Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-08-18 / 34. szám
1 —kaposvári útvonalnak állami közutak sorába felvétele iránt is előterjesztést tett s ha ezt a vármegye kiildöttségileg is kérelmezi, igen becses eredményt érhet el, mert ezzel jelentékeny útvonalnak saját erőnkből való felépítése felszabadulna s ezt az erőt más utainkra fordíthatnánk. A jelentésnek egyik kimagasló pontja az országos jelentőségű és fontosságú baja- bátaszéki dunai hid építésének megkezdésére vonatkozó értesítés bejelentése és az ezzel kapcsolatos indítvány, melyet szószerint ide iktatunk: Sokkal jobban össze van forrva ez az eredmény a mi vármegyénk közéletének lefolyt küzdelmeivel, semhogy e pillanatban az elért sikernek puszta felemlitésé vei s az effelett érzett örömünk constatálá- sával beérhetném. Mert e hidnak említésénél a tekintetes törvényhatósági bizottság minden tagjának fülébe cseng bizonyára egy név is, a melyhez az igazságos közelismerés nyomában mindnyájunknak öröme elvezet. S én azt hiszem, hogy ha méltó, hogy a megépítendő vasóriás örök időkre homlokán hordja azok nevét, kiknek kormányzása alatt vagy a kiknek tényleges közreműködésével létesült, legalább is annyira méltó az is, hogy a mi vármegyénk közéletének tükre viszont, a közgyűlési jegyzőkönyv, számot adjon az utókornak is arról, hogy kié volt a lankadatlan küzdelem érdem * V Ezért indítványozom, hogy midőn a tek. törvényhatósági bizottság magát a tisztelettel bejelentett tényt örvendetes tudomásul venné, egyszersmind Bartal Béla cs. és kir. kamarás, megyebizottsági lag urnák, azon ép annyira szívós, kitartó, és lankadatlan, mint a mennyire önzetlen ügybuzgalmáért, melyet a baja bátaszéki hid kivívása érdé kében folytatott, hosszú küzdelem alatt a Duna vize által egymástól elválasztott két országrésznek az idő viszontagságaitól független, állandó és biztos összeköttetésével kapcsolatos közérdek szolgálatában kifejtett, elismerését nyilánitsa. A mezőgazdaságra nézve, úgy a föld és szőlőmivelés, mint az állattenyésztés általában véve kedvező. Az aratási munkákra vonatkozólag sztrájkok nein fordultak elő, de a munkaszerződések körül voltak nehézségek, melynek eredménye lett az, hogy a vármegyei munkások idegen helyekre szegődtek s a vármegyei munkákra idegen helyekről jöttek. Ennél sokkal szomorúbb viszonyokat tüntet fel a kivándorlás, mely hazánk nemzetgazdasági structurájának sürgős orvoslást igénylő kóros állapotára mutat. Csak röviden hozzuk az erre vonatkozó statisztikát: 1904 január 1-től 1906 május végéig vármegyénkből Amerikába vándorolt 2704, Németországba 3425, összesen 6129 egyén. Ezzel szemben erre az időre születési népszaporodás 4433. De ha a folyó évet tekintjük, az arány igy áll: Amerikába kiadatott 951, Németországba 1049, összesen 2000 útlevél, mellyel szemben a természetes szaporodás 504, éppen x/i-ed rész. És ebben az adatokban az útlevél nélkül kiszököttek, és a kísérők száma nincs belefoglalva. Ezeknél fogva a jelentés szerint előre látható, hogy munkahiány fog bekövetkezni, minél fogva nemcsak az állam beavatkozására, hanem az elsősorban fenyegetett társadalomnak önálló kezdeményezésére van szükség s ennek következtében a jelentést tevő helyettes alispán, nem indítvány, hanem megfontolandó kérdés gyanánt felveti, vájjon nem lenne-e czélszerü a vármegyei gazdasági egyesület kebeléből kiinduló olyan mozgalom, mely ipartelepeknek szövetkezeti utón való létesítését tenné feladatául, hogy igy állandó munkaalkalmakat teremtve a kivándorlást lehetőleg korlátozná. KÖZÉRDEK A felolvasott jélentést egész terjedői mében elfogadták, megfelelő helyein élénk helyeslés és éljenzéssel kisérve elhatározta a közgyűlés, hogy Bartal Béla cs. és kir. kamarás bizottsági tagnak a baja-bátaszéki hid létesítése körüli érdemei jegyzőkönyvbe iktassanak, a jelentésnek a kivándorlással foglalkozó része pedig a vármegyei gazda I sági egyesületnek tanulmányozás végett ki- I adassék. A következő tárgy volt a közigazg. bizottság és számonkérőszék jeleutése, miket tudomásul vettek. A közigazgatási bizottság és központi választmányban üresedésben levő helyek betöltésére két szavazatszedő küldöttség alakíttatott: az egyikbe elnökül Bern- rieder József, tagokul : Fekete Ágoston, Verezel József és dr. Éri] Márton, máso- | dikba elnökül: Jeszenszky Andor, tagokul: j Bernrieder János, Szabó Károly cs Szévald Oszkár választattak meg. Az eredmény szerint beadatott 69 szavazat; ebből a közigazgatási bizottságba Kovács S. Endre 69 sza- vazattal, a központi választmányba Paúil József 69, dr. Friihwirth Jenő 64 szavazattal megválasztatott Az állandó választmányba Kovács S. Endre egyhangú felkiáltással, a lótenyésztési bizottság elnökéül Perczel Jó- I zsef, tagjául Dőry Frigyes ; a völgy ségi mezőgazdasági bizottságban megüresedett | helyre Fehér Zoltán, a magyarositó bizott- j ságba Magyar Miklós závodi plébános és j Bitter Péter nyug. tanító egyhangúlag meg- i választattak. Az esküdt bíróságokról szóló j törvény szerint alakítandó bizottságba újból I a múlt évi tagok választattak meg. Miniszteri rcndeletek. A gazdasági munkás és cselédlakások egészségi viszonyainak javítása tárgyában, a j belügym. rendelet a vm. közigazgatási szakosztályának adatott ki szabályrendelet készítése végett. A törvényhatósági úthálózat megállapítása tárgyában, a régi megállapodások maradtak érvényben azzal a változással, hogy a bölcskei hídtól, az állami útig levő ut kihagyatott, ellenben a dunaföldvár, bölcske, madocsai ut felvétetett, valamint a sárszent- lőrinczi is és a varsád-uzdi útnak megha- | gyása kéretett. Az 1906—9. években kiépi- I tendő utak a következők: 1906-ban kiépi- tetnek: 1. kónyi-szántói 0—8'7 km. és ta- I mási-dombóvári közüt 8 5—9‘6 km. közti szakasza. 2. tamási-darányi közút 13'7—18‘3 km. közt, 3. hőgyész-dombóvári közút 0— 13 4 km. közt, 4. paks-dorogi közút 1—12 9 km. közt, 5. hidjaapáthi szedresmedinai közút 0—6 2 km. közt. Az 1907 ik évben: tabód-lengyeli közút 0—7,l km. közt, 2. szekszárd-simontornyai (bikácsi) közút 26 3 I —27 3 km., nagydorog györkönyi közút 0—3 km. közt, 3. pinczehely-ozorai közút 0—8 km. közt, szekszárd agárdi közút 0 — 24 km., 5. szekszárd-simontornyai közút 42 7—45 km. közt, 6. gyönk-hőgyészi közút egészen. Az 1908-ik évben: tabód-lengyeli közút 7—18 km.; 2. kocsola-szakcsi közút 0—4 6 km., 3- dunaföldvár-herczegfalvai közút egészen, 4. sárközi utak, 5. bonyhád- tabód közti ut, 6. várdomb-alsónánai kiépítetlen útrész. 1909-ik évben: 1 Bölcskétől a vasútállomásig, 2. dunakörűlőd-madocsá- bölcske-dunaföldvári útvonal, 3. SárszentlŐ- rincz-Nagyszékely-Miszla-Pinczehely közt a legrosszabb útszakaszok, 4. tabód-zombai ut, 5, kurd-dombóvári ut, 6. nagydorog-bikácsi útszakasz, 7. a varsád-uzdi útvonal. Bernrieder József biz. tag kívánja a kölesd-teu- geliczi ut kiépítését, melyre Simontsits Elemér főjegyző felvilágosítást nyújt, hogy ezen útnak kiépítése szükséges ugyan és ki is fog építtetni, de kötelező nyilatkozatot nem 1906. augusztus 18. tehet most még, hanem utal arra, hogy a kilátásba helyezett s vármegyénket végig szelő állami útépítkezéssel, ezen utak kiépítésétől a vármegye fel fog szabadulni s az igy felszabadult erővel más vármegyei utakat, köztük a kölesd-tengeliczit is meg lehet majd építeni. A kereskedelemügyi miniszternek az .iparfelügyelői kerületek újabb beosztása tárgyában küldött rendeletére határozták, hogy tekintettel Tolnavármegye különös viszonyaira, felirat intéztessék, hogy a kerület székhelye ne Székesfehervar, hanem Szekszárd Jegyen, vagy pedig külön ipartel- ügyelőség szerveztessék Szekszárd székhely - lyel. A közös' hadsereg hadapród iskolájánál létesített vármegyei alapítványi helyet Lindt- ner Ármin szekszárdi állampénztári pénztáros fiának, Pálnak adományozták. Indítványok. Bartal Bélának az ált. titk. választói jog behozatalára való tekintettél, a magyar országgyűlés reformja iránt beadott indítványára, melyben kívánja, hogy a magyar képviselőházban és a főrendiházban a nagygazdaság képviselői mellett főkép a közép és parasztgazdaságok képviselői foglaljanak helyet és hogy a főrendiházba, addig, mig tör- vényhozásilag rendezve nem lesz, 0 Felsége a hazai izraelita hitélet kiváló vezetői közül legalább egyet nevezzen ki, az állandó választmány javaslatához képest határozták, hogy az általános választói jogra vonatkozó rész kikapcsolása mellett, a többi részre nézve felirat intéztessék oly kibővítéssel, hogy az izraeliták autonomikus szervezete mielőbb véglegesen rendeztessék. Ugyancsak Bartal Bélának, a középdunai áthidalásra vonatkozó indítványát, miután az most már tárgytalan, a napirendről levették, de elhatározták, hogy az áthidalás erélyes és gyors keresztülviteléért a kereskedelemügyi miniszterhez köszönö felirat intéztessék. Ezen pontnál Bartal Béla köszönetét fejezte ki a közgyűlésnek, hogy az ő inkább indítványozó, mint keresztülvivő érdemeit honorálni szíveskedett s az érdemet a vármegye közönségére hárítja vissza, akinek kezdeményezéséhez csatlakoztak a többi dunamenti törvényhatóságok. Egyúttal ezzel kapcsolatosan, nem mint indítványt, csak mint eszmét veti fel már most egy másik nagy ügynek, a Duna forgalmának emelését, melynek nagy hordereje van vármegyénkre és Szekszárdra nézve s kell, hogy már most gondolkodjunk felőle, hogy ebben a tekintetben a prioritást megszerezzük. Erre Simontsits Elemér vm. főjegyző ügyes rögtönzésben biztosította a felszólalót, hogy minden ilyen az ország és vármegyénk érdekeit felkaroló indítványainak és eszméinek meleg támogatására mindenkor számíthat a vármegye közönségére, mely mint a múltban, úgy a jövendőben is teljes erkölcsi súlyával mellette leend. Bartal Béla harmadik indítványa arról szólott, hogy a középiskolákban a latin és görög nyelv tanítása töröltessék, valamint a tultengésben levő oktatás megszüntettessék s az igy megtakarítandó pénzen gazdasági földmives iskolák állíttassanak fel. A vármegye a vallás és közoktatásügyi és a föld- mivelésügyi miniszterhez ebben az értelemben feliratot intéz, azon változtatással, hogy a latinnyelv ne véglegesen töröltessék, de mindenesetre a legcsekélyebb óraszámra szo- rittassék. Az ex-lexben felszaporodott adóhátralékokra vonatkozó indítvány, mint tárgytalan a napiréndről levétetett, az ötödik indítványra a Budapesten átméóő indiai postára is alkalmas vasúti világvonal létesítése tárgyáTiiúobaiBysuyeK, nuruiuk, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti caotnagóláét. F. IIofTmmnn-La Roche A Ce. Basel (Svájc)» Kapható *nro*i rendeletre a gyógjneertárak- ban. — Ara Uvegenkint 4.— korona.
