapjában véve városunk belterületén a szárny- parancsnokság katonai felügy élete alatt egy, elég nagy számú csendőrcsapat fog állani, mely tisztjeivel és altisztjeivel együtt mintegy 30—40 főre rúg. Ha már most végig tekintünk vérosunk nyomorult lakásviszonyain, nyilván való, hogy ezt a katonai csapatot egyetlen magánházban sem lehet elhe lyezni. Már pedig az szintén nyilvánvaló, hogy czélszerü elhelyezésükről a városnak okvetlen gondoskodnia illik és kell; mert ha a város ' még ennyi katona állományt sem lenne képes czelszerüen elhelyezni, hogyan remélhetnénk, hogy valamikor sorkatonaságot vagy honvédséget kapjunk ? Lapunkban már akkor, midőn még a városi csendőrségről csak szavak estek, felvetettük a csendőrség elhelyezését, reámutattunk a helyre is, hol ez legczélszerübben keresztül vihető lenne. Most, hogy már jóformán bizonyos a városi csendőrség, itt az ideje, hogy felújítsuk az eszmét, melynek megvalósítása sem fog nehézségekbe ütközni. Tudjuk, hogy maga a csendőrhatóság már keresett alkalmas helyet az összcsend- őrség elhetyezésére, még pedig olyan helyen, a hova csak a területi viszonyok nem ismerése vezethette; városunk fejlődésének nagy szerencséjére ez a terv nem sikerült. A leg- nagyobb abszurdum és a világ összes létező városainak fejlődés törvényeivel homlokegyenest ellenkező lenne, ha valamely várost s igy városunkat is hegyoldalnak vinnék neki, mikor ott van előtte a szabad nyilt terület, a fejlesztésre alkalmas síkság. Ezen a sik területen, közel a központhoz, a vasút állomáshoz, mindenünnen köny- nyen hozzáférhető helyen van a városnak Istent imádni, óh mily fölséges! A menyországnak előize ez. Embert, hazát szeretni, óh mi édes! Élsz akkor is, ha már a sir fedez. Világos fó, jellem, nemes kebel, Romlatlan erkölcs s hit, ha tűrni kell: A bölcsek Bölcse példát erre ád, Erre neveljenek az iskolák ! Erre neveltél, iskolánk a múltban, Erre nevelj ez uj században is. Erőben és reményben megifjultan, Segéljen Isten, mint védő paizs! Élj, nőjj, virágozz kedves iskola, Virulni lásson századok moha. Adj lelkes ifjakat sok éven át, S láss boldognak egyházat és hazát) Jegyzetek szőlőművelésünk történetéhez. Par excellence szőlőmüvelő vidék vagyunk ; szépen gondozott szőlőkoszoruzta dombjaink szolgáltatják majd 2000 év óta azt a kitűnő bort, melynek városunk hírét, nevét s anyagi jólétét köszönheti. Régebbi földrajzi ismertetéseket lapozgatva városunk leírásánál különösen kiemelve találjuk mindenütt hires vörösborát s díszes megyeházát. Könnyen elgondolhatjuk, hogy a még ma is impozáns megyeház mily szépen festett nagy arányaival s hatalmas homlokzatával a régi Béla-téren, mikor ez még nem volt annyira kiépülve, mint ma; s nem nagyítás, ha azt olvassuk, hogy messze földön nem volt hozzá hasonló. De maradjunk meg csak tárgyunknál, a szekszárdi bornál, a mit bizonyára többen ismertek s jobban, mint a régi apátsági épület helyén álló megyeházat. „Ki nem hallotta legalább hírét a szekszárdi bornak, mely sötét vörös színére, kellemetes izére, szamatjára és állandóságára a budaival vetélkedik, ha ezt fellyöl nem >. múlja.“1) Ez idézett sorok írójánál határozottabban jelöli meg a szekszárdi bor helyét két régebbi feljegyzés, melyek egyike Bél Mátyás (1684—1749) kiváló földrajzi iró Compendium Hungáriáé Geographicum c. munkájában található s igy szól: „A szekszárdi bor jobb a budainál, de mögötte ma*) Fényes. Magyarország mostani állapota stb. 1836. I rad a szeréminek“ („Vinum Szekszardiense Budensi anteponituiy Sirmiensi tarnen cedit.“) A másik feljegyzés Fényes említett kijelentésével mond egyet, f. i. hogy a hozzáértők szerint a szekszárdi bor a szerémi után következik, de a budait majdnem felülmúlja.1) ^Fényes fentebb idézett művében azt írja, hogy Tolnamegye „szüntelen váltakozó vidékjei miatt a legkellemetesebb magyarországi megyék közé tartozik“. Ebben sok igaza van, de gondoljuk csak el, hogy menynyi idő s fáradság, hány emberi kéz munkája volt szükséges ahhoz, hogy a mocsaras s erdős területekből a mai „változatos s kellemes“ vidék álljon elő. Hogy mily mocsaras volt megyénk területe még a legutóbbi időkig is, arról azok a számadatok nyújtanak felvilágosítást, melyek megmutatják, hogy mennyi területet nyertek meg a művelésnek csak a mult (XIX.) század folyamán végzett szabályozások s lecsapolások révén. Pedig már 2000 év előtt megkezdte azt a 0 Topographia magni regni Hungáriáé. 1750. .,Vino Szekszardiensi eximia laus a plerisque praecipue expertis tribuitur, quod a Sirmiensi secundum ’ est, Budensi autem fere praestat. Tüdobategseyök, nuram, szamár- köhögés, skrofulozts, influenza ^ ellen szám Ulan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktele* utánzatokat ia kínálnak, kérjen mindenkor „M»ehe*‘ eredeti eeomafoiéei. F. n«fTmaan*La Reche A On. Bul (Srijt).
