Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-08-18 / 34. szám
Szekszárd, II. évfolyam. 34. szám. Szombat, 1906. augusztus 18. ■ ■ mm TOLNA VÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS Hl. HÍR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinó- Bazár épület. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. flLRDBTÉSEI^ Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belniunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. legjntányosabb számítással, díjszabás szerint. j Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon. I Szerkesztőség: Széchenyi-utcza 1085. szám. ■I Ide küldendők a lapót érdeklő összes közlemények. ELiŐFIZETÉS : I egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fiit . NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik: 5 kor. Szent István napja. Minden nemzet örömmel iinne- | pelheti állami életének azon idő- j szakait, melyekben egy-£gy erőteljes lökéssel irányitva, az általános és fokozódott művelődésnek útjára tér. Még inkább nagyobb örömmel ünnepelhetik a nemzetek életüknek azon időszakát, midőn állammá g alakulásuknak olyan szilárd alapkövét helyezik le, amelyen építve, fennmaradásukat a többi nemzetek sorában, örök időkre biztosítják: Bár a legtávolabb idők ős- | népeire tekintsünk vissza és soron kövessük á világ történetét, soha sehol a népek önmagukban nem alakultak, nem irányozódtak: Mindig volt egy, ki szellemével, kitartásával, nagy akaraterejével tömörített, fékezett, irányított és saját eszét, lelkét, egész gondolkozását mintegy beoltotta a köréje gyűjtött és önként köréje gyűlt népének lelkűiét ébe. Minél mélyrehatóbb, minél jövőbe pillantóbb volt ez egynek irányitó gondolkozása, annál hosz- szabb ideig maradt együtt a nép, többé-kevésbé erős alapokon nyugodván tétele s ez egynek nevében, mint fogalomban olvadt eggyé. Első királyunk, Szent István is ilyen egy a többi közt, kinek ezredévekre bepillantott gondolkozásán, mint szilárd alapkövön nyugoszik nemzeti és állami létünk rendületlenül s bár a népeket és nemzeteket teremtő, azokat sorra döntő sors viharja, a magyar nemzeten is számtalanszor megkisérlé megdöntésre kész erejét: az épület erős, szilárd, visszaveri Isten segedelmével még ezredévekig a reá zúduló sors- hullámokat, mert első királyunk, Szent István rakta le annak minden időkre szóló alapkövét. Méltó első királyunkhoz és méltó hozzánk tehát, hogy nevének évfordulóját örömmel ünnepeljük, mert első kirá- I lyunk neve az idők folyamán már nem a személyt, hanem magyar nemzeti tételünknek, magyar államiságunknak fogalmát jelenti; nevében mint fogalamban olvadt eggyé nemzetünk. —ka. A vármegyei törvényhatósági közgyűlés. A vármegye törvényhatósági bizottsága rendes nyári közgyűlését e hó 14-én tartotta gróf Apponyi Géza főispán elnöklésével. A bizottsági tagok közül, a most folyó nagy gazdasági munkálatok miatt, sokan otthon maradtak s igy a régi közgyűlések mintájára népesedett be a vármegye tanácsterme. A főispán, a megjelenteket üdvözlő' néhány szóval megnyitotta a közgyűlést s azutáú következett a hosszú tárgysorozat első pontja, az alispán időszaki jelentése, melyet a szabadságon levő alispán helyett, Simontsits Elemér vm. főjegyző, mint helyettes alispán szerkesztett és olvasott fel. A jelentésben részletesen felsorolta a tavaszi közgyűlés óta történt fontosabb közigazgatási eseményeket, melyek közül különösen a gazdaságilag is igen fontos megyebeli kivándorlásoknak szomorú képét, statisztikai összehasonlító adatokkal mutatta be. Igen élénk helyesléssel találkozott a jelentéssel kapcsolatos azon indítványa, hogy a baja- bátaszéki dunai hid most már feltétlenül bizonyos megvalósulásának küszöbén, annak, ki a hid létesítésének eszméjét megpendítette, a-vármegye közgyűlésén szóvá tette s kezdettől fogva a létesítés iránt' lankadatlanul küzdött, Bartal Béla cs. és kir. kamarás bizottsági tagnak ebbeli érdeme, jegyzőkönyvileg megörökittessék. Az alispáni jelentés után még egy pár jelentés következett, majd különböző bizottságokba tag választás, azután néhány miniszteri rendelet; ezeken mintegy fél óra alatt átesett a közgyűlés. Ekkor Bartal Béla nagy körültekintésre, tudásra és gyakorlati érzékre valló öt rend beli indítványa következett, a melyek mindegyikében indítványozó nemcsak vármegyei, hanem országos érdekű és megvalósításra érdemes eszmét vetett fel. A vármegye nagy gondolkozójának felolvasott indítványait és az állandó választmánynak ezekre hozott javaslatait természetesen élénk helyesléssel és éljenzéssel kisérte a közgyűlés. Kovarcz József bizottsági tag indítványára és az állandó választmány javaslatára Kossuth Lajos arczképének agyülésterem számára leendő megfestetését is el- ! fogadták s a költségek az ,907. évi költség- j vetésbe vétetnek fel. Ezután hosszú sorban következtek a j tárgysorozat többi pontjai, melyeken egész i nyugodtan, nyári izzadtság és bosszantó vi- I ták nélkül, déli fél egy órára szerencsésen ! keresztül úszott a közgyűlés. A közgyűlésnek lefolyása egyébként a i következő volt: Az éljenzéssel fogadott főispán, a meg- I jelent bizottsági tagokat néhány szóval üd- j vözölvén, az ülést megnyitotta s a tárgyso- I rozat tárgyalása előtt, a mai ülés jegyző- j könyvének hitelesítési ülését e hó 16-ára j tűzte ki, a hitelesítésre Simontsits Elemér j vm. főjegyző, helyettes alispán elnöklésével j Totth Ödön t. ügyészt, Őr ffy Lajost és Török Bélát kérte fel. A tárgysorozat első pontja, az alispán időszaki jelentese volt; ebből kiemeljük a következőket: A közigazgatási hivatalok ügyforgalmára vonatkozólag 1906. évi márczius hó 1-től julius 31-ig a vármegye központjába beérkezett 18141 ügy, elintéztetett 16609 ügy, hátralék 1532 ügy a főszolgabírói járásokban összesen beérkezett 17358 ügy, elintéztetett 16940, hátralék maradt 418 drb Szekszárd r. t. városnál beérkezett 5206 drb, elintéztetett 4903 drb, hátralék 303 ügydarab. Az idén megejtett katonai fősorozás olyan kedvező volt, hogy már az első korosztályból nemcsak a teljes njonczjutalék került ki, hanem a magasabb sorszámuak a póttartalékba estek. A vármegyei alapokra vonatkozólag junius hó végével megejtett zárlat eredménye : az összesen 32 féle vármegyei alapban van készpénzben 98.547 kor. takaréktári betét és értékpapír 1,946.587 kor. 78 fillér, magánkötvényben 54.504 kor. 27 fillér, postatakarékpénztárban 6.460 kor. 45 fillér, összesen tehát a vármegyei alapok 2,106.099 kor. 50 fillér vagyonnal rendelkeznek a gyámpénztári vagyonon kívül. Igen örvendetes jelenségül tünteti fel a jelentés azt, hogy népoktatásunk örvendetesen fejlődik s a magyarosítás, németajkú községeinkben is nagy mértékben előrehaladt úgy, hogy ma már vármegyénk területén 241 iskola közül 237-ben a tannyelv — a németséget is beleszámítva — tiszta magyar. A különben is lelkes, derék tanító,, tanítónő és óvónő karunk magyarositó lelkesedését még fokozza a vármegye magyarositó alapjából évemkint jutalmazásokra folyó • ‘sitott összeg, a melyből a vármegye alispánja a folyó évben 3320 koronát 22 tanító és tanítónő között, 654 kor. 50 fill 88 iskola növendékéi közt osztott szét. A jelentés szavai szerint "„az a nemes verseny, melyet ezen jutalomdijak kiosztása felkeltett s mely a vármegye áldozatkézségének örvendetes következményé, egyszersmind ezen alapítvány nemzeti egybeforradásunkat hatékonyan elősegiteni hivatott gyakorlati rendeltetésének legszebb bizonyitéka.í* A közegészségügy a lefolyt időszakban eltekintve az egyes helyeken előfordult tömegesebb betegedéseket, általában véve kedvező volt. Hasonlókép az állategészségügy is... Az utügyekkel kapcsolatosan örömmé, jelenti, hogy a vármegyei közutak hálózatá nak 57 kilométer hosszú közúttal gyarapo. dása vau kilátásban, mert a kereskedelem ügyi miniszter terve szerint kiépítendő állam- .közut Simontornya, Pinczehely, Tamási, Kó_ nyi, Szakcs, Lápafő községben át szeli vár^ megyénket. Érdekes része a jelentésnek az hogy a kereskedelmi miniszter egy baja- dunaszekcsői állami utat szándékozik létesíteni, melyből vármegyénkre semmi előny" sem származhat, sőt az a veszély mutatkozik, hogy a dunai közúti hid is erre felé lenne építve; jelentést tevő. főjegyzőnk mint helyettes alispán a miniszterhez olyan értelmű előterjesztést tett, hogy az az állami ut Baja-Bátaszék vagy legalább Baja-Báta felé vezettessék. Ugyanezzel kapcsolatosan a dunaföldvár—paks—nagydorog — sárszeutlő- rincz—varsád—kalaznó—hogy ész—dombóvár
